Kujnik (Oriovac)
| Kujnik | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Oriovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35250 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 248 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 110 m |
| Terület | 2,56 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 10′ 08″, k. h. 17° 44′ 13″Koordináták: é. sz. 45° 10′ 08″, k. h. 17° 44′ 13″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kujnik falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oriovachoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Bródtól légvonalban 21, közúton 32 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 18, közúton 28 km-re délre, községközpontjától 1 km-re nyugatra, Szlavóniában, a Dilj-hegység délnyugati lejtői alatt, az Újgradiskát Bróddal összekötő főút mentén fekszik. Itt halad át az A3-as (Zágráb-Lipovac) autópálya és a Zágráb-Vinkovci vasútvonal is.
Története[szerkesztés]
A település már a középkorban is létezett. 1457-ben „Kyhnik”, 1483-ban „Kwhynnyk” néven említik. A szulkovci Szulk család birtoka volt.[2] A térséget 1536 körül foglalta el a török és több. mint 150 évig török uralom alatt állt. A török uralom idején muzulmán lakossága volt, akik a felszabadító harcok elől elmenekültek. 1691-ben szabadult fel végleg a török uralom alól. 1698-ban nem szerepel a kamarai összeírásban a felszabadított szlavóniai települések között, tehát valószínűleg puszta volt.[3] 1730-ban a vizitáció szerint 17 ház állt a faluban. 1746-ban 15 háza volt. Lakói a szomszédos Malino Szent Lukács kápolnája köré temetkeztek. 1760-ban 20 házban, 21 családban 140 fő lakott a településen.[4]
Az első katonai felmérés térképén „Kuinik” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kujnik” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kujnik” néven 23 házzal, 108 katolikus és 12 ortodox vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 19. század végén és a 20. század elején Likából és a Hegyvidékről katolikus horvát és pravoszláv szerb családok települtek be.[4]
A településnek 1857-ben 144, 1910-ben 270 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 86%-a horvát, 10%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 89%-a horvát, 8%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 310 lakosa volt. A társadalmi élet a közösségi házban zajlik.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 144 | 210 | 186 | 247 | 222 | 270 | 315 | 325 | 304 | 335 | 313 | 283 | 333 | 336 | 345 | 310 |
Gazdaság[szerkesztés]
A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság, a szőlőművelés és az állattartás. Ma is 15 családi gazdaság van a településen. A Plastoglas nevű cég gyertya- és műanyaggyártással foglalkozik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása.
- ↑ a b Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 358. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 160. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
