Szerkesztő:Atosds/Pázmaneum

Pázmaneum

---

Polgári társulás Alapítva: 2005. október 2.

Pázmány Péter

Pázmány Péter a 17. századi magyar katolikus megújulás legnagyobb alakja. 1570-ben Nagyváradon született előkelő protestáns köznemesi családban. 13 éves korában tért át katolikus hitre, majd négy év múlva belépett a jezsuita rendbe. 27 éves korában pappá szentelték, s hamarosan megmutatkozott egyedülálló tehetsége. Ékesszólásával, ragyogó logikájával és hatalmas tudásával sikeresen szállt szembe a protestáns prédikátorokkal. Forgách Ferenc esztergomi érsek pártfogásába veszi őt, s Pázmány hamarosan követi is az esztergomi érseki székben. Pázmány Péter szavának és tollának erejével az addig túlnyomórészt protestáns országot ismét katolikussá tette. Visszatérítette többek között az Apponyi, Bánffy, Batthyány, Csáky, Esterházy, Forgách, Nádasdy, Rákóczi, Wesselényi és Zrínyi családokat is. Nagyszombatban egyetemet, Bécsben papnevelő intézetet, Pozsonyban jezsuita kollégiumot alapított. Legjelentősebb hitvédő műve az „Isteni igazságra vezérlő Kalauz”, amely korának vitás hitbeli kérdéseit tárgyalja, és a katolikus álláspontot védelmezi. Pázmány Péter, aki mint író, hittérítő és szónok egész korának meghatározó személyisége volt, 1637-ben Pozsonyban halt meg.

Alapszabály

I. fejezet Alapvető rendelkezések

1) A Pázmaneum polgári társulás a 83/1990 számú törvény rendelkezései szerint, amely a polgárok társulásáról szól a későbbi előírások értelmében.

2) A polgári társulás neve: PÁZMANEUM

3) A társulás székhelye: 929 01 Dunaszerdahely, Fő utca 47/22

4) A társulás nem meghatározott időtartamra alakult.

5) A társulás tárgyalási nyelve a magyar.

II. fejezet A társulás tevékenységének célja

A PÁZMANEUM mint polgári társulás (a továbbiakban csak Társulás) a 83/1990 számú törvény rendelkezései szerint alakul meg, amely a polgárok társulásáról szól a későbbi előírások értelmében. Célja az alapvető emberi értékek és a nemzeti identitás megerősítése a keresztény erkölcs szellemében. Ennek az alapvető célnak az elérése érdekében a Társulás: - konferenciákat, zarándoklatokat és találkozókat szervez a vallás, kultúra és művelődés területén és információkat nyújt ezen területeken - Együttműködik más társadalmi szervezetekkel és keresztény egyházakkal nemzeti és nemzetközi szinten a közös Európa keretében - vallási és történelmi témájú könyveket és folyóiratokat ad ki annak érdekében, hogy a Szlovákiában élő magyar kisebbség identitását erősítse és közreműködjön hagyományainak megőrzésében - Pázmány Péter szellemi örökségének értelmében támogatja a Közép-európai nemzetek együttélését a tolerancia, szolidaritás, kölcsönös megértés és szeretet szellemében.

III. fejezet Tagság a Társulásban

A. A Társulás tagja lehet mindenki, aki egyetért az Alapszabállyal, részt akar venni megvalósításában és nem támogat (és a múltban sem támogatott) rasszista, kommunista, fasiszta vagy más erőszakos ideológiát. A tagság önkéntes. Valamely fizikai személynek a Társulás elnökségéhez címzett írásbeli jelentkezésével jön létre a tagsági viszony. 1. Rendes tag lehet az a fizikai személy, aki - egyetért a Társulás alapszabályával és céljaival - rendesen fizeti a tagdíjat 2. Pártoló tag lehet mindenki, aki - egyetért a Társulás céljaival - támogatja a Társulás munkáját B. A tagság megszűnik - kilépéssel – azon a napon, amikor a tag írásbeli nyilatkozatát kézbesítik az elnökségnek a Társulásból való kilépésről - a tag kizárásával, ha megsértette az alapszabályban lefektetett erkölcsi értékeket és előírásokat - a tagságból való kitörléssel, amennyiben nem fizeti a tagdíjat - a tag halálával - a Társulás megszűnésével

