Krajačići

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krajačići
Utcakép.
Utcakép.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségSztupnok
Jogállásfalu
Irányítószám35252
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség82 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság125 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 12′ 22″, k. h. 17° 50′ 42″Koordináták: é. sz. 45° 12′ 22″, k. h. 17° 50′ 42″
A Wikimédia Commons tartalmaz Krajačići témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Krajačići falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Sztupnokhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 14, közúton 19 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 19, közúton 23 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 8 km-re északkeletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lejtőin fekszik.

Története[szerkesztés]

A település egy régi római út mentén létesült, mely a Dilj-hegységen át északi irányba vezetett. Korai létezéséről nem maradt fenn írásos dokumentum, mivel sokáig Odvorci részeként tartották számon. Az 1780-as katonai leírásban 11 házzal említik. [2] A katonai közigazgatás megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott.

Az első katonai felmérés térképén „Krajachichi” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Krajacsicha” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Krajacsich” néven 16 házzal, 80 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 61, 1910-ben 87 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakossága (egy szerb kivételével) horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 118 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
61 67 58 64 82 87 97 121 157 147 113 111 121 127 133 118

Gazdaság[szerkesztés]

A lakosság hagyományosan mezőgazdasággal, állattartással foglalkozik.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt kápolnája nagyjából a faluval egyidős, tehát 18. századi lehet. Az első katonai felmérés térképén még nem ábrázolják.
  • A falutól nyugatra a Lovčić felé eső erdőben a „Gradina” nevű helyen eddig feltáratlan ősi vár maradványai találhatók. A várat a helyi hagyományban török korinak tartják.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]