Szerkesztővita:Vakeger
Új téma nyitásaSzótárnak nevezzük az olyan írásművet, amelynek a témája az egyes szavakhoz kapcsolódó ismeretek, elsősorban a szavak jelentése, és amely szavak sorrendje (pl. egy könyvalakú szótárban) a szavak jelentéseinek kapcsolata alapján, vagy a betűírást használó nyelvek esetében a szavak betűrendjében van kialakítva.
A nagyon régi szótárak jellemzően egynyelvűek voltak és tematikus sorrendben készültek. Ilyenformában rokonai a lexikonnak és az enciklopédianak, azonban a különbség lényeges, mivel az utóbbiakban az egyes címszavak nem a szavak jelentését, hanem a megnevezett tételhez kapcsolódó,tényeknek tekintett ismereteket tartalmazzák.
A szótári jelentés rendszerint egy rövid meghatározás az adott szó értelméről, azaz annak megfogalmazása, hogy milyen más szavak válthatják ki az eredeti kifejezést. Ez a megoldás egynyelvű szótárak esetében jól mutatja, hogy a nyelv rekurzíó terméke, azaz egy szókincs áll rendelkezésünkre, és ennek elemeit váltogatva használjuk fel a szókincs minden eleme jelentésének meghatározására.
A szótárak szóanyaga rendszerint szűkebb, mint egy nyelv szókincse, és a használat célja, igényei szrint alakul. A legrégebbi szótárak egyike a nehéz szavak szótára volt, a leggyakrabban használt szótár a helyesírási szótár, míg a legszámosabb szótár típusnak a szószedet, vagy glosszárium számít, amely egy adott írásműhöz vagy feladathoz kapcsolódóan elkészített szójegyzék neve.
Az, hogy egy szótárban a szavak milyen csoportosításban vagy sorrendben követik egymást, az egyrészt az adott nyelvtől, másrészt a szótár adathordozójától függ. Amióta számítógépet használunk nem szükségszerű, hogy egy elektronikus médiumon megvalósított szótár “lapja” ugyanúgy nézzen ki, mint egy könyvalakú szótáré, ahogy a keresés sem korlátozódik a lapozásra. A számítógép azt is lehetővé teszi, hogy a szavaknak ne csak az írott képe, hanem hangalakja is rögzíthető - és ezért hallható - legyen, számos más, a szavak jelentéséhez és használatához kapcsolódó egyéb ismerettel együtt.
Szótártípusok
A szótár fizikai megvalósításán alapuló tipológiától eltekintve a szótárak lehetnek egy-, két- és többnyelvű szótárak, amely utóbbi kettő esetében az A nyelv szócikkeihez a B nyelven megadott jelentés tartozik, míg a többnyelvű szótár esetében a dolog kicsit bonyolultabb. Könyvalakú szótár esetében a többnyelvű szótárak készítői kénytelenek bevezetni egy számjegy azonosítót, és kiválasztani egy A vezérnyelvet. Ezután a keresés lehetővé tétele érdekében készítenek egy betűrendes mutatót minden egyes nyelvhez, és a szavak számjegy azonosítója segítségével ki lehet keresni az A nyelvű kifejezés B, C, D, stb. megfelelőit.
A szótár kiinduló anyaga és szerkesztői célja szempontjából vannak egynyelvű értelmező szótárak, amelyek szerkesztését többnyire lexikográfus nyelvészek végzik az adott nyelv írot és beszélt nyelvi megnyilatkozásainak igen széles mintáiból merítve. Ezeknek a kiinduló anyagoknak a neve korpusz, és elektronikusan is rögzítve vannak, a korábban cédulákra gyűjtögetett anyagokkal szemben.
Vannak továbbá szűkebb és tágabb tudományterületekhez kapcsolódóan készülő szakszótárak, amelyeknek készítői rendszerint nem lexikográfusok, hanem egyrészt az adott szakma művelői, másrést egyúttal számítástechnikusok is, akik a szótárkészítéshez szükséges szoftverelemeket maguk is elő tudják állítani. Mivel az utóbbi ismeretekkel egyre többen rendelkeznek, számos elektronikus szótár készül lexikográfiai szempontból laikus emberek munkájaként, esetenként annak megfelelő minőséggel.
