Szerkesztő:Freewales/2022 orosz invázió menete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az invázió első fázisa - teljeskörű támadás Ukrajna ellen (február 24- április 7)[szerkesztés]

Az invázió első fázisának térképe

Az orosz háborús célok és casus belli[szerkesztés]

2022. február 24-én nem sokkal hajnali 5:00 (UTC+2) előtt Putyin bejelentette, hogy úgy döntött, katonai hadműveletet indít Kelet-Ukrajnába.[1][2] Elmondta, hogy nem tervez elfoglalni ukrán területet és támogatja az ukrán emberek jogait.[3] Felszólította az ukrán katonákat, hogy tegyék le a fegyvert.[4][5] Az orosz hadvezetés nem tette nyilvánosan közzé a konkrét célpontok listáját, Putyin ködösen fogalmazva csak az ország „demilitarizálásáról” és „nácítalanításáról” beszélt, valamint casus belliként nevezte meg, hogy véget kell vetni az ukrajnai oroszok ellen zajló, bővebben nem részletezett „népírtásnak”. Az orosz kormánymédia szerint a hadművelet egyben megelőző támadásként is szolgált, hogy megakadályozzon egy ukrán offenzívát a donbaszi szeparatista államok ellen.[6] Az orosz védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov a háború harmadik napján úgy nyilatkozott, hogy a különleges hadművelet során a „kijevi rezsim főkolomposait és talpnyalóit” elkerülhetetlenül megtalálják és megfelelően megbüntetik az oroszok ellen elkövetett bűneikért.[7] Ezzel valószínűleg arra utalt, hogy a cél az ukrán kormány tagjainak elfogása és lecserélésére, akiket Putyin korábban olyan „kábítószerfüggők és neonácik bandájaként” aposztrofált, akik Kijevben rejtőznek és „túszul ejtették az ország egész lakosságát”.[8] Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője sem mondott konkrétumokat, újságírói kérdésekre válaszolva úgy nyilatkozott, hogy a hadművelet végét és a célpontokat személyesen az államfő határozza meg, figyelembe véve a helyzet alakulását. Az orosz kormánymédiában nyilatkozó szakértők egy villámháborút vetítettek elő, 5 nap hosszúságúra becsülték a háborút.[9] A legtöbb nyugati forrás is alábecsülte Ukrajna védelmi képességeit, az amerikai sajtóban megjelent hírek azt jósolták, hogy az oroszok 96 óra alatt beveszik Kijevet és egy héten belül összeomlik az ukrán kormány.[10][11] A TASZSZ állami hírügynökség oldalán megszólaltatott egyik katonai szakértő szerint Oroszország akkor tudja „kivonni” Ukrajnát az USA érdekszférájából, ha elfoglalja az összes területet a Dnyepertől keletre és az egész fekete-tengeri régiót.[12][13]

A harcok kitörése[szerkesztés]

Vlagyimir Putyin beszéde február 24-én (oroszul)

Az első fegyveres összecsapás 3 óra 40 perckor kezdődött el, amikor az orosz katonák átlépték a határt a luhanszki területi Milovénál és tüzet nyitottak az ott tartózkodó ukrán katonákra.[14] Pár órával később az orosz hadsereg, valamint a luhanszki és donyecki kváziállamok milíciái Fehéroroszország, Oroszország, a donbaszi szeparatista államok és Krím-félsziget területéről kiindulva megkezdték a támadást Ukrajna ellen, ezzel kezdetét vette a teljeskörű invázió.[15][16] A gyalogos csapatok és a tankhadosztályok támadásával egy időben rakéta csapások kezdődtek, amelyek az ukrán katonai támaszpontokat és nagyvárosokat célozták meg országszerte, ezek elsődleges célja az ukrán légierő, valamint a légvédelmi és a kommunikációs rendszerek megsemmisítése volt. Az első nap folyamán több mint 100 ballisztikus rakétát és robotrepülőgépet lőttek ki stratégiai célpontokra az oroszok és mintegy 75 bombázó repülőgéppel hajtottak végre csapásokat, és a hadügyminisztérium már február 28-án bejelentette, hogy megszerezték a teljes légifölényt az egész ország fölött.[17] Ez az állítás később hamisnak bizonyult, amelyet közvetve az oroszok is elismertek azáltal hogy a „különleges művelet” későbbi szakaszaiban is rendszeresen beszámoltak újabb ukrán repülőgépek és helikopterek lelövéséről.[18][19] Az invázió első napján Volodomir Zelenszkij elnök statáriumot vezetett be[20] és kihirdette az általános mozgósítást. Innentől kezdve a 18 és 60 év közötti ukrán férfiaknak tilos volt elhagyniuk az országot.[21]

Első fázis - Északi front[szerkesztés]

Lásd még: Kijevi csata (2022) és Hosztomeli repülőtéri csata
Orosz deszantosok támadnak a hosztomeli repülőtéri csata során

A háború északi frontján az oroszok a főváros, Kijev elfoglalását tűzték ki célul. Az oroszok a város ellen zajló offenzívával egy időben igyekeztek lefejezni az ukrán vezetőséget, a Wagner-csoport zsoldosai és csecsen alakulatok, a kadiroviták[22] a háború első napjaiban több alkalommal merényletet kíséreltek meg Zelenszkij ellen.[23][24] Az amerikai kormány felajánlotta, hogy kimenekíti az elnököt a veszélyes zónából, de Zelenszkij visszautasította az ajánlatot.[25]

Az orosz hadvezetés azt a stratégiát alkalmazta, hogy a deszantos egységeivel megkísérelte átvenni az irányítást a frontvonalak mögött elhelyezkedő katonai repülőtereken, hogy hídfőállásokat alakítson ki, megkönnyítve a Fehéroroszországból támadó páncélos alakulatok számára az előrenyomulást és a város bekerítését. A vaszilkivi repülőtér elleni támadást visszaverték az ukránok,[26] a hosztomeli repülőtéren vívott csata során viszont miután többször gazdát cserélt a komplexum, az oroszok győztek.[27] Hosztomelnél az ukránoknak sikerült megrongálniuk a kifutópályát a fő orosz erők megérkezése előtt.[28] A szárazföldi csapatok támadásukat a Dnyeper két partján egymással párhuzamosan kezdték meg, de a keleti oldalon Csernyihiv ostroma miatt hamar lelassult az előrehaladás. A folyó nyugati partján a szpecnaz és a reguláris csapatok elsőként a csernobili csatában mértek vereséget az ukránokra az 1986-os katasztrófa óta lezárt övezetben[29] és elfoglalták Makarivot[30], majd a kijevi agglomeráció településein át nyomultak előre. Az oroszok március 5-én elfoglalták Hosztomelt, 12-én Bucsát[31], Irpinnél viszont megakadt a támadás.[32] Március 4-én egy 65 km hosszú, orosz katonai járművekből álló konvoj indult meg Kijev felé, azonban mivel nem sikerült az áttörés, az ukrán támadások hatására a menetoszlop idővel feloszlott.[33][34] Az ukrán hadsereg március 25-én ellentámadásba kezdett, visszafoglalva Makarivot[35], április 1-ére pedig újra a védők kezére került a fővárosi agglomeráció többi települése is, így ukrán győzelemmel ért véget a kijevi csata.[36]

A Kijev környéki települések rövid ideig tartó megszállása alatt az oroszok számos háborús bűncselekményt követtek el a civil lakosság ellen, a legjelentősebb vérengzés közülük a bucsai mészárlás volt, amelynek megtörténtét a helyi lakosokkal készített interjúk,[37] videófelvételek,[38][39] elfogott orosz rádióbeszélgetések[40] és műholdfelvételek[41] is bizonyítják.[42][43][44]

Első fázis - Északkeleti front[szerkesztés]

