Száldobos
Száldobos (Стеблівка) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ukrajna | ||
Terület | Kárpátalja | ||
Járás | Huszti járás | ||
Község | Huszt község | ||
Rang | falu | ||
Alapítás éve | 1389 | ||
Irányítószám | 90451 | ||
Körzethívószám | +380 03142 69 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2231 fő (2001) +/- | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 188 m | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 05′ 26″, k. h. 23° 25′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 26″, k. h. 23° 25′ 18″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Száldobos témájú médiaállományokat. |
Száldobos (ukránul: Стеблівка [Szteblivka], oroszul: Стеблевка [Sztyeblevka], szlovákul: Saldoboša) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Huszttól 14 km-re délkeletre, a Tisza jobb partján, Huszt és Técső között fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a régi magyar száldob (= hársfa) névből származik. Szláv neve a magyar név téves fordításából származik, a szláv szteblina ugyanis a növény szárát jelenti.
Története[szerkesztés]
Száldobos egykor királyi birtok volt.
1910-ben 1431, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Huszti járásához tartozott.
2020-ig Mihálka tartozott hozzá.
Népesség[szerkesztés]
1991-ben 2300 körüli lakosa volt, ruszin többséggel.
Közlekedés[szerkesztés]
A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkatolikus fatemploma valószínűleg 1643-ban épült, végleges formáját 1793-ban nyerte el. Jézus mennybemenetelének tiszteletére szentelték. A templom 1994-ben leégett, 2010-ben megkezdődött az újjáépítése.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Száldobosi (szteblivkai) fatemplom. (Hozzáférés: 2016. szeptember 1.)[halott link]
Források[szerkesztés]
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X