A szótárak minősége
A szótárak minőségét a látszat szintjén a szótár kiadója, múltja, a kiadások száma, a szóanyag bősége, stb. jelzi.
Valójában azonban mivel a szótár információkat megtestesítő termék, a minőséget meghatározó szempontok mások. Az első, hogy kinek készült a szótár, megfelel-e a használó igényeinek. Mivel a legtöbbet használt szótárak a kétnyelvű szótárak, és a használat célja az idegennyelv tanulás, a kétnyelvű szótárak használói igen különböző tudással és ezért eltérő igényekkel jellemezhetők. Ez a tény esetenként tükröződik a szótár minőségében.
Függetlenül a szótárhasználó tudásszintjétől a szótárban található címszavakhoz kapcsolódóan az információtól azt várjuk el, hogy az legyen igaz, pontos, megbízható, naprakész, teljes, érthető, világos, könnyen kezelhető, hozzáférhető, stb. Végül a mai szövegfeldolgozási technológiai eljárások egy sor új ismeret előállítását is lehetővé teszik a szavakhoz kapcsolódóan, és az is kívánatos, hogy ezek az ismeretek helyet kapjanak egy -egy szócikk kapcsán. A Longman szótár pl. közli, hogy egy adott szó milyen használati gyakorisággal szerepel az angol nyelvben, és ezzel orientája a tanulót a tanulásban.
Szótárkészítési eszközök
A szótárkészítés a szótár címszavainak kiválasztásával kezdődik, amely nyelvenként eltérő problémákhoz vezet. Az angol nyelv esetében a kiválasztott azonos alakú szavak (homonima) között különbséget kell tenni, és ez általában az adott szó szófaj osztályba sorolásával oldható meg. További probléma, hogy ugyanaz a szófajú szó több jelentéssel és értelemmel bír, és ahogy kivesszük a szót az eredeti szövegkörnyezetéből, bizonytalanná (többértelművé) válik annak jelentése. Ezért akár az eredeti szöveg beillesztésével, akár annak speciális vagy szakterületi megjelölésével, akár anélkül, számozott jelentésváltozatokat adunk meg egymás után.
A toldalékoló magyar nyelv esetében a kiválasztott szövegben előforduló szavakat először meg kell fosztani a végződésektől, lemmatizálni kell, hogy megkapjuk a szótövet (lemma). Ezek válhatnak azután szócikkekké (lexema). Maguknak a jelentéseknek a megadása sem egyformán történik az adott szó szófajától függően, mivel főnevek esetében valószínűleg definíciót használunk, igék és melléknevek esetében pedig szinonimakat. A szavak szótári alakra való lepusztítását lemmatizáló program segítségével végezzük el, az ilyen programok képezik az alapját a számítógépes helyesírásellenőrzésnek.
Maguknak a szavaknak a kiválasztását egy adott szövegből szintén egy számítógépes program fajtával, a concordancia elemző segítségével végezzük. Ez a program a szöveg összes szavát sorrendbe rakja gyakoriság és/vagy ábécé szerint. Ezen adatok alapján eldönthető, hogy mely szavakra van szükség a szótárban, melyekre nincs. Mivel ezzel a szó jelentéséhez tartozó rész még nincs meg, ugyanez a program könyvtárosi használatból ismert KWIC rutinja segítségével, amely megmutatja az adott szó összes előforulását minden környezetében, magunk fogalmazzuk meg a jelentést, és/vagy felhasználjuk a szó környezetbeni adott előfordulását példaképpen.
A KWIC programhoz hasonlóan működnek az egyszerre több szótárban kereső (alignment) programok, amelyek megmutatják a szó jelentését esetenként akár egy tucat különböző szótárban, és nekünk kell eldöntenünk, hogy melyik esettel állunk szemben. Fontos megjegyezni, hogy mivel az ember mindig értelmes, jelentéssel bíró dolgokat keres a környezetében, nagyon gyakran tévedünk úgy, hogy rossz “helyen” keressük a szó jelentését.
Egészen más a tennivalónk, ha a szótárat nem betűrendes fekvésben, hanem belső tartalmi összefüggések alapján, tezauruszként akarjuk elkészíteni. A Longman kiadó a Longman Lexicon kiadása illusztrálja ezt a megoldást, amely másfajta, de szintén nagyon fontos igényeket elégít ki. Természetesen a tezauruszépítésnek is vannak számítógépes eszközei, és magyar tezauruszok is készültek számítógéppel. Ungvári Rudolf könyvtáros ennek legismertebb képviselője.
