Svilaj
| Svilaj | |
.jpg) | |
| A Mária neve plébániatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Oprisavci |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35215 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 216 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 85 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 07′ 26″, k. h. 18° 17′ 53″Koordináták: é. sz. 45° 07′ 26″, k. h. 18° 17′ 53″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Svilaj témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Svilaj falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oprisavcihoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Bród központjától légvonalban 22, közúton 30 km-re keletre, községközpontjától 6 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkságon, a Száva bal partján, Oprisavci és Prnjavor között fekszik. Itt végződik az A5-ös (E73) Pélmonostor-Eszék-Svilaj autópálya, mely a Száván átívelő híd megépítése után átvezet majd Észak-Boszniába.
Története[szerkesztés]
A település középkori létére írásos bizonyíték nincs. 1698-ban „Szvillai” néven hajdútelepülésként, 10 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések kamarai összeírásában.[2] Ez egyben a település első írásos említése is. A település fejlődéséhez hozzájárult, hogy az új török határ közelében feküdt. A katonai közigazgatás megszervezése után lakossága a bródi határőrezredhez tartozott. A határt őrhelyekről és a čardaknak nevezett őrtornyokból ellenőrizték. A čardakok távolsága átlagosan 4,5 kilométer, az őrhelyeké 1,5 kilométer volt.
Az egyházi vizitáció jelentése szerint 1730-ban 35 katolikus ház állt a településen. 1746-ban új templomot építettek, mert a régit nem lehetett bővíteni. Ekkor 34 ház állt itt 200 lakossal. 1760-ban a faluban 36 katolikus ház állt, melyekben 38 család élt 212 katolikus lakossal.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Svilay” néven található. Néhány évvel korábban lakói áttelepültek a Száva mellől a mai, az árvizektől jobban védhető helyre, ahol a katonai hatóságok nyolc láb magasságú védőtöltést építettek. Itt 1775-ben új templomot építettek. Az 1781-es kataszteri leírás szerint a Száva partján álló őrtoronytól a falunak csak néhány házát lehet megkülönböztetni a töltés és a magas fák miatt. A falu melletti vizenyős területen, mely nyáron néha teljesen kiszárad két fahíd vezet át. A régi templom a falu kívül, a Száva mellett áll ott, ahol a falu régen feküdt.[3] Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szvilaj” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szvilaj” néven 52 házzal, 298 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 281, 1910-ben 366 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 94%-a horvát, 2%-a szerb, 1-1%-a német és magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 285 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 281 | 333 | 339 | 342 | 381 | 366 | 332 | 346 | 351 | 347 | 348 | 362 | 332 | 345 | 290 | 285 |
.jpg)
Nevezetességei[szerkesztés]
Szűz Mária szent neve tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát[8] 1775-ben építették későbarokk-klasszicista stílusban kívül sokszögletes, belül félköríves apszissal, a homlokzat feletti harangtoronnyal. A szentélyt csehsüveg boltozat, az apszist félkupola, a hajót pedig dongaboltozat fedi. Az ablakok íves záródásúak, csak a bejárat négyszögletes. A lizénákkal tagolt homlokzaton körablak, két kartus és két fülke látható. A harangtornyot laternás, hagymakupolás toronysisak fedi. A főoltárt Tirolból hozatták, míg a mellékoltárok klasszicista stílusúak. A plébániához Sredanci, Stružani, Prnjavor, Novi Grad, Zoljani és Svilaj települések tartoznak.
Oktatás[szerkesztés]
A településen az oprisavci Stjepan Radić elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport[szerkesztés]
- Az NK Sava Svilaj labdarúgóklubot 1929-ben alapították. A csapat a megyei 3. ligában szerepel.
- Smuđ sporthorgász egyesület.
- Posavina vadásztársaság.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 115. oldal.
- ↑ a b Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum....667. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 146. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1302.
Források[szerkesztés]
- A község honlapja (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
