Szerkesztő:Zazriel/Alamói csata

Alamói csata
Az Alamo, egy 1853-as rajzon
Konfliktus	Texasi függetlenségi háború
Időpont	1836. február 23.–március 6.
Helyszín	Alamo, Texas, USA
Eredmény	mexikói győzelem
Szemben álló felek
Mexikó Texasi Köztársaság
Parancsnokok
Santa Anna William Travis James Bowie
Szemben álló erők
1800 mexikói katona 260 texasi és szövetséges katona
Veszteségek
400–600 257

Alamo ostroma (1836. február 23. – március 6.) a texasi forradalom egyik legfontosabb eseménye volt. A tizenhárom napos ostrom után a mexikói csapatok Antonio López de Santa Anna tábornok vezetésével megtámadták az Alamót, az egykori spanyol katolikus misszió épületegyüttesét, ahol egy texasi csapat sáncolta el magát. A támadás során majdnem az összes texasi védő elesett. Santa Anna kegyetlensége sok texasi telepest és amerikai kalandozót sarkallt arra, hogy belépjen a texasi hadsereg soraiba. 1836. április 21-én a San Jacintó-i csatában a bosszúra szomjas texasi hadsereg legyőzte a mexikóiakat, a texasi forradalom ezzel véget ért.

Az ezt megelőző hónapokban a texasiak kiűzték a mexikói csapatokat Texasból. Ekkor több mint száz texasi állomásozott az Alamóban. Eerejüket növelte a James Bowie és William B. Travis által hozott erősítés. Texas visszaszerzésének első lépéseként február 23-án több mint 1500 mexikói katona vonult be San Antino de Béxar városába. A következő 10 nap folyamán kisebb összetűzésekre került sor, az áldozatok száma minimális volt. Travis felismerte, hogy a helyőrség nem tud ellenállni a hatalmas túlerőnek, így számos levelet küldött szét, erősítést és élelmiszer-utánpótlást kérve. Élelmiszert egyáltalán nem kapott, erősítésképpen is csak száz fő érkezett.

Március 6-án kora reggel, a mexikói hadsereg rátámadt az Alamóra. Miután visszavertek két támadást, a védők nem tudták megállítani a harmadikat. Amikor a mexikói katonák átmásztak a falakon, a legtöbb texasi katona a belső épületekbe vonult vissza. Akik értéke el az épületeket, menekülni próbáltak. A menekülőket és a magukat megadó katonákat azonban a mexikóiak lemészárolták. A szemtanúk szerint több mint 180 texasi és 600 mexikói katona halt vagy sebesült meg a támadás során. Számos civil személyt küldtek Gonzalesbe, hogy hírül vigyék az Alamo elestét. A hír hallatán a texasi hadsereg, a legtöbb telepes és Texasi Köztársaság kormánya elmenekült az előretörő Mexikói hadsereg elől. Santa Anna győzelmét azonban a mexikói-amerikai háború más eseményei elhomályosították.

A 20. század elején a Texasi törvényhozás megvásárolta a földet és az épületeket és az Alamói kápolna Texas állam hivatalos kegyhelye lett. Napjainkban az egyik leglátogatottabb turista látványosságok közé sorolják Texas államban.