A tezauruszok gyakran decimális vagy más számjegyes azonosítót alkalmaznak a szavak közti összefüggések illusztrálására. A szavak, mint fogalmakat jelölő pontok összefüggéseinek és viszonyainak megjelenítésével, azok grafikus, képszerű ábrázolásával is többen kísérleteztek. Emellett a hypertext eszközök használatával olyan szótár is készült, amely saját definícióit alkotó minden egyes szó szócikként való kezelését, azaz az ahhoz tartozó jelentés azonalli megjelenítését teszi lehetővé. Mindez arra utal, hogy a megértéshez "képet kell alkotnuk", "képben kell lennünk", és így az egymás közelségében lévő szavak segítségével kell létrehoznuk a mentális képet, a jelentést. A jelentéshez tehát mindig szükség van a kontextusra, nemcsak az adott szó szövegkörnyezetére, hanem az olvasó és/vagy beszélő által abban a pillanatban észlelt és ismert, a jelentést módosító tágabb összefüggések ismeretére is.
For languages other than modern English, see the article about that language. See also articles such as Japanese dictionaries.
[edit] List of major online English dictionaries
* Wiktionary, A collaborative project run by the Wikimedia Foundation + List of online dictionaries * AskOxford, The Compact Oxford English Dictionary * Bartleby, American Heritage Dictionary of the English Language Fourth Edition * Cambridge, Cambridge Dictionaries Online * Merriam-Webster, The Merriam-Webster dictionary * Oxford, Oxford Advanced Learner's Dictionary * Collins, Collins English dictionary and thesaurus
[edit] Other major online dictionaries
* Academic Dictionary of Lithuanian * Free On-line Dictionary of Computing * Free On-line Dictionary of Philosophy * Interglot * LEO (website) * Lithuanian dictionaries * Logos Dictionary * Merriam-Webster
* Online Etymology Dictionary * Pseudodictionary * Reference.com * Dictionary of the Scots Language * Susning.nu * Urban Dictionary * WWWJDIC * Private Sözlük
[edit] See also
* Bilingual dictionary * Centre for Lexicography * COBUILD, a large corpus of English text * Corpus linguistics * DICT, the dictionary server protocol * Electronic dictionary * Encyclopedic dictionary * Lexicographic error
* Lexigraf * List of online encyclopedias * Medical dictionary * Monolingual learners' dictionaries * Rhyming dictionary * Thesaurus * Translation dictionary * Visual dictionary * WordNet
[edit] References Look up Dictionary in Wiktionary, the free dictionary.
* Manual of Specialised Lexicography, Henning Bergenholtz/Sven Tarp (eds.), Benjamins Publishing, 1995 * Diction and Stylistics of the 21st century, Darwin, Charles Schickelgruber Maxis (ed.), Jackson Publishing, 2001 * The Bilingual LSP Dictionary, Sandro Nielsen, Gunter Narr Verlag 1994 * Dictionaries, The Art and Craft of Lexicography, Sidney I. Landau, Simon & Schuster, 1998, hardcover, ISBN 0-684-18096-0 * The Professor and the Madman, A Tale of Murder, Insanity, and the Making of the Oxford English Dictionary, Simon Winchester, HarperPerennial, New York, 1998, trade paperback, ISBN 0-06-017596-6. (published in the UK as The Surgeon of Crowthorne) * A Brief History of English Lexicography. Retrieved on 2007-01-22.