Égő raktárépület Szumiban a város ostroma során

Az Ukrajna északkeleti részén fekvő Csernyihivi és Szumi terület elleni offenzíva során az Institiute for the Study of War elemzése szerint az inváziós erők fő célja a nagyvárosok elfoglalása volt, valamint Kijev bekerítése keleti irányból.[45] Az offenzíva során az oroszok elfoglalták a két megye területének nagy részét. Szumit északról megkerülve a főutak mentén gyorsan nyomultak előre, kevés frontális ellenállással találkoztak és március 4-ére elérték Kijev keleti külvárosait, teljes bekerítéssel fenyegetve a fővárost.[46] A két megyeszékhelyet teljesen körbezárták a támadók, de nem tudták elfoglalni a városokat. Csernyihivet 39 napon át ostromolták,[47] az orosz határtól alig 35 km-re fekvő Szumi ellen zajló támadás során pedig az intenzív városi harcok során az ukrán védők saját forrásaik szerint több mint 100 támadó harckocsit lőttek ki.[48]

Az északkeleti fronton az ukránok a sűrűn beépített, tankokkal nehezen támadható városi övezetekben alakították ki ellenállási gócpontjaikat, relatíve biztonságban a tűzerő tekintetében fölénnyel harcoló támadóktól, és közben mozgékony könnyűgyalogságuk a nyugati országok által szállított drónok és páncéltörő rakéták segítségével folyamatos rajtaütésekkel zavarták meg az orosz kommunikációs vonalakat, a konvojok mozgását és az utánpótlási láncokat, először lelassítva az előrenyomulást, majd visszavonulásra kényszerítve az orosz hadsereget.[49]

Első fázis - Keleti front[szerkesztés]

Orosz katonák a luhanszk megyei Novoajdarban

A keleti fronton Oroszország célja a második legnagyobb ukrajnai város, az 1,4 millió lakosú Harkiv és a környező megye elfoglalása volt, valamint a Luhanszki és a Donyecki terület ukrán kézen lévő részeinek megszállása. A putyini vezetés egyik legfontosabb háborús céljaként tűzte ki a főleg oroszajkúak által lakott keleti területek „felszabadítását az ukrán uralom alól”, ez a terv magába foglalta a három megye későbbi annektálását is megrendezett népszavazások segítségével.[50][51]

A háború első napján a harkivi belvárosába betörő orosz páncélos konvoj támadását az ukrán védők visszaverték. A város körül ezután véres árokharcok bontakoztak ki és eközben az orosz kazettás bombák hatalmas pusztítást végeztek az épületállományban, számos civil életét követelve.[52][53] A Harkivi terület keleti részén az offenzíva nagyobb sikereket ért el, orosz kézre került Kupjanszk, Balaklija és Izjum is.[54] Luhanszk megye északi részén is előrenyomultak az oroszok és a szövetséges szeparatisták, elfoglalták Novoajdart, de Rubizsne, Szjevjerodoneck és Liszicsanszk az első fázis során egyenlőre ukrán kézen maradt.[55]

Első fázis - Déli front[szerkesztés]

Lásd még: Mariupoli csata és Herszoni csata
Ukrán katonák támadnak egy orosz tankot a mariupoli csata során

Az invázió első szakaszában az inváziós erők az ország déli részén érték el a legnagyobb sikereiket. Február 24-én az orosz csapatok a Perekopi-földszoroson keresztülhaladva átlépték a határt és átvették az irányítást a Krím vízellátását biztosító, ám 2014 óta elzárt Észak-krími-csatorna fölött.[56]

A Krímből kiindulva az inváziós erők három irányban támadtak. Egyik csoportjuk a tengerpart mentén kelet felé haladva elfoglalta Bergyanszkot,[57] majd tovább haladt Mariupol felé, hogy összeköttetést alakítson ki a Donbaszban állomásozó erőkkel. A 450 000, nagyrészt oroszajkú lakosnak otthont adó Mariupol jelentősége abban rejlett, hogy a Donyecki területen fekvő városként magáénak követelte a Donyecki Népköztársaság, valamint itt állomásozott az orosz propaganda célkeresztjében álló szélsőjobboldali Azov ezred is.[58] A város ostromának kezdetén a keletről támadó donyecki szeparatista milíciák még vereséget szenvedtek Pavlopilnál,[59][60] azonban egy haditengerészeti akcióban több ezer orosz szállt partra Mariupoltól 70 km-re nyugatra és ez az erő a Krím felől érkező csapatokkal egyesülve teljesen bekerítette északról a kikötővárost, megteremtve az összeköttetést a donyeckiekkel.[61]

Lerombolt hídon rekedt orosz tank a Mikolajiv megyei Kalinivkában

Az oroszok észak felé haladó 22. számú hadteste február 26-án elérte a Zaporizzsjai atomerőművet és az azt kiszolgáló várost, Enerhodart. A település ostroma során az atomerőmű egyik melléképülete kigyulladt, de a reaktor nem szenvedett károkat és a támadók átvették az ellenőrzést a komplexum felett.[62] Március folyamán az oroszok elfoglalták a Zaporizzsjai terület déli részét, ennek részeként bevonultak Melitopolba is.[63][64] Március 2-án aratták az inváziós erők legjelentősebb sikerüket a déli fronton, amikor a herszoni csata során elfoglalták az első (és a „különleges hadművelet” során mindeddig egyetlen) megyeszékhelyet Ukrajnában.[65] Az ütközetben megszerezték az ellenőrzést a Dnyeperen átívelő hidak felett is és tovább nyomultak Mikoljaiv felé, de nem tudták bevenni a kikötővárost.[66] A települést megkerülve északnyugati irányban a támadók egészen Vozneszenszkig eljutottak,[67] de az elhúzódó ellátási láncok és a heves ukrán ellenállás miatt visszavonultak a Herszoni területre.

Orosz visszavonulás északon[szerkesztés]

Ukrán területvédelmi erők február 25-én Kijevben

Oroszország március 29-én bejelentette, hogy „drasztikusan lecsökkenti a katonai aktivitást Ukrajna északi részén”,[68] ezzel megkezdődött a csapataik visszavonulása a Kijevi, a Csernyihivi és a Szumi területről, ez a folyamat április 6-án felyeződött be.[69] A kivonulás során nagy mennyiségű hátrahagyott orosz haditechnika került az ukránok kezére.

A nyugati, ukrán és orosz ellenzéki források szerint a visszavonulás jelezte, hogy meghiúsultak Oroszország villámháborús tervei, nem sikerült elfoglalnia Kijevet és megbuktatnia az ukrán vezetést. Az ukrán győzelem okaiként leggyakrabban a lakosság heves ellenállását[70][71] és az ukrán katonák magas morálját szokták kiemelni,[72] valamint azt, hogy az orosz hadsereg alábecsülte ellenfele védelmi képességeit. Kulcsfontosságú győzelmet játszottak a védők északi sikereiben a nyugatról érkező fejlett katonai felszerelések, mint az NLAW és Javelin páncéltörő rakéták[73] és Bayraktar drónok.[74] Az orosz vereség okaként szokták említeni még az orosz erők alacsony morálját, a parancsnoki lánc merevségét[75] és a rosszul szervezett logisztikát,[76] ami miatt az elhúzódó utánpótlási vonalak törékennyé váltak, valamint azt hogy nem sikerült uralniuk a légteret.[77]

Az oroszországi kormánymédia utólagos interpretációja szerint az észak-ukrajnai hadműveletek teljes mértékben sikeresek voltak, céljuk az volt csupán, hogy lekössék az ukrán csapatok jelentős részét a főváros védelménél és ott tizedeljék meg őket, miközben a fő erők a Donbasz elleni offenzívára fókuszálhattak. E szerint az értelmezés szerint az oroszok csak azért nem foglaltak el nagyvárosokat, mint Kijev, Csernyihiv és Szumi, hogy „elkerüljék a civil áldozatokat”.[78][79]

Az invázió második fázisa - Orosz offenzíva keleten és délen (április 8- szeptember 5)[szerkesztés]

