Podcrkavlje
| Podcrkavlje | |
.jpg) | |
| A Szent János plébániatemplom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Podcrkavlje |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Tomislav Trtanj (HSS) |
| Irányítószám | 35201 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2207 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 123 m |
| Terület | 14,11 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 13′, k. h. 18° 01′Koordináták: é. sz. 45° 13′, k. h. 18° 01′ | |
| Podcrkavlje weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Podcrkavlje falu és község Horvátországban, Bród-Szávamente megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Bródtól légvonalban 7 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lejtőin, a Glogovica-patak völgyében fekszik.
A község települései[szerkesztés]
Közigazgatásilag Alsószalatnok, Brodski Zdenci, Crni Potok, Dubovik, Felsőszalatnok, Glogovica, Grabarje, Kindrovo, Matković Mala, Oriovčić, Podcrkavlje, Rastušje és Tomica települések tartoznak hozzá.
Története[szerkesztés]
A település nevét fekvéséről (templom alatt) kapta. A középkori Szent Benedek templom a 2 km-re északra felette emelkedő 238 méteres Berak-hegyen állt. A település a középkori forrásokban nem szerepel, területe a középkorban a grabarjai Beriszlói család birtoka volt. A török 1536-ban szállta meg a vidéket. A török uralom idején a templom plébánia székhelye volt, ahonnan a Bródtól északra fekvő Dilj alatti települések lelki szolgálatát látták el.[2] Podcrkavlje valószínűleg a török uralom idején népesült be, lakói horvát katolikus jobbágyok voltak, akik a térség felszabadítása után határőr szolgálatot vállaltak.
Az 1698-as kamarai összeírásban „Poczerkavie” néven hajdútelepülésként (pagus haidonicalis) találjuk.[3] A katonai közigazgatás megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott. 1730-ban 8, 1746-ban már 14 ház állt a településen. Temetője a Szent Benedek templom körül feküdt. A templomról részletes leírást ad az 1758-as vizitáció jegyzőkönyve, melyből kiderül, hogy ekkor már a faluban is állt egy Szent János apostolnak szentelt fakápolna. A kápolna a duboviki plébánia filiája volt. 1760-ban Podcrkavlje 14 házában 28 családban 102 lakos élt. Ezután történt a plébánia székhelyének ide helyezése. Az 1781-es kataszteri térkép szerint a plébániatemplom a falu nyugati végén állt ott ahol a Slatinik és Glogovica felé menő utak elágaztak.[2]
Az első katonai felmérés térképén „Poczerkavie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Poczerkavje” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Poczerkavje” néven 36 házzal, 186 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 120, 1910-ben 210 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a horvát, 3%-a cseh anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 415 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 120 | 156 | 149 | 173 | 201 | 210 | 187 | 212 | 236 | 222 | 210 | 219 | 251 | 310 | 392 | 415 |
Gazdaság[szerkesztés]
Podcrkavlje község területén az ipar fejletlen, a kézművesség és a kisvállalkozás még csak gyerekcipőben jár. A lakosok többsége a közeli Bród városában dolgozik. A regisztrált kisiparosok száma 27, a kisvállalkozásoké 16. Régen a többség az 1973-ban alapított DOMIN mészüzemben dolgozott, mész- és kőpor előállításával foglalkozott. A gyár 1995 óta nem működik. A községben nem alakult ki vállalkozásokat támogató infrastruktúra sem. Nincsenek vállalkozói övezetek és ezt a területrendezési dokumentáció sem tervezi. Podcrkavlje vezetése a fejlődés kulcsfontosságú ágait látja az idegenforgalomban, a mezőgazdaságban és a kézművesség területén. A további fejlődést elősegítheti a fejlett infrastruktúrával rendelkező megyeszékhely közelsége is. A lakosság munka utáni fő szabadidős tevékenysége a földművelés és a mezőgazdaság, a mezőgazdasági termékek előállítása és feldolgozása. A község dombos területe alkalmas gyümölcs- és szőlőtermesztésre is.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent János apostol tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát[8] 1846-ban építették a régi templom helyén későbarokk-klasszicista stílusban. A templom egyhajós épület, homlokzata felett emelkedő harangtoronnyal, csehsüveg boltozattal. A torony vonalában oldalán a földszint és a kórus magasságában két körablak található. A homlokzaton és a harangtornyon az ajtók és ablakok nyílásai egyenes vonalúak. A homlokzaton nincs dekoráció, kivéve a födém magasságában kialakított egyszerű párkányt.
- Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt kápolnája a Tabor-hegyen.
- Podcrkavlje, Oriovčić és Grabarje határán áll az ősi Szent Benedek templom romja.
Kultúra[szerkesztés]
Kulturális és művészeti egyesülete a KUD „Krešimir Šimić”.
Oktatás[szerkesztés]
A településen a bródi „Blaž Tadijanović” elemi iskola területi iskolája működik. Az iskola épületét 1964-ben egy földrengést követően építették.
Sport[szerkesztés]
Az NK Krečar Podcrkavlje labdarúgóklubot 1993-ban alapították. A megyei 2. ligában szerepel.
Egyesületek[szerkesztés]
- A település önkéntes tűzoltóegyletét 2015-ben alapították DVD Podcrkavlje néven. A megye legfiatalabb egyesülete 24 aktív tagot számlál.
- „Dilj” vadásztársaság
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 197. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 515. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 145. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1291.
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- A község kulturális emlékei (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
