Starci (Staro Petrovo Selo)
| Starci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Staro Petrovo Selo |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35420 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 7 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 198 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 15′ 14″, k. h. 17° 32′ 56″Koordináták: é. sz. 45° 15′ 14″, k. h. 17° 32′ 56″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Starci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Staro Petrovo Selohoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Bródtól légvonalban 37, közúton 45 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 13, közúton 32 km-re délnyugatra, községközpontjától 4 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Pozsegai-hegység déli lejtőin fekszik.
Története[szerkesztés]
A település a 18. században keletkezett az azóta megszűnt Paklenik falu északi, hegyi határrészén, a Pozsegai-hegység déli lejtőin. (Az egyházi vizitációk szerint Paklenik egykor Ošrti Vrh és Staro Petrovo Selo között feküdt.) Első lakói Boszniából, Likából és a horvát Hegyvidékről ide települt katolikus horvátok és pravoszláv szerbek voltak. 1764-ben a hegység alatt katonai célokra a régi római út nyomvonalán új utat építettek. Az út megépülésével a régi hegyi településekből a lakosság az út mellé települt át, ahol új településeket létesített. Ekkor települt át Paklenik lakossága is az út mellé a mai Staro Petrovo Selo keleti részére, a régi faluból pedig csak annak hegyi része maradt meg Starci néven.[2] A 19. század végén és a 20. század elején a Monarchia területéről néhány német anyanyelvű család települt ide. 1900-ban 79, 1910-ben 240 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 85%-a horvát, 13%-a szerb, 2%-a német anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 4 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 79 | 240 | 308 | 379 | 431 | 395 | 355 | 175 | 30 | 31 | 7 | 4 |
(1931-ig településrészként, 1948-tól önálló településként.)
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Vince tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját 2003-ban építették. A staro petrovo seloi plébánia filiája. Istentiszteletet csak évente egyszer, Vince napján (január 22.) tartanak benne.
- A település minden év nyarán rockfesztivál színhelye.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A staro petrovo seloi római katolikus plébánia honlapja
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
