Vita:Fehér-kék-fehér zászló

Nagykötőjeles nevek helyesírása

@Zsovar3: Úgy látom a példában is nagykötőjeles az állam neve. Önmagában a példa nem nem meggyőző, azért sem, mivel a szerző történész és nem nyelvész. A szabályt légy szíves idézni a nagykötőjeles nevek esetére, vagy olyan példát amit a szabályhoz fűztek. Azzal meggyőzhetsz. Üdv. – 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆^{𝕻'𝖘.𝖇𝖔𝖝} 2022. március 11., 15:21 (CET)

@Sepultura Nem teljesen értem, hogy mit értesz „példa” alatt, vagy hogy miről kellene „meggyőznöm” téged, de megpróbálok minden tőlem telhetőt megtenni. A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek esetében a nagykötőjel használatával A magyar helyesírás szabályai 178. pontja foglalkozik, az -i képzős származékokat is beleértve. Makai János tanulmányával kapcsolatban pedig hadd jegyezzem meg, hogy az a Világtörténet 2015. évi 4. számában jelent meg, amely az MTA BTK Történettudományi Intézetének folyóirata, ennek megfelelően pedig rendelkezik olvasószerkesztővel. Remélem, sikerült választ adnom a kérdésedre. Üdv, Zsovar3 ^vita 2022. március 28., 18:07 (CEST)

Amint látod a 178. pontban nagykötőjeles neveknél mindkét tulajdonnév nagybetűs, Zala–Somogyi-határárok szemben a kiskötőjelesekkel: Győr-Moson-Sopron (megye), melléknévként győr-moson-soproni. Az államneveknél minden tag nagybetűs ha nagykötőjellel kapcsolódnak, Osztrák–Magyar Monarchia, ha kiskötőjeles a kapcsolat, akkor Dél-afrikai Köztársaság. 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆^{𝕻'𝖘.𝖇𝖔𝖝} 2022. március 28., 19:04 (CEST)

Most már értem, mire irányult a felvetés. Az általad leírtakhoz nem tudok mit hozzáfűzni, a helyesírási szabályzaton kívül nem találtam olyan forrást, amely a témát tárgyalja. Ami biztos, hogy az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet is a „Vlagyimir–szuzdali” alakot használja, bár ez a honlap nehezen nevezhető helyesírási szempontból jó példának. A Világtörténet emellett továbbra is kitart az előbb említett írásmód mellett, ezúttal Dinnyés Patrik szemléjében (2021. évi 4. szám), Makai Jánosnak pedig 2018-ban könyve jelent meg Klió labirintusában. A történetírás a Kijevi és a Vlagyimir–szuzdali Ruszról címmel. Mivel olyan lektorált szakirodalmat nem találtam, amely más alakot használna, szerintem nincs értelme tovább vitatni a kérdést. Esetleg az E-nyelv tanácsadójához lehet még fordulni. Részemről a vitát lezártnak tekintem. Üdv, Zsovar3 ^vita 2022. március 28., 22:24 (CEST)