Wünscher Frigyes
| Wünscher Frigyes | |
 | |
| Született | 1892. január 28.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1946. május 16. (54 évesen)[3] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | vezérigazgató (1934–1938) |
| Sírhelye | Farkasréti temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wünscher Frigyes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Wünscher Frigyes (Budapest, 1892. január 28. – Budapest, 1946. május 16.) magyar gazdaságpolitikus, a két világháború között a sajtó- és hírszolgálat, valamint a szövetkezeti politika egyik irányítója.[4]
Életpályája[szerkesztés]
Berlinben végezte középiskolai tanulmányait. Ezután a budapesti tudományegyetemen szerzett államtudományi doktori oklevelet. 1919-ben Szegeden csatlakozott a magyar Tanácsköztársaság megbuktatására törekvő erőkhöz. 1921 és 1933 között a Magyar Távirati Iroda ügyvezető igazgatója volt. 1934-ben a Hangya Fogyasztási Szövetkezet vezérigazgatója, majd 1938-ban alelnöke lett. Tőzsdetanácsos is volt. A második világháború után, 1945-ben állásvesztésre ítélték és háborús bűnösségének megállapítása érdekében az ügyét a népbíróság elé utalták. Az eljárás alatt a börtönben szívinfarktusban elhunyt.
Emlékezete[szerkesztés]
Sírja Budapesten a Farkasréti temetőben található (2003-as adat; 1-23/24).[4]
Főbb művei[szerkesztés]
- Csonka-Magyarország sajtója (I – II., Bp., 1927);
- Sajtóalmanach (Bp., 1931);
- Újságíró arcképek (Debrecen, Bp., 1932);
- Mezőgazdasági termények szövetkezeti úton való értékesítése és nem értékesítése (Bp., 1935);
- Falusi tanulmányútjaim (Bp., 1941);
- Tordas, a Balogh Elemér szövetkezeti mintafalu (Bp., 1943);
- Szövetkezetek a keresztény gazdasági rendben (Bp., 1943);
- Szövetkezetek és magánkereskedők (Bp., 1944);
- A szövetkezetek szerepe Magyarország gazdasági megerősödésében (Bp., 1944).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2023. szeptember 9.)
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. szeptember 9.)
- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967
- ↑ a b https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
Források[szerkesztés]
- Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. [1]
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [2]