Vita:Ión felkelés

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Laszlovszky András 3 évvel ezelőtt a(z) Az ionok a jónok ellen :) témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Ókori témájú szócikkek (kitüntetett besorolás)
Hadtudományi szócikkek (kitüntetett besorolás)

Bővítés[szerkesztés]

Elkezdtem bővíteni a cikket. Szajci pošta 2010. július 19., 14:56 (CEST)Válasz

Befejeztem a fordítás, egy szakasz kivételével, amit nem tartottam fontosnak, mert csak a görög háborúkat ismétli. Szajci pošta 2010. július 22., 08:48 (CEST)Válasz

A Hérodotosz linkek megváltoztak és át kell néznem őket itt is meg a többi ókori cikkemen. Szajci pošta 2010. augusztus 24., 08:43 (CEST)Válasz

Befejeztem. Szajci pošta 2010. augusztus 24., 20:22 (CEST)Válasz

Az ionok a jónok ellen :)[szerkesztés]

Biztosan volt már téma valahol, de az iónokat valóban iónnak kell ejteni is, nem pedig jónnak? Ha igen, mióta? - Tündi vita 2014. április 7., 15:51 (CEST)Válasz

A klasszikus görögöt nem kiejtés, hanem betű szerint írjuk át. Az iónt nagyjából mindenki úgy ejti, ahogy tetszik, bármilyen elképzelhető lehetőség előfordult az ókori görög nyelvjárásokban (i-vel, j-vel, hosszú és rövid ó-val). A mai ejtése, vagyis újgörögből átírása jón. Például Jón-tenger. – LApankuš 2014. április 7., 16:26 (CEST)Válasz

Ha a mai ejtése jón, akkor miért "az" névelővel van írva a cikk szövegében végig? Csak nekem fura? - Tündi vita 2014. április 7., 16:38 (CEST)Válasz

Úgy értem, az újgörög átírása jón és a mai görögök jónnak is ejtik. Az ógörögöt úgy szokás ejteni, ahogy írva vagyon: ión. – LApankuš 2014. április 7., 16:59 (CEST)Válasz

És miért ragaszkodunk az ógörög átíráshoz, ha mindenki jónnak ejti úgyis, ahhoz meg nem passzol az "az" névelő? - Tündi vita 2014. április 9., 10:53 (CEST)Válasz

Talán mert az ókorban járunk? Aiszkhüloszt sem írjuk Aiszhílosznak, Arkhimédészt Arhimídisznek, vagy Akhilleuszt Ahiléfsznek, csak mert a mai görögök már így ejtik. – LApankuš 2014. április 9., 11:50 (CEST)Válasz

Nekem a Xerxész sokkal durvább, ki se tudom mondani, hogy I. Khsajársá perzsa király. Andrew69. 2014. április 9., 12:30 (CEST)Válasz

Ebben egyetértek. De csak megszokás kérdése. Nemrégiben még Nabú-kudurri-uszur is ugyanilyen szokatlan volt, mert mindenki Nebukadnécár néven ismerte. Majd bevonul a köztudatba. Amúgy nem olyan kiejthetetlen a ksajársá hangsor. – LApankuš 2014. április 9., 12:53 (CEST)Válasz

Nem értitek a problémát. Az a probléma, hogy hiába írod iónnak, akkor is mindenki jónnak ejti. És ha jónnak ejtjük, akkor nem "az" kell eléje, hanem "a". Persze lehet, hogy van, aki i-ónnak ejti, de ilyen embert én még nem láttam. :-) - Tündi vita 2014. április 10., 14:16 (CEST)Válasz

De értem a problémát. Aki ógörög környezetben az ógörög népet (Ἴων) jónnak ejti, az nem jól ejti. Ennyire egyszerű. – LApankuš 2014. április 10., 14:25 (CEST)Válasz

Szerintem itt a magyar wikin magyar környezet van, de ezen nem veszünk össze. :-) Majd hangtalanul olvasom. :-) - Tündi vita 2014. április 10., 15:15 (CEST)Válasz

A cselekmény kora ókori és a cselekmény környzete ógörög, az ókori görög népről szól a cikk. A magyar wikipédián az idegen írásrendszereket fonetikusan írjuk át: a népnév ión. – LApankuš 2014. április 10., 15:18 (CEST)Válasz

Ugyanez a helyzet az iótával is, amelyet, bár az emberek többsége jótának, népiesebben jottának ismer, mégis iótát kell írnunk és ejtenünk. Tehát az iónok. J betű újgörög-latin hatás. Mondjuk én az unió esetében vagyok így, mert azt az általam ismert emberek többsége úniónak ejti, meg a latin is annak ejtette hajdanán. --Martinolus vita 2014. április 10., 18:12 (CEST)Válasz

