Tértár kötetek
TÉRformák - TÁRsadalomformák építészetszociológiai könyvsorozat és kutatóműhely
A sorozat koncepciója[szerkesztés]
A sorozat célja olyan tematikus kötetek szerkesztése és megjelentetése, amelyek egyrészt a külföldi tudományos eredményeket tolmácsolják a hazai olvasók felé, másrészt a hazai, a tér, térformálás, térértelmezés humán oldalát megvilágító kutatásokról ad képet. Alapvető cél, hogy a kötetek önállóan is megállják a helyüket, ezért mindegyik saját témával, önálló tematikai koncepciót követve szerkesztődik, ugyanakkor minden esetben kötődik valamilyen általános építészetszociológiai témához is. Hazánkban nagy szükség volt egy témájában az építészethez kötődő, de módszertanában, szemléletmódjában hangsúlyosan tudományközi párbeszédre. Az építészeti környezet kérdésköre ugyanis messze túlmutat egy-egy tudományterület határán és általában a társadalom építészeti kultúrájának és identitásának kérdéseit tárgyalja.
Az eddig megjelent kötetek:
Sárkány Péter - Tamáska Máté (szerk.): A tanulás helyei: iskolaépítészet (2017)[1]
Kocsis János Balázs - Tamáska Máté (szerk): Modell vagy külön út. Bécs szociális építészete (2018) [2]
Tamáska Máté - Szűts István - Krcho János - Sekan János: Változó szerepek, változó városképek. Kassa és Miskolc a 20. században (2019)
Pál Eszter (szerk.): Tér, tudomány, történet (2019)
Kollár Árpád - Tamáska Máté (szerk.): A genius loci: Irodalom és építészet (2019)
Ring Orsolya: A Nemzeti Színház-kép változásai és változatai a késő Kádár-korszakban (2019)
Sorozatszerkesztő[szerkesztés]
Tamáska Máté - építészetszociológus[3]
Az építészetszociológia tárgya[szerkesztés]
Az építészetszociológia alapvető célkitűzése, hogy az épített környezet társadalomtudományi értelmezési keretét teremtse meg. A középpontban építészet és szociológia áll ugyan, de valójában egy interdiszciplináris párbeszédről van szó, amely a térrel, a térformálással foglalkozó humán kutatásokat igyekszik megszólítani, illetve azoknak közös platformot teremteni. Olyan kérdéseket vizsgál, mint pl. az épített tér és a társadalomszerkezet közötti összefüggések, a tervezéselmélet társadalomtörténete, az építészszerepek változása, a hatalom és az építészet mindenkori viszonya. Az építészetszociológia az elmúlt két-három évtizedben előbb az angol, majd egyre inkább a német nyelvterületen vált önálló kutatási irányzattá.[4] A hazai építészetszociológia ezzel szemben még csak napjainkban formálódik, s ebben a munkában a TérTár sorozat úttörő kezdeményező kíván lenni.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Valentné Albert Éva (2018). „Új tudományterület születik: a TÉR pedagógiája”. Neveléstudomány (1), 96-101. o. [2019. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 31.)
- ↑ Valnerné Török Eszter (2019). „Könyvismertető a "Modell vagy külön út: Bécs szociális építészete" kötetről”. Tér és Társadalom 33 (3), 160-163. o. DOI:https://doi.org/10.17649/TET.33.3.3193.
- ↑ Bővebben Tamáska Máté sorozatszerkesztőről az MTA oldalán. (Hozzáférés: 2019. október 31.)
- ↑ A német építészetszociológiai társaság honlapja. (Hozzáférés: 2019. október 31.)
- ↑ Tértár kötetek honlapja. (Hozzáférés: 2019. március 29.)