Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen
A Sorsidéző – Ezeréves Magyar Ámen zenés, hazafias irodalmi-történelmi műsor, amelynek szerkesztői Boldizsár Miklós és Győri Magda, rendezője Szentesi Nóra. A műsorban az István, a király című rockoperában megfogalmazott gondolatok mintegy továbbgondolásával a magyarság ezeréves történelme elevenedik meg.[1]
A mű háttere[szerkesztés]
Ezeréves Ámen[szerkesztés]
Eredetileg ezzel a címmel indult útjára a darab 1985. május 29-én. A bemutató helyszíne az akkori Mikroszkóp Színpadon működő Rátkai Klub. Az ősbemutatón a színpadon egyszerre volt jelen az István, a király rockopera három főszereplője: Pelsőczy László, Varga Miklós és Vikidál Gyula. A negyedik közreműködő: Dévai Nagy Kamilla, rendező: Győri Magda. Az előadás óriási sikert aratott a zsúfolásig telt színházteremben. A bemutatót előbb hazai előadások sora követte Budapesten és vidéken egyaránt. Később egyre több meghívás érkezett a határokon túlról is. A leghosszabb turnét (közel három hónap) az Egyesült Államok és Kanada[2] meghívása hozta - ekkorra azonban már (az itthoni elfoglaltságaik miatt) Varga Miklós és Vikidál Gyula nélkül. Az utolsó, e címen jegyzett előadást (immáron Pelsőczy László önálló estjeként) 1991-ben láthatta a közönség.
Ezeréves Magyar Ámen[szerkesztés]
E címen kelt új életre a darab – eredeti eszmeiségét, irányvonalát megőrizve, de új elemekkel gazdagítva, Csobolya József állandó közreműködésével. A megújult darab bemutatója 2005. október 6-án volt Újpesten, a Katolikus Kultúrházban. Az első széria (2005) után, értelmezési egyszerűsítésként egészült ki a cím, és lett így Sorsidéző - Ezeréves magyar Ámen. Legfőképpen az augusztus 20-i ünnepségekhez, de más nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódóan kerül bemutatásra.
Leírás[szerkesztés]
A mű Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámájára épül, amely írás az István, a király szövegkönyvének (Bródy János) alapjául is szolgált.[3]
Az előadás főszereplője Szent István, magyar király (Pelsőczy László), aki itt úgy jelenik meg, mintha a felhők közül nézné népe sorsának alakulását - Géza fejedelem halálától napjainkig. A magyar nemzet történelmileg legjelentősebb sorsfordulóit kiemelve öt ima hangzik el így az imazsámolyon.
Az imák között – részben korabeli, részben a korra utaló – megzenésített versek, krónikák,[3] és egyéb írások hangzanak el. A versek és írások Boldizsár Miklós, Juhász Gyula, Bornemisza Péter, Zrínyi Miklós, Balassi Bálint, Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila, Karinthy Frigyes, Juhász Ferenc, Csoóri Sándor és Nemeskürty István művei.[4]
A művek (elhangzásuk sorrendjében 2012-ig)[5][szerkesztés]
- Agnus Dei, Requiem (gregorián énekek)
- Pater noster (latin Miatyánk)
- Uram, magadhoz szólítád...