Retrieved from "http://en.wikipedia.org/wiki/Dictionary"
Categories: Articles with sections needing expansion | Dictionaries Views
* Article * Discussion * Edit this page * History
Personal tools
* Sign in / create account
Navigation
* Main page * Contents * Featured content * Current events * Random article
interaction
* About Wikipedia * Community portal * Recent changes * Contact us * Make a donation * Help
Search
Toolbox
* What links here * Related changes * Upload file * Special pages * Printable version * Permanent link * Cite this article
In other languages
* Afrikaans * Беларуская * Беларуская * Brezhoneg * Български * Català * Чăвашла * Česky * Cymraeg * Dansk * Deutsch * Ελληνικά * Español * Esperanto * Euskara * Français * Galego * 한국어 * हिन्दी * Ido * Bahasa Indonesia * Italiano * עברית * Kaszëbsczi * Kurdî / كوردي * Latina * Lietuvių * Malagasy * Bahasa Melayu * Nahuatl * Nederlands * 日本語 * Nnapulitano * Norsk (bokmål) * Norsk (nynorsk) * Nouormand * Occitan * Polski * Português * Runa Simi * Русский * Sardu * Scots * සිංහල * Simple English * Slovenčina * Slovenščina * Suomi * Svenska * தமிழ் * ไทย * Tiếng Việt * Тоҷикӣ * Türkçe * Walon * ייִדיש * 中文
Powered by MediaWiki Wikimedia Foundation
* This page was last modified 03:26, 1 May 2007.
* All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License. (See Copyrights for details.)
Wikipedia® is a registered trademark of the Wikimedia Foundation, Inc., a US-registered 501(c)(3) tax-deductible nonprofit charity.
* Privacy policy
* About Wikipedia
* Disclaimers
[edit] Unique words = 2103 Total words = 44301
* 1 and 945 2,1331 % * 2 at 129 0,2912 % * 3 Act 279 0,6298 % * 4 appear 17 0,0384 % * 5 Acts 14 0,0316 % * 6 August 1 0,0023 % * 7 Acts-of-Parliament 1 0,0023 % * 8 AN 278 0,6275 %
- 9 ACCESSION 1 0,0023 %
- 10 against 25 0,0564 %
Levelezés[szerkesztés]
Természetesen tudunk, annál is inkább, mert távozóban vagyok innen. Címem a régi: mint a usernevem, és freemailes. Ennek alapján már nem lehet gond a levélírás, ha mégis, szólj a vitalapomon, arra még válaszolni fogok. Gubb. 2007. december 2., 21:18 (CET)
Élsz? Buda?[szerkesztés]
Igen, köszönöm, élek. Nem tudom ki rakta be a képeket a Balatonfüred cikkbe, nem én, az biztos. Máskor a vitalapomra írj, ott biztosan észreveszem az üzenetet. Buda vita 2007. december 13., 21:31 (CET)
push - pull[szerkesztés]
"Csak úgy próbáljunk nyomulni, hogy kitárták előttünk az ajtó és ablakot, és befelé visz a huzat."
Okos gondolat. Érdemes kéznél tartani. – Nullextrakadémia NULLEXTRAKADÉMIA 2008. február 26., 08:46 (CET)
Köszönöm. Látom gyors vagy és szemfüles, jó lennél vakegérnek. Vakeger
Bartos Tibor[szerkesztés]
Szia! Bartos Tibor személye releváns a Wikire, de így, hogy a szócikk jelentős része vagy másolat vagy angol szöveg, nem maradhat. Tedd be allapként (Vakeger/Bartos Tibor), fordítsd le, fogalmazd át, szerkezd meg megfelelő módon és utána bekerülhet szócikknek! Üdv, Cassandro 
Tahdita+Streit... 2008. április 27., 18:38 (CEST)
Licenc nélküli kép[szerkesztés]
|
Az általad felküldött kép (Kép:Astrando.JPG) felküldésekor a felhívás ellenére nem adtál meg forrást és/vagy felhasználási feltételeket (licencet). Az ilyen képeket bizonytalan jogi státusuk miatt alapelveink értelmében rövid határidőn belül töröljük. Amennyiben a kép jogszerűen használható a Wikipédiában, kérlek, pótold a forrás és a licenc megadását. Javasoljuk továbbá, hogy a hasonló problémák megelőzése érdekében olvasd el a felküldési útmutatót. Felhívjuk figyelmedet, hogy jogsértő tartalom ismételt, rendszeres felküldése a szerkesztési jogaid felfüggesztését vonhatja maga után. Köszönjük.