Az események háttere

Február 11. én az Alamo parancsnoka James C. Neill elhagyta az erődöt annak a reményben, hogy erősítést szerez, és feltölti az erőd készleteit. Távollétében a parancsnokságot az egyik katona William B. Travis és az önkéntesek vezetője James Bowie vette át. Míg az alamóiak erősítés és készletek után kutattak a mexikói hadsereg északra vonult és február 12.-én átlépték a Rio Grandét. Február 16.án Travis egyik helyi jó barátja, Ambrosio Rodriguez elmondta Travisnek, hogy a délen élő rokonai szerint Santa Anna és hadserege Bexar városa felé halad. Két napra rá, visszatért egy felderítő jelentvén, hogy a mexikói előőrs átlépte a Rio Grandét. A információk ellenére Travis nem foglalkozott a problémával. Ő és néhány társa úgy gondolta, hogy a mexikói sereg csak március közepére éri el Bexar városát, és Santa Anna csak a tavasz beköszöntével fog támadni, hiszen még sereget kell toboroznia. Sajnos sem Travis sem a többiek nem tudtak arról, hogy Santa Anna már hónapokkal ezelőtt elkezdte toborzást és már rég előkészítette a támadást. Február 21-.én tizenöt önkéntes úgy döntött, hogy elhagyja az Alamót, hogy kimenekítse családját mielőtt Santa Anna Bexarba ér. Santa Anna hadserege ekkor már a Medina folyó partjainál táborozott, alig 40 kilométernyire Bexar városától. Az esti órákban mivel a város nem sejtette, hogy a mexikói hadsereg ilyen közel van, megünnepelték George Washington születésnapját. A mulatságon az Almóiak is részt vettek. Ezen az éjszakán 10 ember védte az erődöt. Santa Anna is értesült, hogy az erődöt gyakorlatilag semmi nem védi, így kiadta a parancsot, hogy induljanak az Alamo ellen. A texasiak egyetlen szerencséje az volt, hogy elkezdett szakadni az eső, így a katonák nem tudtak átkelni a Medina folyón. Az ostrom előtti utolsó napon február 23.án a bexari polgárok nagy része elhagyta a várost. A még mindig kétkedő Travis egy őrt küldött a Fernando templom harangtornyába, hogy figyelje az esetlegesen támadó mexikóiakat. Délután fél háromkor megszólaltak a torony harangjai, mert az őr látott valamit a távolban. Travis parancsára James Sutherland és John Smith felderítők elindultak, hogy ellenőrizzék az állítást. Visszatérvén jelentették, hogy a mexikói csapatok 1,5 kilométerre vannak a várostól. Ekkor az Alamóban 156 katona tartózkodott és további tizennégyen a gyengélkedőn. Nem voltak felkészülve a támadásra. A közeli házakból és tanyákból egy hónapra elengedő élelmiszert sikerült összegyűjteniük. Fegyverből nem volt hiány, viszont puskaporból nem maradt sok az erődben. Travis látva a mexikói gyalogság közeledtét, futárt küldött száz kilométerre, délkeletre, hogy azonnali erősítést kérjen James Fannin tábornoktól. Kora délutánra több mint 1500 mexikói katona érkezett az Alamo környékére.

A csata lefolyása

Február 24, szerda - az ostrom első napja

A mexikóiak egész nap információt gyűjtöttek, vizsgálták az erőd gyenge pontjait. Délután Santa Anna parancsba adta, hogy két nyolc fontos ágyú folyamatosan tüzeljen az erődre. Bowie eközben rosszul lett és összeesett. Attól tartva, hogy betegsége fertőző Bowiet egy kis szobába költöztették a déli falnál, így Travis egyedül maradt az erőd vezetésével. Éjszaka a mexikóiak ágyúzták az erődöt, a templomot és a barakkokat. Santa Anna katonái egész éjszaka zenéltek. Hajnalban megérkezett a mexikói erősítés hatszáz katona személyében, és további ötszáz katona érkezését várták még.

Február 25, csütörtök - az ostrom második napja

Reggel tízkor 300 mexikói katona közelítette meg az erődöt, így már csak 90 méterre voltak az Alamótól. Travis sikeresen önkénteseket gyűjtött, akik megtámadnák a katonákat. Harcosait fedezve Travis parancsot adott az ágyútűzre. Az önkéntes csapatok nem tudtak komolyabb károkat okozni a mexikóiaknak, ezért visszavonultak. Délután Travis újabb hírnököket küldött, hogy segítséget kérjen, és ezúttal küldöttek átjutottak a mexikói gyalogsági vonalakon. Sötétedés után a mexikóiaknak sikerült közelebb vinniük az ágyúkat az erődhöz, így már három oldalról vették körbe az erődöt ágyúkkal. Ezen az éjszakán sokan hagyták el Alamót.