IV. fejezet A tagok jogai és kötelességei

A Társulás rendes tagjainak jogai és kötelességei: - a 18. életév betöltése után a Társulás szerveibe választhatók és választási joguk van - részt vehetnek a Társulás által szervezett rendezvényeken és azokról tájékoztatást kaphatnak - lehetőségük van a Társulás tevékenységét illetően javaslatokat és ötleteket adni - az Alapszabály rendelkezései alapján részt vehetnek a Társulás döntéseiben - a Társulás ügyeit illető szavazásokon jogukban áll részt venni - használhatják a Társulás berendezéseit és vagyonát az Alapszabállyal és a Társulás céljaival összhangban - becsületesen teljesíteniük kell a rájuk bízott és általuk elfogadott feladatokat - rendesen fizetniük kell a tagsági díjakat - be kell tartaniuk az Alapszabályt és a Társulás által hozott kötelező határozatokat - védeniük kell a szervezet jó hírnevét és gyarapítaniuk kell a vagyonát A Társulás pártoló tagjainak jogai és kötelességei: - részt vehetnek a Társulás által szervezett rendezvényeken - lehetőségük van a Társulás tevékenységét illetően javaslatokat és ötleteket adni - az Alapszabály rendelkezései alapján részt vehetnek a Társulás döntéseiben - használhatják a Társulás berendezéseit és vagyonát az Alapszabállyal és a Társulás céljaival összhangban - becsületesen teljesíteniük kell a rájuk bízott és általuk elfogadott feladatokat - be kell tartaniuk az Alapszabályt és a Társulás által hozott kötelező határozatokat - védeniük kell a szervezet jó hírnevét és gyarapítaniuk kell a vagyonát

V. fejezet A Társulás szervei

A Társulás szervei: 1/ Közgyűlés – legfelsőbb szerv 2/ Végrehajtó szervek: - elnökség - elnök - ellenőrző bizottság

1/ Közgyűlés A Társulás legfelsőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés: a/ dönt a Társulás megalakulásáról és megszűnéséről b/ jóváhagyja az Alapszabályt, annak módosításait és kiegészítéseit c/ jóváhagyja a munkatervet és az éves jelentést d/ jóváhagyja a költségvetést és a gazdálkodásról szóló beszámolót e/ megválasztja és visszahívhatja a végrehajtó szervek tagjait 4 éves időszakra A közgyűlésen a Társulás tagjainak van szavazati joguk. A helyi közösségek és klubok ezt a jogukat képviselőiken keresztül gyakorolják. A Közgyűlés évente legalább egyszer ülésezik. A Közgyűlés rendes ülését az elnökség írásban hívja össze, legalább 15 nappal a megtartása előtt. A gyűlés programját az elnökség állítja össze, de javaslatot tehetnek rá a Társulás tagjai is. A Közgyűlésnek el kell fogadnia és meg kell tárgyalnia ülésén a tagok által javasolt programot, amennyiben a program írásban beadott javaslatát az elnökség legalább 5 nappal a Közgyűlés megtartása előtt megkapja. Rendkívüli Közgyűlést lehet tartani, ha azt írásban kéri - az elnökség két tagja - a Közgyűlés tagjainak 1/3-a - az ellenőrző bizottság vagy ha az ellenőrző bizottság erre kötelezi az elnökséget. A rendkívüli Közgyűlést ebben az esetben az írásbeli kérvény beadásának dátumától számított 30 napon belül meg kell tartani vagy addig a dátumig, amelyet meghatároz az ellenőrző bizottság. A gyűlés időpontját és programját ebben az esetben legalább 8 nappal a kitűzése előtt az érintettek tudtára kell adni. A közgyűlést összehívhatja az előző közgyűlés határozata is. A Közgyűlés határozatképes, ha jelen van az össze tagnak több mint a fele. Amennyiben a Közgyűlés nem határozatképes, 1 órányi várakozás után megkezdi működését és határozatképessé válik. A Közgyűlés minden döntésének jóváhagyásához a jelenlevők több mint felének szavazata szükséges. Kivételt képez a Társulás Alapszabályának változtatásáról és a Társulás megszűnéséről szóló szavazás, amelyhez 2/3-os többség kell. A szavazás a többség kérésének megfelelően lehet nyílt vagy titkos. Minden tag 1 szavazattal rendelkezik.

