Szerkesztő:Malatinszky/Teljes rendezett test

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A matematikai analízisben teljes rendezett testnek nevezünk egy rendezett testet, ha rendelkezik azzal a teljességnek nevezett tulajdonsággal, amit intuitív módon úgy fogalmazhatunk meg, hogy elemei között nincsenek rések vagy lyukak. A teljesség fogalmára több formális definíció is létezik, amelyek arkhimédeszien rendezett testek esetében egymással ekvivalensek; mi több, nevezetes tény, hogy csak egyetlen teljes arkhimédeszien rendezett test van: a valós számok teste. A rendezett testek közül nem teljes például a racionális számok teste, amelyben a -nél kisebb és a -nél nagyobb racionális számok között nincsen racionális szám. A teljes rendezett test fogalma alapvető fontosságú szerepet játszik a matematikai analízisben.

Definíciók[szerkesztés]

A teljes rendezett test fogalmára számos formális definíció létezik. Ezek mindegyikében közös kiindulópont egy (nem feltétlenül arkhimédeszien) rendezett test.

Erős teljességi axiómák[szerkesztés]

Erősen teljesnek nevezzünk egy rendezett testet, ha teljesíti az alábbi három feltétel valamelyikét. Ezek a feltételek ekvivalensek, és belőlük következik, hogy a test arkhimédeszien rendezett. Nevezetes tény az, hogy erősen teljes rendezett test csak egy van: a valós számok teste.

Legkisebb felső korlát[szerkesztés]

A teljesség ezen definíciója szerint teljes, ha minden felülről korlátos, nemüres részhalmazának van legkisebb felső korlátja.

Dedekind-szeletek[szerkesztés]

Ez a Richard Dedekindtől származó definíció azt mondja, hogy amennyiben felírható az és halmazok diszjunkt uniójaként úgy, hogy bármely eleme kisebb bármely eleménél, akkor vagy -nak van maximuma, vagy -nek van minimuma. (-t és -t Dedekind-szeleteknek nevezzük. Szemléletesen: ha a számegyenest félbetörjük, akkor a töréspont része lesz valamelyik félnek.) Könnyen látható ennek a definíciónak az ekvivalenciája a legkisebb felső korlát létezését kimondóval, ha meggondoljuk, hogy egy felülről korlátos, nemüres halmaz felső korlátainak halmaza, illetve Dedekind-szeleteket alkotnak.

A korlátos monoton sorozatok konvergenciája[szerkesztés]

A teljességnek ez a definíciója azt kívánja meg, hogy -ben minden korlátos monoton sorozatnak legyen határértéke. Ez a tulajdonság következik a Dedekind-féléből, hiszen egy korlátos sorozat felső határainak halmaza az halmazzal együtt Dedekind-szeletet alkot, és illetve határértéke a sorozatnak.

Ha a korlátos monoton sorozatok konvergensek, akkor arkhimédeszien rendezett, hiszen különben konvergens volna az egész számok sorozata is. Ha viszont arkhimédeszien rendezett, és egy Dedekind-szelet, akkor konstruálható olyan -beli (tehát alulról korlátos) monoton csökkenő sorozat, amelynek -edik eleme -nél közelebb van valamely eleméhez. Ennek a sorozatnak a határértéke vagy vagy , tehát a Dedekind-féle definíció következik a monoton korlátos sorozatokra vonatkozóból.

Gyenge teljességi axiómák[szerkesztés]

A Cauchy-sorozatok konvergenciája[szerkesztés]

Egymásba ágyazott intervallumok metszete[szerkesztés]

Nem-arkhimédeszi teljes rendezett testek[szerkesztés]

Példák[szerkesztés]

Számos példát találhatunk teljes rendezett testekre.

Topológiai tulajdonságok[szerkesztés]

Források[szerkesztés]