 |
Ezt az üzenetet Peti610bot vita automatikusan helyezte el a vitalapodon, kérdéseddel fordulj a gazdájához, vagy a Kocsmafalhoz. --Peti610bot vita 2008. július 20., 16:17 (CEST)
Nem igaz, hogy nem adtam rá licenszet Vakeger vita 2008. július 20., 22:47 (CEST)
Képek[szerkesztés]
Az egyik képed átkerült a commonsra, mert GFDL licenccel töltötted fel, a másik pedig törlődött, mivel {{nincs licenc}}(?) sablonnal be volt jelölve. Az ilyen eseteket elkerülendő kérlek szépen figyelj nagyon oda a licenc és forrás megadásakor, ugyanakkor tarts a képeket a figyelőlistádon, ha esetleg valaki felsablonozza őket, vagy megjegyzése van tudd korrigálni a felvetődő problémákat. Köszi a megértésedet. Üdv– Istvánka 
posta 2008. augusztus 24., 00:16 (CEST)
Pataki Ferenc[szerkesztés]
Kedves Vakeger! A fejszámolás kifejtése szerintem egy új szócikk témája lehetne. Pataki Ferenc életéhez nem hiszem, hogy ilyen mélységben kellene részletezni. Ez csupán az én véleményem persze. Szép napot! – Módis Ágnes Vadszederke vita 2009. január 5., 09:37 (CET)
- Egyetértek, egy életrajzi cikkbe nem való a fejszámolásról általában szóló írás. Mamirendelő 2009. január 5., 09:49 (CET)
Én meg nem értek egyet. Egy sócikk arra válaszoljon, ami a legkézenfekvőbb kérdése az olvasónak. ha valaki fejszámoló, és nem tudom mi az a fejszámiolás, akkor mondja el nekem a szerkesztő ott, és ne egy kilométerrel arébb. a fejszámolás nem olyan foglalkozás, amit mindneki ismer. nem beszélve a megtévesztő kifejezésről, amit ha begooglizol, még verset is kapsz érte. Vakeger vita 2009. január 5., 09:58 (CET)
- Azért egy különálló cikk egyetlen kattintással elérhető, az nem egy nagy fáradság. Most gondold el, mi lenne, ha Gyurcsány Ferenc cikkében arról szólna egy szakasz, hogy mi a dolga egy miniszterelnöknek, vagy egy színész életrajzánál elkezdenéd kifejteni a színművészet mibenlétét. Mamirendelő 2009. január 5., 10:09 (CET)
Elgondoltam. És mást is gondoltam. ha a fejszámolás tárgyszót keresed, nincs semmi találat, legfeljebb a Pataki lesz, ha úgy lesz beindexelve. Ha lap találomra keresel, akkor is előkerülhet a Pataki, és akkor segít a kis kitérő. Ha meg olyan igényesek vagytok, akkor miért nem csináltok teljes rekurziót, mint a hyperdictionary szótárban van? http://www.hyperdictionary.com/dictionary/ azaz minden szót magyarázzatok meg külön is, elvégre ez egy enciklopédia akar lenni, amelynek a nevében is benne van, hogy teljeskörű emberi ismeretkört célzott meg mint a Diderot a maga idejében. Logikus tehát, hogy minden legyen benne definiálva, nem csak a formális jegyei alapján, eleje vége, született meghalt, közte ugrált egy kicsit.
- Arra próbálunk célozni, hogy ha már a fejszámolásról írsz, ahogyan tetted, azt ne egy életrajzba írd be, hanem külön szócikkbe. Egyébként létezik fejszámolóművész cikkünk, amiben van szó a témáról, de én még ennél is szívesebben látnám a konkrét matematikai leírásokat a fejszámolás cím alatt. Mamirendelő 2009. január 5., 12:19 (CET)
A fejszámolásnak nincs értelme, akkor lehetne külön cikk a fejben mozizásról, a fejben zenélésről, a fejben rajzolásról, stb. Mivel a gondolkodás és a gondolat, stb, beleértve a kognitív tudománynak nevezett spekulációkat a léke és szellem meg az ész társaságában címszavak elképesztően zavaros fogalomalkotási munak eredményét tükrözi, jobb, ha nem szaporítjuk a hülyeségeket. Vakeger vita 2009. január 5., 12:24 (CET) Kedves Vakegér! Többször is leellenőriztem a képletedet, de nem egy eredményre jutottunk. Pl. a b*c+a*d=75 és nem 77. Ez miért van kimaradt egy lépés vagy csupán számítási hiba? Mamival egyetértek, én is azt gondoltam, hogy fejszámolás című cikkre lenne szükség. –
92.249.244.58 (vita) 2009. január 5., 15:08 (CET) Bocsi, ez én voltam.– Módis Ágnes Vadszederke vita 2009. január 5., 15:10 (CET) Nem tudom, de az az érzésem, hogy a "fejszámolóművész" szöveg mintha kissé áltudományos lenne, de bocsánat ha tévedek. Minden esetre néhány név el van benne írva.Módis Ágnes Vadszederke vita 2009. január 5., 15:12 (CET)
fejszámolás[szerkesztés]
lehetne, ha tudnék róla többet, de nem tudok
az angol fejszámolás szó (headcount) tükörfordítsa is lehetne egy szócikk. :-) de arra nem érek rá. Köszönöm a segítséget. Vakeger vita 2009. január 5., 09:41 (CET)
Re: 52[szerkesztés]
Azt hiszem, nehezen fogunk dűlőre jutni. Én most ott tartok, hogy te magáról a fejszámolásról írsz, szerintem rossz helyen. Ha mondjuk 20 fejszámolóművészről lenne cikkünk, akkor mind a 20-ba bemásolnád a szövegedet (mert szerinted az olvasó ott és akkor kíváncsi a fejszámolásra)? Szerintem nem ez a járható út, hanem egy külön cikk a fejszámolásról és erre egy hivatkozás az életrajzokból. Mi ebben olyan bonyolult?