A háború második fázisának térképe

Április 19-én Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere bejelentette, hogy kezdetét veszi a különleges művelet második fázisa, amelynek célja Donyeck és Luhanszk megye teljes területének elfoglalása és a Szlovjanszknál, valamint Kramatorszknál állomásozó ukrán erők bekerítése, és ennek érdekében az északon harcoló alakulatokat átcsoportosítják a keleti frontra.[80] Az USA Nemzeti Hírszerzési Igazgatója a szenátusnak intézett közleményében kiemelte , hogy az invázió második fázisában a támadók célja egész Dél-Ukrajna elfoglalása és a szárazföldi összeköttetés megteremtése a Krím és és a Moldova keleti részén található oroszbarát szakadár államalakulat, Transznisztria között.[81] A terv meglétét megerősíte Rusztam Minnekajev, az orosz Központi Katonai Körzet parancsnokhelyettesének közleménye, amiben a dnyeszter menti oroszok védelmével indokolta a támadást,[82] valamint Putyin fehérorosz szövetségese, Lukasenka is, aki egy térképen mutatta be az invázió déli célpontjait, köztük Odesszát és Mikolajivot.[83][84]

Második fázis: Keleti front[szerkesztés]

Megsemmisült orosz pontonhíd és kiégett tankok a Donyec-folyói csata során

A keleti front északi szakaszán a frontvonal a Donyec-folyó mentén húzódott. Az oroszok célja a térségben az ukránok bekerítése volt északról, Izium irányából. Több alkalommal átkelést kíséreltek meg a folyón pontonhidak segítségével, de a Donyec-folyói csatában műholdfelvételek alapján több mint 70 harci járművet vesztettek és nem tudtak hídfőállásokat kialakítani a túlparton.[85][86] Az észak-donyecki és nyugat-luhanszki városövezetben az oroszok fokozatosan haladtak előre, április 19-én elfoglalták Kremminát,[87] május 7-én Popasznát,[88] 12-én Rubizsnét,[89] majd 27-én Limant, teljes bekerítéssel fenyegetve a legnagyobb ukrán kézen lévő luhanszki várost, Szjevjerodonecket. A szjevjerodonecki csata egész júniuson át tartott, az ukránok nagy erőkkel védték a települést és a heves harcok során többször is gazdát cserélt a városközpont, de végül június 24-én győztek az oroszok[90] és július 3-án bevonultak a szomszédos Liszicsanszkba is.[91] Ezzel egész Luhanszk megye a szeparatisták, a Luganszki Népköztársaság irányítása alá került.[92] Ezt követően állóháború alakult ki a keleti fronton.

Az invázió második fázisa során már a frontvonalak nem változtak gyorsan, a szembenálló felek beásták magukat és a lövészárokharcok váltak általánossá. Az oroszok megváltoztatták a taktikájukat, a villámháború helyett a lassú felőrlés stratégiáját alkalmazták, elsősorban jelentős tüzérségi fölényüket kihasználva.[93][94] Minden környező épületet és infrastruktúrát lerombolva támadták az ukrán állásokat, majd gyalogságukkal bevonultak az elhagyott településekre. Az ukránok nagyon súlyos emberveszteségeket szenvedtek az oroszok donbaszi offenzívája során, Zelenszkij nyilatkozata szerint májusban és júniusban naponta 100-200 ukrán katona halt meg és a sebesültekkel együtt a napi veszteségszám elérte a 700-at.[95] Az ukrán vezetés szerint júliusban az újabb nyugati fegyvereknek köszönhetően már javult a helyzet.[96]

Második fázis: Déli front[szerkesztés]

Fájl:SPH Bohdana firing on russian troops on the Snake island.jpg
Ukrán tüzérség lövi a Kígyó-szigeten állomásozó orosz erőket

A második fázis során tovább folytatódott a mariupoli csata, ahol az ukrán védők immár messze a frontvonaltól, bekerítve harcoltak tovább. Az ostrom során rendkívül súlyos humanitárius krízis alakult ki,[97] a városi tanács közlése szerint mintegy 21 000 civil életét követelve.[98] Miután az oroszok elfoglalták a belvárost, az ukránok a kikötői negyedbe és az Azovsztal vasüzem területére szorultak vissza. A legtovább az üzem bombabiztos pincerendszerében húzódó ellenállási gócpont tartott ki, az utolsó védők május 16-án, 82 napig tartó ostrom után adták meg magukat.[99]

A nyugati irányú előretörést vizionáló haditervek ellenére a Zaporizzsja és Herszon megyében húzódó front nem változott jelentősen, állóháború alakult ki, ennek során a szembenálló felek elsősorban tüzérséggel lőtték egymást.

Az invázió harmadik fázisa (szeptember 5 - )[szerkesztés]

A háború harmadik fázisának térképe

Július elejétől kezdődően nyugati fegyverszállítmányok újabb hulláma érkezett meg Ukrajnába, amely elsősorban fejlett nehéztüzérségi fegyverrendszereket tartalmazott. Az országba érkezett 12 darab amerikai HIMARS rakéta indító rendszer,[100] valamint az M777 tarackok[101] jelentősen nagyobb tűztávolsággal és pontossággal rendelkeznek mint az oroszok által használt szovjet eredetű ütegek. A nyugati technológia fölényének köszönhetően az ukránok hatékonyan tudták támadni az orosz lőszerraktárakat és infrastruktúrát.[102] Az erőviszonyok megváltozását jól mutatták a tűzeseteket nyomonkövető műholdas felvételek is, július előtt elsősorban a frontvonal ukrán oldalán okoztak tüzeket a becsapódások, az új fegyverek érkezése után azonban már az oroszok által megszállt területet érte a legtöbb támadás.[103] Az a tény hogy Oroszország elvesztette a tüzérségi fölényét, lehetővé tette az ukrán ellentámadásokat.

Harmadik fázis: Herszoni ellentámadás[szerkesztés]

Ukrán katonák a visszafoglalt Mala Olekszandrivkában

Augusztus 29-én Zelenszkij beszédében utalt rá, hogy ellentámadást indítanak a Herszoni területen, ezt számos magas rangú tisztviselő is megerősítette.[104] Az offenzíva célja, hogy visszafoglalja az orosz kézen lévő területeket a Dnyepertől nyugatra, valamint a szintén itt található megyeszékhelyet, Herszont. Az ukránok rakétatámadásokkal támadták a Dnyeperen átvezető hidakat, az ideiglenes pontonhidakat és kompokat, hogy elvágják az ellenfél utánpótlását. Szeptember 4-én visszavonultak az orosz erők Viszokopilljából,[105] október 3-án pedig a herszoni front északi részén az ukrán csapatok ismét áttörték az orosz vonalakat és mintegy 40 km-t nyomultak előre a megyeszékhely irányába, számos települést visszafoglalva.[106][107]

Harmadik fázis: Harkivi ellentámadás[szerkesztés]

Amíg a média figyelme a herszoni ellentámadásra irányult és az oroszok is nagy erőket csoportosítottak át a térségbe, az ukránok egy második ellentámadást is megkezdtek Harkiv megyében. Szeptember 6-án egy meglepetésszerű támadással áttörték az orosz védelmet Balaklija mellett,[108] 8-án bevették a várost és egy gyors hadmozdulattal előrenyomultak a térség legfontosabb logisztikai központjaként számontartott Kupjanszk városáig, amit végül szeptember 12-én foglalták el.[109] A bekerítéstől félve az oroszok feladták a legnépesebb kelet-harkivi város, Izjum védelmét, és visszavonultak az Oszkol-folyó vonala mögé. Az ellentámadás ezen szakaszában az ukránok több mint 8000 km²-nyi területet foglaltak vissza.[110]