„Bakos Ferenc 1996-os, Idegen szavak és kifejezések kéziszótára c. munkájában még két jelentésben listázta az ”ion” szót, ugyanakkor az ”ion” írásmódot fönntartotta az elektromos töltésű anyagi részecskének, az ókori görög törzs elnevezésére pedig a ”jón”-t javasolta. Az Osiris Helyesírás (2006) c. kiadványban az ”ion” már csak a részecskét jelöli, az általunk keresett szó követendő írásmódja a ”jón”, az írásmód követte a kiejtést. Így természetszerűleg az „a” határozott névelőt kell használnunk: ”a jón oszlopfők”, ”a jón hangsor” stb.” http://www.e-nyelv.hu/2009-04-26/ion-jon-a-jon-oszlopfo-a-jon-hangsor/ --Sepultura vita 2014. április 10., 19:02 (CEST)Válasz

Nem ez az első alkalom, amikor eltérünk az OH-tól. Ld. az ióta esetét, ami lényegében megmaradt. --Martinolus vita 2014. április 10., 19:18 (CEST)Válasz

Igaz! Minek is vegyünk figyelembe szabályokat, ha nem adnak nekünk igazat? --Sepultura vita 2014. április 10., 20:12 (CEST)Válasz

Ha követnéd az ógörögös-átírásos vitáinkat, akkor látni fogod, hogy nem egyedi ez az eset. Ld. Íliász etc. és az OH.-tól való eltérések listáját. --Martinolus vita 2014. április 10., 20:26 (CEST)Válasz

Nem is tudnám, de nem is akarom. Nem egy eset volt már ilyen vitában, hogy szótárakban vagy akadémiai kiadványokban leírtak voltak kétségbe vonva. Szép példa az ilyenre a Magyar Labdarúgó-szövetség huwikis helyesírása. Nekem mindkét nevem görög eredetű még a végén az is meg lesz magyarázva, hogy másképp kell írni, mert az ógörögben nem így mondták. További jó vitázást! --Sepultura vita 2014. április 10., 20:44 (CEST)Válasz

Igen, az ion részecskét jelöl, mert a nép ión. Az OH tévedései közül pedig csak egy, ha jónozik. Iót nem tervezik Jóvá tenni? Amúgy az OH-nak milyen kompetenciája van idegen írásrendszerek átírására? Főleg az ókori nyelvek ejtésének meghatározására? – LApankuš 2014. április 10., 21:30 (CEST)Válasz

@Hujber Tünde, Laszlovszky András, Sepultura, Andrew69., Martinus Poeta Juvenis: Ha az OH.-tól valami oknál fogva (?) el is tekintenénk, az új kiadású akadémiai helyesírási szótár (ez sajnos nem érhető el online), az Idegenszó-tár, a Magyar értelmező kéziszótár (ión: átirányítás), a Nyelvművelő kéziszótár egyaránt j-vel hozza. Íme az utóbbi idevágó cikke:

ion – ión, jón
Hasonló alakú, de különböző eredetű és jelentésű szavak. Célszerű őket írásmódjukkal is megkülönböztetni. A görög–angol eredetű ion: ’villamos töltést hordozó anyagi részecske’. Származékaiban is rövid o-val: ionizál, ionizáció, ionizátor, ionoszféra, ill. ionfelhő, ionrakéta, ionsugár stb. Az ókori görög törzs neve háromféle alakban is előfordul: ion, ión, jón. Közülük a jón formát használjuk, hogy minél inkább megkülönböztessük a másik szótól. Tehát népnévként: a jónok; jelzőként: jón dialektus, jón oszlopfő stb.

Ádám 2020. augusztus 15., 16:15 (CEST)Válasz

Az OH-tól már több okból fogva is eltértünk. Itt a Wikipédián saját átírási gyakorlatunk van, ami az egységesség miatt többször is eltér az OH-tól. Ha az OH minél inkább el akarja különíteni az iont a ióntól, az az ő saját magánügye (nekünk nem feltétlenül a funkcionális analfabéták, hanem az átlagos érettségizett emberek színvonalát kell megcéloznunk, ráadásul még az OH is elismeri, hogy az ión használt, csak egy másikat javasol a gyengébbek kedvéért), ettől még az ógörögöt betű szerint írjuk át a WP:GÖRÖG szerint. Itt legfeljebb a honosodás jöhet szóba, mint mondjuk Thesszália, vagy a Tajgetosz esetén. De az iónok esetén az sem igaz, hogy mindenki egységesen a jónt használná, sőt a szakirodalom egységesen nem ezt használja. Itt az ókori népről van szó, és nem a Jón-tengerről. A magam részéről tartom magam ahhoz az álláspontomhoz, hogy a belső átírási útmutatónk, és az átírások egységessége érdekében az ókori nép az ógörög átírás szerinti. – LApankuš 2020. augusztus 15., 22:41 (CEST)Válasz

Hát persze, az Ión-tenger, az iónok tengere. A geográfusok tudnak erről? 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆𝕻'𝖘.𝖇𝖔𝖝 2020. augusztus 16., 22:06 (CEST)Válasz

Hát pont nem. Sőt még a történészek sem. :-) A Jón-tenger pont nem Iónia mellett van. – LApankuš 2020. augusztus 16., 22:18 (CEST)Válasz