- István-ima (997) Géza fejedelem halála – törökvész
- Magyar hazánk, Te jó anya
- Miképpen az Úr (Farkas András)
- Szent László pénze (erdélyi népmonda)
- Halotti beszéd (Boldizsár Miklós)
- Dózsa feje (Dévai Nagy Kamilla – Juhász Gyula)
- Elfelejtett évtized (Nemeskürty István)
- István-ima (1526) Mohács – török világ
- Cantio Optima - Siralmas énnéköm (Bornemisza Péter)
- Az török áfium ellen való orvosság (Zrínyi Miklós)
- Búcsú hazájátul - Ó, én édes hazám (Balassi Bálint)
- István-ima (1705) Rákóczi-szabadságharc – Rodostó
- Hej, Rákóczi, Bercsényi, Bezerédi (kuruc dal)
- Rákóczi gyömrői beszéde
- Krasznahorka büszke vára
- Mikes Kelemen-levél Rodostóból
- Az halottas ünnep (Novák János – Ady Endre)
- István-ima (szabadságharcok, világháborúk)
- Látom a kék eget (49-es katonadal)
- Kiáltvány a néphez (Kossuth Lajos)
- Nemzeti dal (Tolcsvay László – Petőfi Sándor)
- Leiningen-Westerburg Károly búcsúlevele
- Kivégzési bizonyítvány, Aradi ballada
- Él-e még az Isten? (Arany János)
- Európa csendes (Szörényi Levente – Petőfi Sándor)
- Hasadnak rendületlenül (Arany János)
- Hajlongni emerre, amarra (Novák János – Ady Endre)
- Magyarok (József Attila)
- Levél kisfiamnak - Trianon emléknapjára (Karinthy Frigyes)
- Nem látlak én téged többé (I. világháborús katonadal)
- Himnusztöredék (Juhász Ferenc), 56-os táviratok
- Háborús mondóka (Csoóri Sándor)
- Isten, hazánkért térdelünk elődbe (egyházi ének)
- István-ima (fohász a magyarságért)
- Agnus Dei
Alkotók[szerkesztés]
A jelenleg játszott mű szerkesztői Boldizsár Miklós, Győri Magda, Pelsőczy László, Szentesi Nóra, Csobolya József, rendezője pedig Szentesi Nóra.[6]
Istvánt Pelsőczy László jeleníti meg. Előadótársai változóak. Fellépett már a darabban Herman Gréta[1] és Csobolya József is.[3]
Előadások[szerkesztés]
- 2005. október 6. Újpest, Katolikus Kultúrház
- 2005. október 16. Erdőkertes, Faluház
- 2005. október 17. Esztergom, Keresztény Múzeum
- 2005. november 12. Szentendre, Művelődési Ház
- 2005. november 19. Pomáz[7]
- 2006. március 18. Székesfehérvár, Szt. István terem
- 2006. augusztus 18. Budapest, Alexandra Könyvesház Pódiuma[2]
- 2006. augusztus 19. Fót[5]
- 2007. január 23. Martonvásár, Könyvtár
- 2007. augusztus 17. Zebegény, katolikus templom[8][9]
- 2007. augusztus 20. Ráckeresztúr, Művelődési Ház
- 2008. szeptember 20. Gyál (szabadtéri)[1]
- 2008. augusztus 20. Kiskunlacháza (Pereg), katolikus templom
- 2009. augusztus 19. Miskolc (szabadtéri)
- 2010. augusztus 20. Pusztaszabolcs[10]
- 2012. július 22. Alcsútdoboz, kápolna[11]
Kritikák[szerkesztés]
- „Különös jelentősége és hangulata volt az említett drámából megidézett úgynevezett István-imáknak.”[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Gyáli Újság (2008. szeptember), 11. old.;
- ↑ a b Színház.hu
- ↑ a b c Zebegény (2007. augusztus), 8. old.;
- ↑ a b Esztergom város oldala. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
- ↑ a b GKRTE oldala
- ↑ Az előadás ismertetése a GKRTE oldalán
- ↑ Magyar Vár Alapítvány Közhasznúsági Jelentés 2005 év. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
- ↑ Dunakanyar.hu Zebegényi Napok
- ↑ Váconline[halott link]
- ↑ Pusztaszabolcs oldala[halott link]
- ↑ Fejér megyei Hírlap Online
Források[szerkesztés]
- (cím nélkül) . Pesti Műsor, XXXV. évf. 16. sz. (1986. május 16.)
- (cím nélkül) . Pesti Műsor, XXXV. évf. 21. sz. (1986. június 20.)
- Történelem verssel, zenével. Duna Média, 2013. március 30. (Hozzáférés: 2013. április 4.)[halott link]
További információk[szerkesztés]
- Győri Magda. Egy hang Európa szívéből : Varga Miklós. Szabad Tér Kiadó (2001). ISBN 9639201154