Szeptember 12-én az ukránok Szvjatohirszknél átkeltek a Donyec-folyón[111] és ezzel egyidőben az Oszkolon is Kupjanszknál és Szvatovénál.[112] Szeptember második felében fokozatosan bekerítették a Limannál állomásozó oroszokat és október 1-én elfoglalták a várost.[113] Ezt követően az Oszkol keleti partján fekvő települések is ukrán kézre kerültek és az oroszok visszavonultak a Luhanszki terület határáig.[114]

Orosz eszkaláció[szerkesztés]

Tengeri hadviselés[szerkesztés]

Az orosz fekete-tengeri flotta zászlóshajója, a Moszkva

Miután kitört a háború, Oroszország a Fekete-tengeren állomásozó flottáját újabb hadihajók átcsoportosításával szerette volna kiegészíteni, de Törökország a montreux-i egyezmény értelmében megtiltotta számukra az áthaladást a Boszporuszon.[115][116] Az invázió első napján zajlott le a kígyó-szigeti csata, amelynek során az orosz zászlóshajó, a Moszkva megadásra szólította fel a sziget védőit, akik a később szállóigévé vált „Orosz hadihajó, húzz a faszba!” felkiáltással válaszoltak.[117] Ezt követően az oroszok elfoglalták a stratégiai elhelyezkedésű földdarabot, és foglyul ejtették az ukrán határőröket.[118] Az invázió korai szakaszában az ukrán haditengerészet csaknem teljesen megsemmisült. Zászlóshajójukat, a F130 Hetyman Szahajdacsnijt saját legénysége süllyesztette el február 28-án Mikolajivban, hogy ne kerüljön orosz kézre,[119] a bergyanszki csata során számos ukrán hadihajót szereztek meg a támadók, köztük a L401 Jurij Olefirenkót,[120] az U500 Donbasz pedig a mariupoli csata során semmisült meg.[121]

Ukrán katonák tűzik ki zászlajukat a visszafoglalt Kígyó-szigeten július 7-én

Az oroszok is szenvedtek veszteségeket, március 24-én egy ukrán rakétatámadás során találat ért egy partraszálló hajót, a bergyanszki kikötőben dokkoló Szaratovot.[122][123] Április 13-án az orosz Fekete-tengeri Flotta zászlóshajóját, a Moszkvát két ukrán Neptun típusu robotrepülőgép találta el.[124][125] Az orosz állami média szerint a súlyosan megsérült hadihajót megpróbálták elvontatni a Krím-félszigetig, de a viharos időjárás miatt elsüllyedt a jármű.[126] Májustól kezdődően az ukránok vadászgépekkel és drónokkal támadni kezdték a Kígyó-szigeten állomásozó orosz helyőrséget, akik június 30-án végül visszavonultak a szigetről.[127] Az orosz védelmi minisztérium interpretációja szerint csak a „jószándék jeleként” adták vissza a földdarab feletti kontrollt az ukránoknak.[128]

Légi hadviselés[szerkesztés]

Orosz támadások Nyugat-Ukrajnában[szerkesztés]

Harci cselekmények Oroszország területén[szerkesztés]

egyéb leírandó a cikkben: menekültválság, nukleáris eszkaláció veszélye (orosz fenyegetés atombombával, a zaporizzsjai atomerőmű helyzete[129]), orosz megszállás (annexiós tervek, tervezett népszavazások, ellenállás: békés-tüntetések, fegyveres-gerillatámadások)

legendák:A félsziget keleti részén nem tudtak ennyire gyorsan előrenyomulni egy ukrán katona, Vitalij Szkakun önfeláldozásának köszönhetően, aki életét áldozva felrobbantotta a henyicseszki hidat.[130]

korábbi változat:

Szerkesztő:Freewales/2022-es orosz invázió Ukrajna ellen: október 5-ei változat

Orosz megszállás ukrán területeken[szerkesztés]

2022 előtt Oroszország egy 42 000 km²-nyi területet tartott megszállva (a Krím, valamint a Donyecki és Luganszki népköztársaságok), a teljeskörű invázió során pedig újabb 119 000 km²-t foglalt el, így az invázió csúcspontján összesen 161 000 km²-nyi területet tartott ellenőrzése alatt Ukrajnában, az ország csaknem 27%-át.[131] Az Institiute for the Study of War elemzése szerint ebből az ukránok novemberig 74 443 km²-t foglaltak vissza.[132]

Megszálló hatóságok[szerkesztés]

A négy terület Oroszországhoz hűséges vezetője (balról jobbra: Vlagyimir Szaldo - Herszon, Jevgenyij Balickij - Zaporizzsja, Leonyid Paszicsnyik - Luganszk, Gyenyisz Pusilin - Donyeck)

Amíg Észak-Ukrajna rövid ideig tartó megszállása alatt csak egy katonai adminisztráció állt fel, addig a Harkivi, a Zaporizzsjai és a Herszoni területen az oroszok megkezdték a civil megszálló rendszert is kiépíteni. Ennek részeként a megválasztott helyi vezetőket, polgármestereket lecserélték Moszkvából kirendelt politikusokra vagy helyi kollaboránsokra.[133][134] Az orosz hatóságok különböző módszerekkel igyekeznek elérni, hogy a megszállt területek lakosai orosz útlevélért folyamodjanak, például számos esetben megtagadták a kórházi ellátást és a szociális segélyt a csak ukrán dokumentumokkal rendelkezők esetében. Oroszország célja a rubel bevezetése is a hrivnya helyett, ennek érdekében a bankok csak az orosz fizetőeszközt fogadják el, de ennek ellenére egyenlőre a hrivnya is széles körben használatban maradt.[135] A megszálló hatóságok az iskolai tanárokat egy dokumentum aláírására kötelezték, amelyben azok aláírták, hogy átváltanak az ukránról az orosz nyelvű oktatásra, aki ezt nem tette meg, azt elbocsátották.[136] Az oroszok intenzív propagandakampánnyal igyekezték növelni a népszerűségüket az elfoglalt területeken, mindenhol láthatók óriásplakátjaik[137] és nagy képernyővel felszerelt furgonok is járják az utcákat.[138] Az új hatóságok elllenőrzőpontok és házkutatások segítségével igyekeztek megtalálni a Kijevhez hű polgárokat. Azokat, akiknek a telefonján nem megfelelő tartalmakat találtak, vagy nacionalista tetoválással rendelkeztek, súlyosan bántalmazták, vagy úgynevezett „szűrőtáborokba” hurcolták.[139]

Népszavazások és annexió[szerkesztés]

A négy ukrán terület annexióját ünneplő rendezvényen mond beszédet Vlagyimir Putyin Moszkvában

Szeptember 23 és 27 között látszat-népszavazásokat tartottak a Herszoni, a Zaporizzsjai, a Luhanszki és a Donecki területek orosz ellenőrzés alatt álló területein, amellyel a régiók Oroszországhoz való csatolását legitimilták. Szeptember 28-án azt közölték, hogy lakosság 82 százaléka voksolt, és 95,7 százalékuk az orosz csatlakozás mellett döntött.[140] Putyin kijelentette a „négy új orosz régióról”, hogy az ott élők „örökre orosz állampolgárok lesznek”, az annexió végleges és nem alku tárgya. Amikor a szavazást tartották, egyik terület sem állt teljesen orosz ellenőrzés alatt, a helyi lakosság nagy része elmenekült, számos esetben pedig házról-házra járó fegyveresek gyűjtötték a szavazatokat.[141] Az ukrán és külföldi források szerint az eredmények légből kapottak, az ENSZ és számos ország elítélte a voksolást, Volodimir Zelenszkij pedig hivatalos rendelettel tette hatályossá, hogy ukrán részről Putyinnal az annexió után ellehetetlenült bármiféle tárgyalás.[142][143] A világ országai közül egyedül Észak-Korea ismerte el legitimnek a referendum eredményeit és az annexiót.[144]

Polgári ellenállás[szerkesztés]

A megszállt területeken különösen az invázió korai fázisában kapott nagy szerepet a fegyvertelen polgári ellenállás.[145] Civilek számos helyen tönkretették vagy átfestették az eligazodást segítő táblákat, hogy megnehezítsék a tájékozódást a támadók számára.[146] Nagyszámú videó készült arról, hogy csoportokba verődött polgárok elállják a harckocsik útját, vagy blokádokat építenek, ilyen felvételek készültek például Enerhodarban,[147] Bahmacsban,[148] Bergyanszkban[149][150] és Icsnyában is.[151] Különösen nagy tüntetéseket tartottak az orosz megszállás ellen Herszonban,[152] Konotopban, Primorszkban és Melitopolban, a tiltakozók ukrán zászlókat lengettek és a himnuszukat énekelték.[153] A csernyihivi területen fekvő Szlavutics városában a tüntető tömegnek sikerült elérnie a foglyul ejtett polgármester szabadon bocsátását.[154] Miután a katonák több alkalommal villanógránátokkal[155] és éles lőszerrel[156] oszlatták fel a tömeget, a nagy tiltakozások márciusban abbamaradtak.

