Szerkesztő:Tomatoto

Az előkristályosodás földtani fogalom, a magmás ásvány- és kőzetképződés első szakasza 900 °C és 1400 °C között. A magma izzó kőzetolvadék, 97%-a nyolc elem elegye, 1,3%-a könnyen illó, azaz vízgőz és különböző gázok elegye. A fölfelé haladó kőzetolvadék nem éri el minden esetben a felszínt, alacsonyabb szintbe érve megrekedhet, megszilárdulhat. A megszilárdulás nem egyszerre történik, hanem szakaszosan. Ezek a szakaszok: előkristályosodás, főkristályosodás, utókristályosodás. Ez utóbbinak is három szakasza van: pegmatitos, pneumatolitos, hidrotermális.

Kristályosodás

A kristályosodás egy halmazállapot-változási folyamat, melynek során a gőzfázisú anyag a folyadékállapotot "átugorva" szilárddá válik.

Előkristályosodás

Jellemző elemek: Fe (vas),Ni (nitrogén),Co (kobalt), Ti (titán), Cr (króm), Pt (platina)-félék, S (szulfid), As (arzenid). Idővel ezekből a szulfidolvadékokból alakulnak ki a szililkátolvadékok. A szilikátolvadék gravitációs differenciáció hatására újból átalakul és a következő anyagok keletkeznek: pirrhotin, pentlandit, kalkopirit, magnetit, kromit, apatit, gyémánt, néhány terméselem (platinafémek) . Elkülönülnek: • nikkel • platina • vas, • króm • vanádium A nehézfémek válnak ki először. Ezek a kőzetek a mélységi magmás kőzetekbe ágyazódva halmozódnak fel. Így jöttek létre a magmás vasérctelepek. Ilyen vasérctelepek vannak Svédországban, Kanadában és Brazíliában is.

Főkristályosodás

Az ásványtársulások a szilárd kéreg magmás kőzeteit alkotják, ércek vagy nem érces nyersanyag telepek nem keletkeznek

A Bowen-féle kristályosodási sorrend:

• A kéregben a fölfelé haladó magma a hőmérséklet további csökkenésével mélységi magmás kőzetekké szilárdul. Ezek:
• Bázisos mélységi magmás kőzetek (pl. gabbró)
• Semleges mélységi magmás kőzetek (pl. diorit)
• Savanyú mélységi magmás kőzetek (pl. gránit)

Utókristályosodás

A kéregben felfelé haladó magma más kőzetek közé nyomul be. A kőzetté szilárdulás szakaszában a magmamaradék behatol a záró mellékkőzetek hasadékaiba, repedéseibe. Nagy mozgékonyságú, mert gőzökben és gázokban gazdag. Kiindulási anyagok: • SiO2 • Al és alkáli fémek • víz • könnyen illókban gazdag anyag • hígfolyós maradék magma. Hatalmas méretű ásványok keletkeznek, hasadékokban, telérekben, üregekben. Pegmatitos fázis (600-500 oC): pl. K-földpát, drágakövekberill (smaragd, akvamarin), turmalin, korund ásványok (rubin, zafír), volframit Pneumatolitos fázis (500-375 oC,) könnyenillókban feldúsult, nagy nyomású szakasz): pl. ónkő, kvarc, topáz, volframit,uránszurokérc, gránát-csoport; továbbá a kontakt metaszomatikus vasércek (magnetit, hematit).

Pegmatitos fázis

700Cºveszi kezdetét. 500Cº-ra hűlve a magmamaradék a mellékkőzetek hasadékaiba hatolva (lehűlve) ércteléreket hoz létre. Ércnek nevezzük az olyan ásvány vagy ásványtársulás, mely alkalmas a gazdasági életben hasznosítható fém előállítására.

Pneumatolitos fázis

 A kőzetek repedéseiben utat törnek a gőzök és a gázok . 

Ezekből lehűlve 500-300Cº-on szintén fémek válnak ki. A környező kőzetek átalakítása közben pneumatolitos ásványok keletkeznek. Például: urán, tórium, ón, hasadóanyagok ásványai, radioaktív anyagok Így jöttek létre a magmás eredetű, a már nem magmás kőzetek belsejében az urán-, a tórium-, és az óntelepek

Hidrotermális fázis

A lehűlő magmás tömegbe jutó víz felforrósodva fémeket old ki a magmás kőzetekből, azokat átszállíthatja a mellékkőzetek más repedéseibe. Ha mellékkőzet anyaga reakcióba lép a vizes oldatokkal akkor újabb érctelepeket hoznak létre. Ezt a folyamat hidrotermális ércesedésnek nevezzük. Kialakultak a színesfém érctelepek cink, ólom, réz, arany, ezüst. Magyarországon a Mátrában és Rudabánya környékén található ilyen színesfém érctelep. A fontosabb anyagok. • arany • ezüst • termésréz • galenit • szfalerit • pirit • cinnabarit • antimonit • kalcit • sziderit • dolomit • barit • kalkozin • covellin • magnezit • bornit • enargit • tetraedrit.

Vulkáni utóműködés

Kiindulási anyag a felszínre törő magmás származású forró és melegvíz, gázkitörések, melynek hőfoka <370 oC, és SiO2-ben nagyon gazdag – Polimetallikus szulfidok, iszapvulkánok, gejzírek (víz) szolfatára (S) fumaróla (C, N, vízgőz), mofetta (CO2

Források

Szalay Könyvek: Alapismereti kislexikon Kategória:Geológia