Szecsányi Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szecsányi Gyula
Született1851. március 27.
Nyitracsehi
Elhunyt1923. augusztus 1. (72 évesen)
Komáromszentpéter
Foglalkozásaplébános
SablonWikidataSegítség

Nemesjáci Szecsányi Gyula Károly (Nyitracsehi, 1851. március 27.[1]Komáromszentpéter, 1923. augusztus 1.[2]) udvardi esperes, plébános, tanfelügyelő.

Élete[szerkesztés]

Szülei Szecsányi Kajetán (1819-1899) az esztergomi káptalan tiszttartója[3] és Latkóczy Franciska voltak. Esztergomban tanult teológiát.

1874-ben pappá szentelték.[4] Előbb Garamújfalun, majd 1876-tól Dorogon, 1877-től Érsekújvárott volt káplán,[5] 1878-tól Szemerén adminisztrátor, majd 1886. február 9-től Komáromszentpéteren plébános.

1900-ban az új katolikus iskolaépületet építették[6] és az új templomorgonát is az ő szolgálata alatt szerelték fel.[7] Az újgyallai iskolaszék elnöke.[8]

1904-ben Feszty Béla mellett kampányolt.[9] 1908-ban jelen volt az udvardi keresztényszocialisták zászlóavató ünnepségén.[10] 1908-ban megnyitotta az újgyallai Népszövetség alakuló gyűlését.[11] 1909-ben a KomáromSzentpéter községi hitelszövetkezet alapító tagja.[12]

Az Érsekújvári Takarékpénztár igazgatósági tagja volt.[13]

A komáromszentpéteri temetőben helyezték örök nyugalomra.

A Havi Közlöny az elméleti és gyakorlati lelkipásztorság köréből folyóirat előfizetője volt.[14]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagyemőkei r.k. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1851. év, 342. oldal. familysearch.org
  2. gyászjelentés
  3. geni.com
  4. Alkotmány VII/231, 6 (1902. szeptember 28.) - Találkozó
  5. Strba Sándor: Ferenc-rendi templom és kolostor. 27.
  6. Iskolatörténet a kezdetektől napjainkig
  7. Religio 1900/42, 362.
  8. Néptanítók Lapja 48/42, 18. (1915. október 21.)
  9. Magyar Nemzet 23/264, 2. (1904. november 4.)
  10. Budapesti Hírlap 28/200, 16 (1908. augusztus 20.)
  11. Budapesti Hírlap 28/204, 12. (augusztus 26.)
  12. Központi Értesítő 34/12, 252. (1909. február 11.)
  13. Kormos Alfréd 1918 (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 2. 1917-1918. Budapest, 239. (1914, 330)
  14. HK 1906, 97-100.

Források[szerkesztés]