Fegyveres ellenállás[szerkesztés]

Az oroszok által elfoglalt településeken fegyveres ellenállás is kibontakozott, a partizántevékenység elsősorban a Zaporizzsjai területen és Herszon városának környékén összpontosult. Az ellenállók az ukrán hadsereggel tartva a kapcsolatot segítenek meghatározni a célpontokat a tüzérség számára,[157] támadásokat hajtanak végre az orosz őrposztok és utánpótlásvonalak ellen, vasúti létesítményeket, hidakat robbantva fel. Merényleteket hajtottak végre a megszálló adminisztráció több magas rangú tagja ellen is, többek között megölték Kreminna és Velikij Burluk oroszok által kinevezett polgármesterét, súlyosan megsebesítették a Bergyanszk megszállását irányító parancsnokot és Enerhodar új polgármesterét is.[158][159]

nov 26 gyerekek deportálása

aug 7 népszavazás

fosztogatás

  1. ↑ Putin announces formal start of Russia’s invasion in eastern Ukraine (angol nyelven). Meduza. (Hozzáférés: 2022. február 24.)
  2. ↑ Russian President Vladimir Putin announces military assault against Ukraine in surprise speech (amerikai angol nyelven). MSN. (Hozzáférés: 2022. február 24.)
  3. ↑ Путин объявил о начале военной операции на Украине. ТАСС. (Hozzáférés: 2022. február 24.)
  4. ↑ „Ukraine conflict: Russian forces invade after Putin TV declaration”, BBC News, 2022. február 24. (Hozzáférés: 2022. február 24.) (brit angol nyelvű) 
  5. ↑ Clark, Ola Cichowlas and Dave: Russia's Putin Announces Military Operation in Ukraine (angol nyelven). The Moscow Times, 2022. február 24. (Hozzáférés: 2022. február 24.)
  6. ↑ Surrendered Ukrainian troops confirm Kiev’s plans of massive offensive in Donbass — DPR. TASS. (Hozzáférés: 2022. szeptember 19.)
  7. ↑ Kiev regime’s leaders to be inevitably punished - Russian Defense Ministry. TASS. (Hozzáférés: 2022. szeptember 19.)
  8. ↑ MackeyFebruary 26 2022, Robert MackeyRobert: Zelensky Posts Defiant Videos From the Streets of Kyiv as Putin’s Forces Close In (angol nyelven). The Intercept. (Hozzáférés: 2022. szeptember 19.)
  9. ↑ Степовой, Роман Крецул, Богдан: Поступательная операция: как проходил первый день защиты Донбасса (orosz nyelven). Известия, 2022. február 25. (Hozzáférés: 2022. szeptember 19.)
  10. ↑ Exclusive: U.S. expects Kyiv's fall in days, Ukraine source warns of encirclement (angol nyelven). Newsweek, 2022. február 24. (Hozzáférés: 2022. szeptember 19.)
  11. ↑ CNN, Jim Sciutto and Katie Bo Williams: US concerned Kyiv could fall to Russia within days, sources familiar with intel say. CNN. (Hozzáférés: 2022. szeptember 19.)
  12. ↑ Это всего лишь спецоперация / Воины и Армии / Независимая газета. www.ng.ru. (Hozzáférés: 2022. szeptember 19.)
  13. ↑ Press review: Putin launches operation to denazify Ukraine and its economic implications. TASS. (Hozzáférés: 2022. szeptember 19.)
  14. ↑ Олексій Данілов: Росія розпадеться ще при нашому житті (ukrán nyelven). Українська правда. (Hozzáférés: 2022. szeptember 14.)
  15. ↑ Russian forces launch full-scale invasion of Ukraine (angol nyelven). www.aljazeera.com. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.)
  16. ↑ Oroszország megtámadta Ukrajnát, Kijevet robbanások rázták meg péntek hajnalban (magyar nyelven). telex, 2022. február 24. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.)
  17. ↑ Russian aviation gains air superiority over entire Ukraine — Defense Ministry. TASS. (Hozzáférés: 2022. szeptember 26.)
  18. ↑ Russian Su-35 fighter downs two Mi-24 helicopters, Su-25 plane in Ukraine operation. TASS. (Hozzáférés: 2022. szeptember 26.)
  19. ↑ Russia-Ukraine Warning Update: Initial Russian Offensive Campaign Assessment, February 24, 3:00 pm EST. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.)
  20. ↑ Markets shaken after Putin announces special military operation – as it happened (angol nyelven). the Guardian, 2022. február 24. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.)
  21. ↑ Általános mozgósítást rendelt el az ukrán elnök (magyar nyelven). euronews, 2022. február 25. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.)
  22. ↑ Kadirovitáknak nevezik a személyesen Ramzan Ahmadovics Kadirov csecsen elnökhöz hű alakulatokat.
  23. ↑ Kaonga, Gerrard: Volodymyr Zelensky survives three assassination attempts in one week (angol nyelven). Newsweek, 2022. március 4. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.)
  24. ↑ Zelenszkij három merényletkísérletet élt túl az invázió kezdete óta (magyar nyelven). 24.hu, 2022. március 4. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.)
  25. ↑ Az amerikaiak ki akarták menekíteni az ukrán elnököt, az alábbi választ kapták (magyar nyelven). Infostart.hu. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.)
  26. ↑ Vasylkiv: why this small Ukrainian town is now a big Russian target (angol nyelven). the Guardian, 2022. február 28. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.)
  27. ↑ Marson, James. „Putin Thought Ukraine Would Fall Quickly. An Airport Battle Proved Him Wrong.”, Wall Street Journal, 2022. március 3. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.) (amerikai angol nyelvű) 
  28. ↑ Leszerepeltek az orosz elitegységek Ukrajnában, de hamarosan javíthatnak | G7 - Gazdasági sztorik érthetően (magyar nyelven), 2022. április 18. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.)
  29. ↑ Flóra, Nagy: Megerősítették a hírt, Csernobilt elfoglalták az oroszok (magyar nyelven). index.hu, 2022. február 24. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.)
  30. ↑ Query, Alexander: Russian troops leave shattered lives in Makariv. The Kyiv Independent, 2022. április 29. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.)
  31. ↑ CNN, By <a href="/profiles/helen-regan">Helen Regan</a>, Adam Renton, Amy Woodyatt, Ed Upright, Maureen Chowdhury, Mike Hayes and Alaa Elassar: Heavy shelling is heard west and northwest of Kyiv, as two children are reported dead (angol nyelven). CNN, 2022. március 6. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.)
  32. ↑ „Battle for Irpin: Russian forces pushed out of Kyiv suburb”, BBC News, 2022. április 1. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.) (brit angol nyelvű) 
  33. ↑ Alig halad a brutálisan hosszú orosz konvoj Kijev felé, az ukránok folyamatosan támadják (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.)
  34. ↑ Zrt, HVG Kiadó: 64 kilométer hosszú orosz konvoj tart Kijev felé (magyar nyelven). hvg.hu, 2022. március 1. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.)
  35. ↑ „Ukraine war: Ukrainian fightback gains ground west of Kyiv”, BBC News, 2022. március 23. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.) (brit angol nyelvű) 
  36. ↑ Sonne, Paul; Serhiy: Battle for Kyiv: Ukrainian valor, Russian blunders combined to save the capital (angol nyelven). Washington Post. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.)
