L401 Jurij Olefirenko

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
L401 Jurij Olefirenko
A Jurij Olefirenko partraszállító hajó Odessza környékén a Sea Breeze-2016 tengeri hadgyakorlaton
A Jurij Olefirenko partraszállító hajó Odessza környékén a Sea Breeze-2016 tengeri hadgyakorlaton
Hajótípuspartraszállító hajó
NévadóJurij Olefirenko
ÜzemeltetőUkrán Haditengerészet
HajóosztályProjekt 773 (Polnocny-C)
Pályafutása
ÉpítőÉszaki Hajógyár, Gdańsk
Építés kezdete1970. április 21.
Vízre bocsátás1970. december 31.
Szolgálatba állítás1971. május 31.
Honi kikötőOcsakiv
Sorsaüzemben
Általános jellemzők
Vízkiszorítás1120 t (normál)
Hossz81,3 m
Szélesség9,3 m
Merülés2,3 m
Hajtómű2 db 40DM V12-es dízelmotor, 2 db hajócsavar
Teljesítmény4400 LE
Sebesség18 csomó
Hatótávolság3000 tengeri mérföld
Fegyverzet2 db AK–230 30 mm-es kétcsövű légvédelmi gépágyú
2 db WM–18 140 mm-es rakéta-sorozatvető
4 db Sztrela–3 légvédelmirakéta-indító (32 db rakétával)

Legénység41 fő (5 tiszt, 36 matróz)
A Wikimédia Commons tartalmaz L401 Jurij Olefirenko témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az L401 Jurij Olefirenko (ukránul: Юрій Олефіренко) az Ukrán Haditengerészet 773-as tervszámú közepes partraszállító hajója. 1994-ig SZDK–137, 1994–2018 között U401 volt a hadrendi jelzése, 1994-től 2018-ig Kirovohrad volt a neve. A hajó 2018-tól a kelet-ukrajnai háborúban elesett Jurij Olefirenko nevét viseli. Honi kikötője az ocsakivi haditengerészeti bázis. A hajó hasznos terhelése 250 tonna (6 harckocsi vagy 200 fő), a deszanttér mérete 53,3×6,7×3,6 m.

Története[szerkesztés]

A 770-es típuscsaládba tartozó 773-as típusú (NATO-kódja: Polnocny-C) partraszállító hajót 1970-ben építette a gdański Északi Hajógyár (Stocznia Północna) a Szovjet Haditengerészet számára. 1970. december 31-én bocsátották vízre, majd 1971. május 31-én SZDK–137 hadrendi jelzéssel állították szolgálatba a Fekete-tengeri Flottánál, ahol a 39. deszanthajó-hadosztályba osztották be. A hajó a szovjet időszakban a Donuzlav-tavon a Krími Haditengerészeti Bázison állomásozott.

A hajó 1973-ban a jóm kippuri háború idején a Földközi-tengerre vezényelt szovjet haditengerészeti kötelék tagja volt. A bevetés során a hajó egyik 30 mm-es légvédelmi gépágyújával lelőttek egy izraeli F–4-es vadászrepülőgépet.

A hajót a szovjet Fekete-tengeri Flotta 1994-es felosztásakor Ukrajna kapta meg. Ekkor Kirovohrad (2016-tól Kropivnickij) város nevét vette fel, majd 1996-ban az U401 hadrendi jelzést kapta.1996. január 10-én állították szolgálatba az Ukrán Haditengerészetnél.

Az Ukrán Haditengerészet kötelékében több nemzetközi tengeri hadgyakorlaton vett részt. A Krím orosz megszállása idején, 2014. március 6-án öt másik ukrán hajóval együtt a Donuzlav-tavon orosz blokád alá került. 2021. március 21-én az orosz megszálló erők ultimátumának lejártakor az ukrán személyzet elhagyta a hajót, amely ezután orosz ellenőrzés alá került. Több más egységgel együtt Oroszország 2021. április 19-én visszaadta Ukrajnának a hajót, amely ezután Odesszába távozott. 2016. július 13-án, miután az ukrán dekommunizációs törvény alapján a hajó addigi névadó városát, a Szergej Kirov bolsevik forradalmárról elnevezett Kirovohradot átnevezték Kropivnickijre, a hajó is új nevet kapott. A névadó a kelet-ukrajnai háborúban Mariupol védelménél 2015 januárjában eselett Jurij Olefirenko, az ocsakivi 73. különleges haditengerészeti műveleti központ egykori parancsnoka lett.[1][2]

2019. augusztus 17-től a Mikolajivi Hajógyárban tartózkodott nagyjavításon.[3] A javítás után 2020. november 30-án tért vissza az aktív szolgálatba.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]