Ury Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ury Lajos (Eger, 1868. szeptember 25. – Budapest, 1949. november 14.)[1] ítélőtáblai tanácselnök.

Életútja[szerkesztés]

Apja Ury József ügyvéd, 1848/48-es honvéd volt, édesanyja Kavinszky Vilma. Jogot végzett, s aztán ügyvédjelölt, később pedig az egri Törvényszéknél volt joggyakornok. Ezután Temesvárt törvényszéki aljegyzőként és jegyzőként működött, aztán a temesrékasi Járásbíróságnál volt aljárásbíró, ezt követően a temesvári királyi Ítélőtáblánál tanácsjegyző, a fehértemplomi királyi Törvényszéknél bíró, a temesvári királyi Ítélőtáblánál elnök-titkár, majd Kassán, utána pedig Budapesten királyi Ítélőtáblai bíró, 1921-től tanácselnök. 1938 decemberében vonult nyugdíjba. Elnöke volt a Cisztercita Diák Szövetségnek, vezérségi tagja az Emericanának, a Szent Imre-városi katolikus egyházközség alelnöke, az Országos Magyar Kertészeti Egyesület szakosztály elnöke, a Chromo M. Ált. Papíripar Rt. igazgató elnöke. 1920 és 1940 között tagja volt az egységes bírói és ügyvédi vizsgálóbizottságnak. Halálát agyértrombózis, érelmeszesedés okozta. Felesége Berlogia Ophélia volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 473/1949. folyószáma alatt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932]