  37. ↑ „One killing among many in a Kyiv suburb”, The Economist (Hozzáférés: 2022. szeptember 29.) 
  38. ↑ Al-Hlou, Yousur, Evan. „New Evidence Shows How Russian Soldiers Executed Men in Bucha”, The New York Times, 2022. május 19. (Hozzáférés: 2022. szeptember 29.) (amerikai angol nyelvű) 
  39. ↑ Snodgrass, Erin: Russian soldiers open fire on cyclist in Bucha in video verified by The New York Times (amerikai angol nyelven). Business Insider. (Hozzáférés: 2022. szeptember 29.)
  40. ↑ Der Spiegel: немецкая разведка перехватила переговоры российских военных, которые обсуждали убийства мирных жителей в Буче (orosz nyelven). Настоящее Время. (Hozzáférés: 2022. szeptember 29.)
  41. ↑ Browne, Malachy, Haley. „Satellite images show bodies lay in Bucha for weeks, despite Russian claims.”, The New York Times, 2022. április 4. (Hozzáférés: 2022. szeptember 29.) (amerikai angol nyelvű) 
  42. ↑ Láttuk, ahogy feltárják a bucsai tömegsírt, az ügyész szerint civileket találtak (magyar nyelven). telex, 2022. április 8. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.)
  43. ↑ Bucolic Ukraine forest is site of mass grave exhumation (angol nyelven). AP NEWS, 2022. június 13. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.)
  44. ↑ Russia’s Bucha ‘Facts’ Versus the Evidence (brit angol nyelven). bellingcat, 2022. április 4. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.)
  45. ↑ Frederick W. Kagan, George Barros, and Kateryna Stepanenko: Russian Offensive Campaign Assessment, March 1. (Hozzáférés: 2022. szeptember 29.)
  46. ↑ Fredrick W. Kagan, George Barros, and Kateryna Stepanenko: Russian Offensive Campaign Assessment, March 4. (Hozzáférés: 2022. szeptember 16.)
  47. ↑ Nast, Condé: The Siege of Chernihiv (amerikai angol nyelven). The New Yorker, 2022. április 15. (Hozzáférés: 2022. szeptember 16.)
  48. ↑ Бои под Сумами: артиллерия и "Байрактары" уничтожили 100 танков и 20 "Градов" оккупантов (orosz nyelven). Апостроф. (Hozzáférés: 2022. szeptember 16.)
  49. ↑ Anderson, Michael G.: How Ukraine’s Roving Teams of Light Infantry Helped Win the Battle of Sumy: Lessons for the US Army (amerikai angol nyelven). Modern War Institute, 2022. augusztus 17. (Hozzáférés: 2022. szeptember 16.)
  50. ↑ Russia wants to annex Kharkiv Oblast, unveils flag for region with imperial symbols – ISW (amerikai angol nyelven). news.yahoo.com. (Hozzáférés: 2022. szeptember 16.)
  51. ↑ Italy, U. S. Mission: Kremlin plans sham referendums to annex parts of Ukraine (amerikai angol nyelven). U.S. Embassy & Consulates in Italy, 2022. szeptember 6. (Hozzáférés: 2022. szeptember 16.)
  52. ↑ Ukraine: Cluster Munitions Launched Into Kharkiv Neighborhoods (angol nyelven). Human Rights Watch, 2022. március 4. (Hozzáférés: 2022. szeptember 16.)
  53. ↑ „Ukraine war: On the front line of the battle for Kharkiv”, BBC News, 2022. március 10. (Hozzáférés: 2022. szeptember 16.) (brit angol nyelvű) 
  54. ↑ The russians are controlling Izyum - General Staff of the Ukrainian Armed Forces (amerikai angol nyelven). Militarnyi. (Hozzáférés: 2022. szeptember 16.)
  55. ↑ Russian Offensive Campaign Assessment, March 3. Critical Threats. (Hozzáférés: 2022. szeptember 18.)
  56. ↑ Reuters. „Russian forces unblock water flow for canal to annexed Crimea, Moscow says”, Reuters, 2022. február 24. (Hozzáférés: 2022. szeptember 18.) (angol nyelvű) 
  57. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Elfoglalták az oroszok Bergyanszk városát (magyar nyelven). hvg.hu, 2022. február 28. (Hozzáférés: 2022. szeptember 18.)
  58. ↑ Talant, Bermet: Why is Mariupol so important to Russian forces? (angol nyelven). the Guardian, 2022. március 22. (Hozzáférés: 2022. szeptember 18.)
  59. ↑ Battle ongoing near Mariupol – mayor (angol nyelven). www.ukrinform.net. (Hozzáférés: 2022. szeptember 18.)
  60. ↑ Richárd, Jabronka: Így áll most a háború Ukrajnában: több nagyvárosban harcok dúlnak, megtámadtak egy orosz repülőteret (magyar nyelven). Ellenszél, 2022. február 25. (Hozzáférés: 2022. szeptember 18.)
  61. ↑ Russian Navy Carries Out Amphibious Assault Near Mariupol (angol nyelven). The Maritime Executive. (Hozzáférés: 2022. szeptember 18.)
  62. ↑ News, A. B. C.: Attack on Ukrainian nuclear plant triggers worldwide alarm (angol nyelven). ABC News. (Hozzáférés: 2022. szeptember 18.)
  63. ↑ Oroszország állítja, sikerült elfoglalnia Melitopolt (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. szeptember 18.)
  64. ↑ „Shots Fired In Ukrainian City As Locals Protest Against Russian Occupation” (angol nyelven).  
  65. ↑ Russian military remains in full control of city of Kherson, residents say. (Hozzáférés: 2022. szeptember 18.)
  66. ↑ Amoursky, Cyrille: General Marchenko: ‘Mykolaiv was to be next city to fall, but Russia terribly failed’. The Kyiv Independent, 2022. augusztus 26. (Hozzáférés: 2022. szeptember 29.)
  67. ↑ A kisváros, ami felrobbantotta a saját hídját, és elüldözte az orosz hadsereget (magyar nyelven). telex, 2022. március 31. (Hozzáférés: 2022. szeptember 29.)
  68. ↑ „Russia says it will ‘dramatically reduce’ military activity around Kyiv”, Financial Times, 2022. március 29. (Hozzáférés: 2022. szeptember 29.) 
  69. ↑ Russia has completed withdrawal from around Kyiv -U.S. defense official. (Hozzáférés: 2022. szeptember 29.)
  70. ↑ Számít annyit a harcban az ukránok morálja, mint az oroszok tankjai – élőben jelentkezett a Telex tudósítója Ukrajnából (magyar nyelven). telex, 2022. március 30. (Hozzáférés: 2022. szeptember 29.)
  71. ↑ Morris, Christopher: Ukraine war: why popular resistance is a big problem for Russia (angol nyelven). The Conversation. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  72. ↑ Johannesson, Jokull (2020. június 2.). „The Critical Role of Morale in Ukraine’s Fight against the Russian Invasion” (angol nyelven). Open Journal of Social Sciences 8 (6), 252–260. o. DOI:10.4236/jss.2020.86022.  
  73. ↑ Guttman, Jon: Javelin missile: Made by the US, wielded by Ukraine, feared by Russia (angol nyelven). Military Times, 2022. május 12. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  74. ↑ Bálint, Kosztolányi: A török drón, amely egész harckocsioszlopokat pusztít el (magyar nyelven). Világgazdaság, 2022. március 1. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  75. ↑ Analysis | Why the Russian military is bogged down by logistics in Ukraine (angol nyelven). Washington Post, 2022. március 30. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  76. ↑ Analysis | Why the Russian military is bogged down by logistics in Ukraine (angol nyelven). Washington Post, 2022. március 30. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  77. ↑ London, Visual Storytelling Team in: How Russia’s mistakes and Ukrainian resistance altered Putin’s war (brit angol nyelven). ig.ft.com. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  78. ↑ Крецул, Богдан Степовой, Алексей Рамм, Роман: Эксперт объяснил перегруппировку российских войск под Киевом и Черниговом (orosz nyelven). Известия, 2022. március 31. (Hozzáférés: 2022. szeptember 29.)
