Gornji Crnogovci
| Gornji Crnogovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Staro Petrovo Selo |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35422 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 69 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 103 m |
| Terület | 5,76 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 12′ 50″, k. h. 17° 29′ 31″Koordináták: é. sz. 45° 12′ 50″, k. h. 17° 29′ 31″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornji Crnogovci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Staro Petrovo Selohoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Bródtól légvonalban 41, közúton 47 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 19, közúton 34 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 2, közúton 4 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, az A3-as autópályától délre, az autópálya és a Száva közötti síkságon fekszik.
Története[szerkesztés]
A település a 18. század közepén keletkezett, de az 1760-as összeírásban a Bodovaljac, Crnogovac és Godinjak közötti település még Vošinci néven szerepel. 1760-ban 7 házában 11 család élt 57 fővel. 1780-ban a korabeli leírás szerint 6 ház állt a településen. A falutól nyugatra fekvő egyik dűlő neve Kućišta, mely arra utal, hogy az itteni szántóföldön egykor házak álltak, ezek lakói azonban idővel a főút mellé költöztek át.[2] 1766-ban a staro petrovo seloi plébánia része lett. Crnogovac hivatalosan egészen 1880-ig egységes település volt, a két településrészt csak ezután tartották külön számon Donji és Gornji Crnogovci néven.
Az első katonai felmérés térképén „Cernogovcze” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czernogovcze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Chernogovcze” néven 40 házzal, 226 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
1890-ben 122, 1910-ben 160 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 95%-a horvát, 3%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 98 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoztak.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 122 | 138 | 160 | 165 | 180 | 162 | 168 | 181 | 184 | 144 | 146 | 138 | 98 |
(1880-ig lakosságát Crnogovci néven Donji Crnogovcihoz számították.)
Nevezetességei[szerkesztés]
A Lourdes-i Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1911-ben épült. Eredeti titulusa Mária bemutatása volt, majd ezt Szeplőtelen fogantatásra változtatták, legújabban pedig már a Lourdes-i Szűzanya tiszteletére van felszentelve. Oltárán a lourdes-i barlang látható a Szűzanya és Bernadett szobrával. Misét havonta egyszer és Gyertyaszentelő ünnepén (február 2.) mondanak benne.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 121. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 159. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A staro petrovo seloi római katolikus plébánia honlapja
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010 Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben. ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