A fejszámolóművész cikkbe sem illik ez a szakasz, ezt én is írtam neked, de azért még mindig százszor jobb egy ilyen általános cikkben, mint az életrajzokban. Mamirendelő 2009. január 5., 14:20 (CET)
oda rakod, ahová akarod, ez a kérdés számomra egyáltalán nem fontos, ahgy az se, hogy á gyenlő bé-vel vagy bé egyenlő á-val mivel a leggyakoribb gondolati művelet a forgatás, a tükrözés, ennek nincs is jelentősége. Mivelm ez a ki-kipédia nem adatbázis, persze itt nem lehet forgatni, invertálni újrarendezni egy klikkel, mint a leveleket a téma vagy a dátum szerint. ezért nincs jelentősége. Amúgy meg a Pataki Ferenc szócikk hangsúlyaiban teljeseb elment a fejszámolsától a holocaust újabb áldozata témába, ami szintén nem ide való, de csak ted bele mindenhová, ahová lehet, majd mondok neked még neveket.
Vakeger vita 2009. január 5., 15:17 (CET)
- Bocs, lehet, hogy nem is ugyanazt a cikket olvassuk. Rámutatnál nekem arra a cikknek arra a részre, ahol a holocaust áldozataként ír Patakiról, méghozzá hangsúlyosan? Mamirendelő 2009. január 5., 15:33 (CET)
Nem akarlak megbántani, isten őrizz tőle, csupán csak elmondtam mit gondolok. Különben tényleg van magyar nyelvű irodalma a fejszámolásnak, Polgár Judit fordította a könyvet. És szerencsére van még néhány fejszámoló, akiről szintén lehet írni. Pataki Ferenc, és még sok más ember, életéhez hozzátartoznak azok a dolgok. Nem hiszem, hogy hangsúlyos lenne. Örülök, hogy elkezdted írni a cikket, mert egy rendkívüli emberről van szó, akit jó ha nem felednek el. – Módis Ágnes Vadszederke vita 2009. január 5., 15:40 (CET)
Már miért bántanál meg azzal, hogy szavakat írsz le? Mivel a mondnaivalóm lényege így is úgy is elsikkadt, ti. hogy a gondolkodás fejlesztése a lényeg, és egy ilyen kollektív katyvaszban csak az az érték, ami a tanulást, a gondolkodást, ezáltal a magasabb iskolai végzettséget ée esetleg a jobb megélhetést elősegítni, nem pedig az, hogy ki mikor élt vagy halt meg, és ilyen kérdésekre adott válaszokkal a tévé vetélkedőkben szerepeljen, édes mindegy, hogy mi van a pataki cikkben vagy máshol a fejszámolásról. A tuidás a know-ho, a hogyan kell... kérdésre adott válasz, vagyis ebben az esetben az a pár sor, amelyben leírtam, hogyan kell két kétjegyű számot fejben összeszorozni, a többi mehet a moslékba a malacoknak. A háromnjegyúekkel valóm szorzást meg találjátok ki álmatlan éjszakáitokon.