  79. ↑ Крецул, Алексей Рамм, Богдан Степовой, Роман: Внимание на Донбасс: российские войска перегруппируют для решающего наступления (orosz nyelven). Известия, 2022. március 31. (Hozzáférés: 2022. szeptember 29.)
  80. ↑ Press review: Second phase of Russia’s operation underway and US-Saudi ties worsening. TASS. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  81. ↑ Russia Aims to Link Crimea to Transnistria – US Intelligence Chief (amerikai angol nyelven). Balkan Insight, 2022. május 11. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  82. ↑ Welle (www.dw.com), Deutsche: Russia eyes route to Trans-Dniester: What do we know? | DW | 22.04.2022 (brit angol nyelven). DW.COM. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  83. ↑ Haltiwanger, Katie Balevic, John: Putin's strongman ally may have accidentally shared a map of Russia's Ukrainian-invasion plans (amerikai angol nyelven). Business Insider. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  84. ↑ Négy részre van osztva Ukrajna Lukasenka térképén - Kiderültek az oroszok tervei? (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  85. ↑ „Bloody river battle was third in three days - Ukraine official”, BBC News, 2022. május 13. (Hozzáférés: 2022. október 5.) (brit angol nyelvű) 
  86. ↑ Ukraine repels Russia’s attempt to cross Donbas river, and drives invaders away from Kharkiv (angol nyelven). the Guardian, 2022. május 14. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  87. ↑ Russian forces seize Kreminna in eastern Ukraine’s Donbas region – as it happened (angol nyelven). the Guardian, 2022. április 20. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  88. ↑ Mi az a Popasznaja-virág és miért örülnek neki ennyire az oroszok? (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  89. ↑ CNN, By <a href="/profiles/aditi-sandal">Aditi Sangal</a>, <a href="/profiles/helen-regan">Helen Regan</a>, George Ramsay, Lianne Kolirin, Hannah Strange and <a href="/profiles/adrienne-vogt">Adrienne Vogt</a>: Ukrainian forces lose foothold in eastern town (angol nyelven). CNN, 2022. május 13. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  90. ↑ Fall of Severodonetsk is Russia’s biggest victory since Mariupol (angol nyelven). www.aljazeera.com. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  91. ↑ Gibbons-Neff, Thomas, Vivian. „As City Falls, Ukraine’s Last Hope in Luhansk Falls With It”, The New York Times, 2022. július 3. (Hozzáférés: 2022. október 5.) (amerikai angol nyelvű) 
  92. ↑ Ukrajna is elismerte teljes Luhanszk megye orosz kézre kerülését (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  93. ↑ „The Road to Stalemate in the Russia-Ukraine War”, Reuters (Hozzáférés: 2022. október 5.) (angol nyelvű) 
  94. ↑ Ponomarenko, Illia: Why Ukraine struggles to combat Russia’s artillery superiority. The Kyiv Independent, 2022. augusztus 12. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  95. ↑ Korshak, Stefan: Zelensky: Ukrainian army suffering up to 700 casualties daily - Kyiv Post - Ukraine's Global Voice. Kyiv Post, 2022. június 1. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  96. ↑ IANS: Ukrainian losses significantly reduced since peak of war, says Zelenskyy (angol nyelven). www.business-standard.com, 2022. július 23. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  97. ↑ 'Why? Why? Why?' Ukraine's Mariupol descends into despair (angol nyelven). AP NEWS, 2022. március 16. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  98. ↑ Cooper, Erica Star Domena, Havovi: Mariupol is on the brink of surrender, with 21,000 dead and counting (amerikai angol nyelven). Business Insider. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  99. ↑ Vége: úgy tűnik, megadta magát az Azov zászlóalj, bevették az oroszok az Azovsztalt (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. október 5.)
  100. ↑ Detsch, Jack: Ukraine Is Bringing a Big Gun to a Knife Fight (amerikai angol nyelven). Foreign Policy. (Hozzáférés: 2022. október 6.)
  101. ↑ Hollings, Alex: The M777 is deadly in Ukrainian hands, but even deadlier in America's (amerikai angol nyelven). Sandboxx, 2022. szeptember 9. (Hozzáférés: 2022. október 6.)
  102. ↑ Ponomarenko, Illia: Why is Russia so vulnerable to HIMARS in Ukraine?. The Kyiv Independent, 2022. július 22. (Hozzáférés: 2022. október 6.)
  103. ↑ Az űrből is látszik: NASA-térképen mutatjuk, hogyan növekszik az ukrán tűzerő | atlatszo.hu (magyar nyelven), 2022. augusztus 22. (Hozzáférés: 2022. október 6.)
  104. ↑ Ukrainian adviser warns progress will be slow as southern counterattack begins (angol nyelven). the Guardian, 2022. augusztus 30. (Hozzáférés: 2022. október 6.)
  105. ↑ Kilner, James. „Ukraine pushes back Russian troops in battle for Kherson as village is captured”, The Telegraph, 2022. szeptember 4. (Hozzáférés: 2022. október 6.) (brit angol nyelvű) 
  106. ↑ Russian army maps show major retreats in Ukraine’s Kherson region (angol nyelven). www.aljazeera.com. (Hozzáférés: 2022. október 6.)
  107. ↑ Bejelentette Zelenszkij: újabb településeket foglaltak vissza Herszon térségében az ukrán katonák (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. október 6.)
  108. ↑ Oliphant, Roland. „Ukraine launches surprise attack near Kharkiv in bid to push back Russians”, The Telegraph, 2022. szeptember 6. (Hozzáférés: 2022. október 6.) (brit angol nyelvű) 
  109. ↑ The 90km journey that changed the course of the war in Ukraine. (Hozzáférés: 2022. október 6.)
  110. ↑ Psaropoulos, John: Kharkiv triumph raises Ukrainian spirits – and victory hopes (angol nyelven). www.aljazeera.com. (Hozzáférés: 2022. október 6.)
  111. ↑ Ukraine's National Guard confirms recapture of Sviatohirsk (angol nyelven). www.ukrinform.net. (Hozzáférés: 2022. október 6.)
  112. ↑ desk, The Kyiv Independent news: Governor: Ukrainian forces cross Oskil River. The Kyiv Independent, 2022. szeptember 18. (Hozzáférés: 2022. október 6.)
  113. ↑ Ukrán győzelem egy stratégiai jelentőségű városban (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. október 6.)
  114. ↑ „Ukraine makes breakthrough in south against Russia”, BBC News, 2022. október 4. (Hozzáférés: 2022. október 6.) (brit angol nyelvű) 
  115. ↑ Népszava: Törökország lezárja a Boszporuszt a hadihajók előtt (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2022. október 11.)
  116. ↑ Russia cancelled Black Sea passage bid of four warships: Turkey (angol nyelven). www.aljazeera.com. (Hozzáférés: 2022. október 11.)
  117. ↑ Albert, Gazda: Orosz hadihajó, húzz a faszba! (magyar nyelven). 444, 2022. február 25. (Hozzáférés: 2022. október 11.)
