Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/Kötőgép
Kötőgép[szerkesztés]
A kötőgép a textiliparban alkalmazott gépek körébe tartozik: kötöttáruk készítésére szolgál. Működése azon alapul, hogy a gyártáshoz felhasznált fonalból hurkokat és azokból egymáshoz kapcsolódó szemeket képez – ezek összessége alkotja a kötött kelmét. A gépek alkalmasak arra, hogy programozható vezérlésük révén a szemek kialakítását és egymáshoz való kapcsolódását sokféleképpen módosítsák. Ez teszi lehetővé, hogy változatos mintázatokat és különböző tulajdonságú kelméket állítsanak elő rajtuk, sokféle ruházati cikk mellett különféle ipari, mezőgazdasági, egészségügyi termékeket. Ezek nagy népszerűsége és elterjedtsége a kötőgépek nagyarányú fejlődéséhez vezetett és a kötőgépet a textilipar fontos termelőberendezésévé tették. Ilyen gépeket korábban Európában és az USA-ban gyártottak, de ma már Ázsia számos országában is jelentős és egyre növekvő kötőgépgyártás folyik. Magyarországon számottevő kötőgépgyártás nem volt (kivéve egyfajta síkkötőgép gyártását az 1960-as, 70-es években), ma egyáltalán nincs gyártás.
támogatom - különleges téma és minőség --Adapa 2007. augusztus 28., 18:47 (CEST)- támogatom – Egyet értek az előttem megszólalóval. Beroesz 2007. augusztus 29., 11:03 (CEST)
ellenzem
(ami kimaradt a leírásból) A mintázóképességet pl. a raschel-gépnél is, a gép elején található forgó dobon található kettő vagy akár tízsoros kötőlánc sorok biztosítják. Ezek a mintázó láncok egymás mellett, olajkenéssel fordulnak át egy forgó dobon, melynek változásait (lökéseit) tapogató görgők követnek. Az első kettő az alap láncsor (bélést köt), a többi lánc sor mintáz. A mintának megfelelően ezt a lánc sort ki lehet bővíteni egy, vagy akár kétméretes hosszúságúra is, feltéve ha az adott raschel-géphez kiegészítések is tartoztak, arról nem is beszélve, hogy e lánc sort valakinek össze is kellett köszürölnie, hogy ne szakodjon el a szál. Ugyanis, ha ezt a lánc sort nem köszörülik össze, álljon az bármilyen (számítógép itt kizárva) összetett lánc sorból is, a tapogatógörgők álltal közvetített "parancs" közvetlenül átatódik a "létrákra" (ez egy vagy tíz létra), amelyek közvetlenül "rádobják" a fonalat a kanalas tűkre az adott mintának megfelelően. Ha ugrik a létra, a fonál elszakad... (A leírásból kimaradt az NDK-ás Kokett gépek leírása. Miért? Talán szégyeljük?) – Tomolyka vita 2008. április 10., 19:23 (CEST)
- Kedves Tomolyka, elolvastam 2008. április 10-i bejegyzésedet a kötőgép szócikkemnél. Feltételezem, hogy láttál már életedben egy régi típusú raschel-gépet, de meg kell állapítanom, hogy nem vagy teljesen otthon a kötőgépek világában. Sem a szakkifejezések használata, sem leírásod tartalma nem utal erre. A szócikk nem a raschel-gépekről szól, hanem a kötőgépekről általában, ezért nem lett volna indokolt pont a raschel-gép működését és ezen belül kelmeképzési technikáját ismertetni, ami egyébként leírásod alapján sem nem követkető, sem nem pontos. (Azért tudom ezt ilyen határozottan állítani, mert jómagam évtizedeket töltöttem el egy ilyen gépekkel is dolgozó gyárban főtechnológusként.) A Textima (NDK-beli)Kokett-gép - amin semmi szégyelni való nincs, csak az a kár, hogy annak idején a magyar iparnak nem volt módja korszerűbb és jobb minőségű gépeket beszerezni - egyébként nem is raschel-gép, hanem lánchurkológép, ami mind felépítésében, mind működésmódjában eltér a raschel-géptől, és miért pont erre tértem volna ki, hiszen ezen kívül más gyártmányú lánchurkológépek is szép számmal voltak abban az időben (pl. az ugyancsak NDK-beli Wirth, vagy az NSZK-beli K. Mayer és Liba). (Ma már csak a két utóbbi létezik.) Maradjunk annyiban, hogy észrevételed nem indokolt. – Elkágyé vita 2008. április 20., 13:47 (CEST)