2/ A Társulás végrehajtó szervei

a) Elnökség - 5 tagból áll, akiket 4 évre választanak. Tagjai közül az Elnökség elnököt választ, aki egyben a Társulás statutáris képviselője. - Rendezvényeket szervez a Társulás céljaival összhangban - új tagokat vesz fel írásbeli jelentkezés alapján - tudomásul veszi a tagságból való kilépést és a Társulás Alapszabályának megfelelően kizárhat a tagságból - két közgyűlés közti időszakban irányítja a szervezet tevékenységét és jogkörének keretében döntéseket hoz - szükség szerint ül össze, legalább 4-szer évente - az Elnökséget 10 napon belül össze kell hívni, amennyiben ezt kéri annak két tagja, vagy az Ellenőrző Bizottság - döntést hoz az alkalmazottak felvételéről, elbocsátásáról vagy jutalmazásáról, ezt a jogkörét azonban átruházhatja a Társulás elnökére - meghatározza a tagdíj összegét - valamely tisztségviselőjének vagy az Ellenőrző Bizottság valamely tagjának lemondása esetén kooptálhat 2 tagot az Elnökségbe és 1 tagot az Ellenőrző Bizottságba a következő rendes közgyűlés időpontjáig. Több tag lemondása esetén össze kell hívni a közgyűlést pótválasztás megtartásának céljából. - Határozatképes, ha ülésén jelen van a tagság létszámának több mint fele - Határozatait a szavazatok egyszerű többségével hozza - Az elnökség üléseit az elnök hívhatja össze, tartós távolléte vagy ellenállása esetén pedig az alelnök - Az elnökség nevében az elnök vagy az alelnök járhat el, úgy, hogy a pecséthez csatolja aláírását - Az elnök távollétének esetén az elnökség határozatával átruházhatja annak jogkörét az elnökség valamelyik tagjára b) Elnök - A Társulás statutáris képviselője, aki külső fórumon képviseli a Társulást, irányítja tevékenységét és eljár a Társulás nevében - Összehívja és irányítja az elnökség üléseit c) Ellenőrző Bizottság - Ellenőrzi a Társulás gazdálkodását - Figyelmezteti a Társulás szerveit a hiányosságokra és intézkedéseket javasol azok kiküszöbölésére - Ellenőrzi az alapszabály és a belső előírások betartását - Munkatervet állit össze és annak alapján irányítja tevékenységét - Jogosult javasolni az elnökség rendkívüli ülésének illetve a rendkívüli közgyűlésnek az összehívását - Jogosult részt venni tagjai révén az elnökség ülésén - Jogosult betekinteni a Társulás bármilyen okmányába - 3 tagja van, akiket a közgyűlés 4 évre választ meg, saját tagjai közül választja meg az elnökét - az ellenőrző bizottságban betöltött tagság összeférhetetlen a Társulás más szerveiben való tagsággal - tevékenységéért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel

VI. fejezet A gazdálkodás alapjai

1. A Társulás vagyonának forrásai: tagdíjak, bevételek saját publikációs és kiadói tevékenységéből, fizikai és jogi személyek adományai, támogatás jogi személyektől, kölcsönök, hitelek, kamatok. 2. A pénzügyi eszközök bankszámlán kerülnek elhelyezésre. A tartós értéket képező tárgyakat a leltárkönyvben tüntetik fel. A meghatározott célú hozzájárulásokat és adományokat, amelyek fizikai és jogi személyektől vagy más szubjektumoktól származnak, külön listán kell vezetni. A vagyon leltározása évente egyszer végzendő a naptári év végén és a gazdasági felelős tisztségének átadásánál.

