Medari (Dragalić)
| Medari | |
.jpg) | |
| A pravoszláv templom romja. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Dragalić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35432 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 131 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 132 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 16′ 01″, k. h. 17° 17′ 24″Koordináták: é. sz. 45° 16′ 01″, k. h. 17° 17′ 24″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Medari témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Medari (1880-tól 1900-ig Modare) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Dragalićhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Bródtól légvonalban 57, közúton 63 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 30, közúton 38 km-re délnyugatra, községközpontjától 2 km-re északra, Nyugat-Szlavóniában, a Szávamente termékeny síkságán, a Trnava mentén fekszik. Házai mára teljesen összeépültek a szomszédos Trnavával, a két falut csak a Trnava-patak választja el egymástól. A templom Medariban van, de a két település közösen építette.
Története[szerkesztés]
A település a török uralom idején keletkezett, amikor Boszniából pravoszláv szerbeket telepítettek ide. A térség 1691-ben szabadult fel végleg a török uralom alól. A kialakult erőviszonyokat az 1699-es karlócai béke szentesítette. A török uralom alól felszabadított szlavóniai települések 1698-as összeírásában a település „Medary” néven 27 portával szerepel. [2] 1759-ben 31 házzal már pravoszláv parókia székhelye volt. 1777-ben épített mai templomát Urunk színeváltozása tiszteletére szentelték. 1779-ben 27, 1809-ben 24 ház állt itt pravoszláv lakossokkal. A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Medare” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Medare” néven szerepel. [3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Medare” néven 63 házzal, 9 katolikus és 219 ortodox vallású lakossal találjuk. [4] Az iskolát 1840-ben építették.
1857-ben 198, 1910-ben 455 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 88%-a szerb, 5%-a horvát, 2-2%-a ruszin, német és magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 81%-a szerb, 7%-a jugoszláv, 5%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során már a háború elején szerb ellenőrzés alá került. 1995. május 1-jén a „Bljesak-95” hadművelet első napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 177 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 198 | 269 | 262 | 305 | 365 | 455 | 499 | 493 | 483 | 496 | 550 | 535 | 479 | 452 | 211 | 177 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Urunk színeváltozása tiszteletére szentelt pravoszláv templomának elődjét egy Szent Miklósnak szentelt fatempomot 1752-ben szentelte fel Sofronije Jovanović pakrác-szlavóniai ortodox püspök. Ez a templom a medari szőlőhegytől északnyugatra állt azon a helyen, amelyet ma Stara crkvának, vagy Crkvinának neveznek. A mai templom építése 1777-ben kezdődött, majd 1834-ben, 1950-ben, 1967-ben és 1990-ben is megújították. A délszláv háború során egy gránáttalálattól tornya súlyosan megsérült, tetőzete beomlott. Ma háborús mementóként, égnek meredező csupasz falakkal áll a falu közepén. Teteje és tornyának fele teljesen hiányzik. A szomszédos parókia épülete ugyancsak tető nélkül, elhagyatottan áll.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 510. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 417. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 161. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
- A Bljesak-95 hadművelet Archiválva 2019. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
