Rudenice (Ključ)
| Rudenice | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Ključ |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 98 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 22,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 4,46 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 31′ 13″, k. h. 16° 48′ 15″Koordináták: é. sz. 44° 31′ 13″, k. h. 16° 48′ 15″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rudenice falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Ključ községben.
Fekvése[szerkesztés]
Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 80, közúton 96 km-re délkeletre, Ključtól légvonalban 2, közúton 3 km-re délkeletre, a Szana jobb partján fekszik.
Népessége[szerkesztés]
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 415 | 28 |
| Bosnyák | 10 | 52 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 2 |
| Egyéb | 4 | 16 |
| Összesen | 430 | 98 |
Története[szerkesztés]
A települést Rudinice néven István Tamás bosnyák király 1446-os, Vrandukban kiadott oklevelében említik először, melyben a Dragišić testvéreket megerősíti birtokaikban. Az oklevél minden történész számára igen értékes forrás, mert két város és hatvankét falu neve szerepel benne. Ezenkívül ez az oklevél elhárít minden kétséget a „szerb” és a „horvát” megjelölés jelentésével kapcsolatban, amelyek időnként előfordulnak a boszniai királyok címeiben. Az oklevél egyértelműen kimondja, hogy a vitatott „szerb” és a „horvát” megjelölések az országokra, és nem a népekre vonatkoznak.[4] Az okirat egyértelműen megkülönbözteti a Ključ városhoz (banjicai plébániához) és a sanai plébániához tartozó adományozott ingatlanokat, amiből az következik, hogy Rudinice és Kladje falvak a banjicai plébániához, nem pedig a szanai plébániához tartoztak. Ugyanis volt, aki az oklevélben említett Rudinicát a Sasina melletti Rudinével azonosította, akkor azonban a sanai plébániához tartozott volna, viszont Ključtól délkeletre még ma is megtalálható Rudenice falu.[5]
Rudenice 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. 1991-ben a falut még 97%-ban szerbek lakták. A boszniai háborő idején, 1995-ben szerb lakossága elmenekült az előrenyomuló bosnyák hadsereg csapatai elől. Közülük a háború után csak kevesen tértek vissza. A szerbek közül sokan bosnyákoknak adták el itteni házaikat. 2013-ben a település már bosnyák többségű volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Ključ (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. április 16.)
- ↑ Povelja Kralja Tomaša braći Dragišićima iz 1446.. bosanskehistorije.com . (Hozzáférés: 2024. május 6.)
- ↑ Amir Kurbegović: Otkud tabla Pobriježja preko Blihe??? – Koja naselja su trajno ostala u sastavu Bosanskog Kraljevstva?. inmedia.ba . (Hozzáférés: 2024. május 6.)
További információk[szerkesztés]