3. A Társulás vagyonát a Társulás küldetésének és céljainak megvalósítására valamint a Társulás és annak szervei tevékenységének biztosítására lehet felhasználni.

4. A Társulás céljainak elérése érdekében vállalkozói tevékenységből származó vagyont is képezhet, összhangban az érvényes jogi előírásokkal.

VII. fejezet A Társulás megszűnése

A Társulás megszűnéséről a Társulás közgyűlése dönt. A közgyűlés dönthet a Társulás megszűnéséről más Társulással való egyesülés révén. Egyesülés esetén a Társulás vagyona átszáll arra a Társulásra, amellyel a szervezet egyesült. Amennyiben a közgyűlés a szervezet megszüntetéséről dönt, likvidátort nevez ki. A likvidátor először kiegyenlíti az adósságokat és a kötelezettségeket, majd a likvidációs maradékkal a legfelsőbb szerv döntése alapján jár el. A Társulás megszűnését a likvidáció befejezése után 15 napon belül jelenteni kell a SZK Belügyminisztériumának.

VIII. fejezet Átmeneti és zárórendelkezések

1. Az első taggyűlés összehívásáig az elnökség jogköreit arányos módon a Társulás előkészítő bizottsága gyakorolja, amely főként a Társulás rendes tagjainak felvételéről dönt. Az előkészítő bizottság elnöke az első taggyűlést legkésőbb a Társulás bejegyzésétől számított 1 éven belül hívja össze.

2. A Társulás tevékenységének gyakorlását belső irányelvek szabályozzák, amelyeket a közgyűlés illetve az elnökség hagy jóvá. A Társulás a 83/1990 számú törvény rendelkezései szerint alakul meg, amely a polgárok társulásáról szól a későbbi előírások értelmében, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma által történt bejegyzése napján.

Jóváhagyta a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma, Pozsonyban, 2005. 8. 31-én /fordítás – munkapéldány/

Felvidéki Imakilencedek

Az első Felvidéki Imakilencedre 2005 október 22-én került sor Zsitvabesenéyn, azóta már a harmadik sorozat folyik. Az Imakilencedek célja, hogy mindig más és más egyházköszégben jöjjenek össze a felvidéki magyar katolikus papok és hívek. Itt a keresztény magyarság lelki megújulásáért imádkoznak. A szentmisét mindig egy előadás előzi meg, amelyet vagy ahzai vagy magyarországi lelkiatya tart.

Regnum Marianum Akadémia

A 2007 február 10-én indított keresztény felnőttképzés 4 hónapos első előadássorozatának befejező találkozójára május 12-én került sor az egyházgellei Lelkigyakorlatos házban. A Mária Légió felvidéki tagozata és a Pázmaneum Társulás az Egyházgellei Római Katolikus Plébániával karöltve szervezi a Regnum Marianum Akadémiát. A képzés keretében biblikus, teológiai és egyháztörténeti előadásokat hallgathatnak az érdeklődők. 16 éves kortól minden hívő keresztény jelentkezhet a Felvidékről és Magyarországról is. A képzés ingyenes. Az év végeztével a hallgatók az előadásokból összeállított jegyzetet kapnak majd.

Az előadók közt vannak egyházi és világi személyek is. A lelkiatyák közül olyanokat választott az Akadémia vezetősége, akik tudásukkal gazdagíthatják a hívek hitbéli és nemzetismereteiket. Világi hívek is előadnak az Akadémián, akik egyházi ismeretekben jártasak és ezáltal tapasztalataikat megoszthatják a többiekkel. Az előadások alatt a hallgatók aktívan bekapcsolódnak. Kérdéseikkel és hozzászólásaikkal gazdagítják mások ismereteit. Egyes előadások a mai technika fejlődésének eredményeképpen megkövetelt vizuális segédeszközöket is igénybe vesz. A rendezvény végén programajánlóra kerül sor, amelyből a hallgatók megtudhatják, hogy milyen rendezvényekre kerül sor a közeljövőben.

A Regnum Marianum Akadémia tervei között szerepel, hogy más régiókban is megkezdi a felnőttképzést. Bővebb információ a www.pazmaneum.com honlapon található.