  118. ↑ Holroyd, Matthew: Snake Island border guards are alive and well, says Ukrainian navy (angol nyelven). euronews, 2022. február 28. (Hozzáférés: 2022. október 11.)
  119. ↑ The Fate of Ukraine's Flagship Frigate (kanadai angol nyelven). Overt Defense, 2022. március 3. (Hozzáférés: 2022. október 11.)
  120. ↑ Analysis: Russian Armed Forces capture dozen Ukrainian ships in Berdyansk (brit angol nyelven). Navy Recognition. (Hozzáférés: 2022. október 11.)
  121. ↑ ВМС України втратили у Маріуполі корабель управління "Донбас" та МБАК "Кременчук" (ukrán nyelven). Мілітарний. (Hozzáférés: 2022. október 11.)
  122. ↑ Hatalmas robbanás rázta meg Bergyanszk kikötőjét, óriási lángokkal ég egy hajó (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. október 11.)
  123. ↑ Kiderült melyik orosz hajót semmisítették meg az ukránok (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. október 11.)
  124. ↑ Zoltán, Dénes: Megérkeztek az első képek a süllyedő Moszkva hadihajóról (magyar nyelven). Világgazdaság, 2022. április 18. (Hozzáférés: 2022. október 11.)
  125. ↑ Russia confirms severe damage to Black Sea Fleet Flagship Moskva, Crew Abandoned Ship (angol nyelven). Free Press Journal. (Hozzáférés: 2022. október 11.)
  126. ↑ Moskva cruiser sank while being towed in a storm — Russian Defense Ministry. TASS. (Hozzáférés: 2022. október 11.)
  127. ↑ Ismét ukrán kézen a legendás és fontos Kígyó-sziget (magyar nyelven). Infostart.hu. (Hozzáférés: 2022. október 11.)
  128. ↑ Russian army draws down from Snake Island in goodwill grain gesture. TASS. (Hozzáférés: 2022. október 11.)
  129. ↑ András, Ch Gáll: A zaporizzsjai helyzet pokolian veszélyes, de atomenergia nélkül leállna a világ (magyar nyelven). index.hu, 2022. augusztus 27. (Hozzáférés: 2022. szeptember 18.)
  130. ↑ Vitalii Skakun, who blew up the bridge in Henichesk at the cost of his own life, is a graduate of Lviv Polytechnic | Lviv Polytechnic National University. lpnu.ua. (Hozzáférés: 2022. szeptember 18.)
  131. ↑ The turning points in Russia’s invasion of Ukraine (angol nyelven). www.cnn.com. (Hozzáférés: 2023. január 11.)
  132. ↑ Ukrajina od února osvobodila území o velikosti Česka (cseh nyelven). Deník N, 2022. november 13. (Hozzáférés: 2023. január 11.)
  133. ↑ Knight, Rob Picheta,Paul P. Murphy,Josh Pennington,Emmet Lyons,Mariya: Russia is trying to install pro-Kremlin officials in occupied cities, but Ukrainians are fighting back (angol nyelven). CNN, 2022. március 14. (Hozzáférés: 2023. január 12.)
  134. ↑ Russia’s puppet mayor ‘survives assassination attempt’ at zoo (angol nyelven). The Independent, 2022. augusztus 21. (Hozzáférés: 2023. január 12.)
  135. ↑ Beketova, Elina: Behind the Lines (amerikai angol nyelven). CEPA, 2022. december 22. (Hozzáférés: 2023. január 12.)
  136. ↑ Moscow forcing teachers in occupied Ukraine to follow Russian curriculum (angol nyelven). the Guardian, 2022. július 1. (Hozzáférés: 2023. január 12.)
  137. ↑ AP PHOTOS: Propaganda billboards embodied Russian occupation (angol nyelven). AP NEWS, 2022. december 2. (Hozzáférés: 2023. január 12.)
  138. ↑ Russian propaganda trucks in Mariupol. South China Morning Post. (Hozzáférés: 2023. január 12.)
  139. ↑ Rodrigues, Charlene: Ukrainians allege abuse, beatings at Russian ‘filtration’ camps (angol nyelven). www.aljazeera.com. (Hozzáférés: 2023. január 12.)
  140. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Mind a négy régió „megszavazta” az Oroszországhoz való csatlakozást (magyar nyelven). hvg.hu, 2022. szeptember 28. (Hozzáférés: 2023. január 12.)
  141. ↑ „Ukraine 'referendums': Soldiers go door-to-door for votes in polls”, BBC News, 2022. szeptember 23. (Hozzáférés: 2023. január 12.) (brit angol nyelvű) 
  142. ↑ Zelenszkij aláírt egy rendeletet, amely lehetetlenné teszi, hogy Ukrajna valaha is leüljön tárgyalni Putyinnal (magyar nyelven). telex, 2022. október 4. (Hozzáférés: 2023. január 12.)
  143. ↑ „На оккупированном юге Запорожья запланировали референдум о "воссоединении" с Россией. Будет, как в Крыму?”, BBC News Русская служба (Hozzáférés: 2023. január 12.) (orosz nyelvű) 
  144. ↑ Shin, Hyonhee. „N.Korea backs Russia's proclaimed annexations, criticises U.S. 'double standards'”, Reuters, 2022. október 3. (Hozzáférés: 2023. január 12.) (angol nyelvű) 
  145. ↑ Felip Daza Sierra: UKRAINIAN NONVIOLENT CIVIL RESISTANCE IN THE FACE OF WAR - Analysis of trends, impacts and challenges of nonviolent action in Ukraine between February and June 2022. (Hozzáférés: 2023. január 12.)
  146. ↑ Tingley, Brett: Ukrainians Are Manipulating Road Signs To Confuse Russian Invaders (angol nyelven). The Drive, 2022. február 28. (Hozzáférés: 2023. január 11.)
  147. ↑ „Drone footage shows citizens blocking Russian troops in Enerhodar, home to Zaporizhzhia nuclear plant”, Washington Post (Hozzáférés: 2023. január 11.) (amerikai angol nyelvű) 
  148. ↑ staff, T. O. I.: Ukrainian civilians try to block Russian tanks advancing through their town (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2023. január 11.)
  149. ↑ Videó egy bergyanszki tüntetésről (magyar nyelven). Twitter. (Hozzáférés: 2023. január 11.)
  150. ↑ „Ukrainian Civilians Take On Russian Invaders With Words And Deeds” (angol nyelven).  
  151. ↑ Dawson, Bethany: Defiant Ukrainians mount passive resistance, kneeling in front of Russian tanks and blocking roads to military convoys (amerikai angol nyelven). Business Insider. (Hozzáférés: 2023. január 11.)
  152. ↑ „War in Ukraine: Thousands march in Kherson against occupiers”, BBC News, 2022. március 5. (Hozzáférés: 2023. január 11.) (brit angol nyelvű) 
  153. ↑ «Кто за? Воюем!». Жители захваченных украинских городов протестуют против российских военных (orosz nyelven). Медиазона. (Hozzáférés: 2023. január 11.)
  154. ↑ Russian soldiers release Ukraine town’s mayor and agree to leave after protests (angol nyelven). the Guardian, 2022. március 26. (Hozzáférés: 2023. január 11.)
  155. ↑ Russian forces fired on peaceful Protests in Energodar with Shock Grenades (VIDEO) - Novinite.com - Sofia News Agency. www.novinite.com. (Hozzáférés: 2023. január 12.)
  156. ↑ „Russian Troops Open Fire On Ukrainian Protesters In Kherson” (angol nyelven).  
  157. ↑ Kramer, Andrew E.. „Behind Enemy Lines, Ukrainians Tell Russians ‘You Are Never Safe’”, The New York Times, 2022. augusztus 17. (Hozzáférés: 2023. január 12.) (amerikai angol nyelvű) 
  158. ↑ Institute for the Study of War (angol nyelven). Institute for the Study of War. (Hozzáférés: 2023. január 12.)
  159. ↑ Az orosz haderő reménytelen küzdelmet folytat a partizánok ellen (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2023. január 12.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Freewales/2022_orosz_invázió_menete&oldid=26804854”