Egyik fél sem sejtette, hogy február 25.-én Texas kikiáltotta függetlenségét és köztársasággá vált. Szintén ezen az estén kapta meg az új köztársaság kormánya Travis egyik levelét, amelyben erősítést kér. Szerencsétlenségükre megérkezett az a levél is, amely értesítette őket, hogy Fannin tábornok elindult az Alamó felé. Fannin tábornok 320 embert, 4 ágyút és jelentős puskapor és élelmiszer utánpótlást indított útnak. Ám nagyban lelassította őket, hogy az egységnek nem voltak lovai az utánpótlás szállításához. Ráadásul az időjárás miatt hat órájukba tellett mire átkeltek a San Antonio folyón. Másnap reggelre derült ki, hogy a katonák nem vittek magukkal élelmet és alig két kilométert tettek meg egy nap alatt. Fannin belátta, hogy vissza kell fordítania csapatait. Erről a kormány már nem értesült s úgy döntöttek, hogy nem küldenek segítséget, hiszen az már úton volt.

Február 27, szombat - az ostrom negyedik napja

Az ágyúháború folytatódott. Travis délelőtt elrendelte a tűzszünetet, mivel a puskapor és a muníció is fogytán volt. Éjszaka az időjárás rosszra fordult, és egyik fél sem volt felkészülve a rossz időre. Az alamóiak nem tudtak tűzifát gyűjteni, a mexikói őrjáratok miatt. Ez volt az a nap, amikor Travis hírnökeinek köszönhetően eljutott az ostrom híre az amerikaiakhoz. James W. Robinson szenátor egyből Sam Houston parancsnokért küldött, hogy szervezze meg a felmentő sereget. Kora délután az Alamói lövészek egy mexikói katonát láttak meg az erőd előtt, de nem nyitottak rá tüzet. Nem tudták, hogy maga Santa Anna volt az, aki felmérte az erőd bejáratát.

Március 3, csütörtök – az ostrom nyolcadik napja

Ekkor érkezett az erődbe egy Bonham nevű hírnök, hogy elmondja Travisnek, Fannin nem küld segítséget. Ekkora a texasi milícia és más egységek már alig 40 kilométerre voltak az Alamótól, melynek összlétszáma ekkor 164 ember volt. Santa Anna serege újabb katonákkal bővült délutánra, és a mexikói sereg létszáma 2400-ra duzzadt. Késő délután Santa Anna parancsot adott, hogy az északon állomásozó ágyúk kezdjenek tüzelni. Olyan közel sikerült menniük az erődhöz, hogy estére az északi fal nagy része leomlott. Éjszaka az erődben lévő emberek nagy része azon dolgozott, hogy valamiképpen rendbe hozzák a falakat. Travis nem mondott le az erősítésről ezért egy kisebb csapatot élükön Davy Crockettet azzal bízott meg, hogy találják meg Fennint és kérjenek segítséget. Crokett és csapata belebotlott a 40 kilométerre állomásozó csapatokba és éjfélkor áttörve a mexikói vonalakat 50 fős erősítéssel tértek vissza az Alamóba.

Március 4, péntek - az ostrom kilencedik napja

kora reggel Santa Anna összehívta a tábornokait, és azt javasolta, hogy azonnal kezdjék meg a támadást, ám tábornokai tanácsára megvárták, amíg a nehéztüzérség megérkezett. Két darab 12 fontos ágyú érkezését várták aznap.

Március 5, szombat – az ostrom utolsó napja

Ezen az estén hagyta el az Alamót Travis utolsó üzenete. Santa Anna újabb gyűlést hívott össze. Tábornokai még mindig óvva intették, ám ezúttal nem hallgatott rájuk és kiadta a támadási parancsot. Este tíz órakor hallgattak el a mexikói ágyúk. Három texasi őr volt ekkor szolgálatban. A mexikói sereg négy részre bomlott. Éjfélkor csendben elkezdtek az erőd felé vonulni. Az őrök elaludtak és megölték őket mielőtt értesítették volna a többieket. A mexikói katonák kiáltozására keltek az erődbeliek, de mielőtt mindenki harcra kész lett volna a mexikói sereg ellepte az Alamót.

Túlélők

név	státusza az Alamóban	született-meghalt	megjegyzés
James L. Allen	katona	1815 január 2, 1901 április 25	Az utolsó hirnök, aki március ötödikén elhagyta az Alamót.
Horace Alsbury	katona	1805	Amikor a mexikói csapatok megérkeztek február 23.-án Travis hírnökként alkalmazta Alsburyt. Felesége Juana az erődben maradt és később az ostromról John Salmon Ford-nak számolt be.