Reichenhaller Kálmán
| Reichenhaller Kálmán | |
| Született | 1852. március 16.[1] Pest |
| Elhunyt | 1919. április 16. (67 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (37-3-74) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lovag Reichenhaller Kálmán (Pest, 1852. március 16. – Budapest, 1919. április 16.) magyar kémikus, mineralógus, pedagógus.
Életpályája[szerkesztés]
Szülei Reichenhaller Kálmán és Mátyus Ilona voltak.[3] Középiskoláit Vácon és Sopronban járta ki. Tanulmányait a keszthelyi gazdasági tanintézetben, a magyaróvári gazdasági akadémián és a selmecbányai bányászati akadémián végezte el. 1872–1874 között tanársegédként működött Schenek István professzor mellett az általános és elemi vegytan tanszéken. 1874–1877 között külföldi tanulmányutat tett. 1875-ben Heidelbergben Robert Wilhelm Bunsen mellett tanársegédként dolgozott. 1877-ben a kémia doktora lett. Hazatérve 1877–1880 között az aradi állami főreáliskola kémiatanára volt. 1878-ban Budapesten is ledoktorált vegytanból. 1880–1919 között a budapesti V. kerületi (lipótvárosi) Markó utcai állami főreáliskola rendes tanára volt. 1884-től a budapesti államrendőrség főorvosi hivatalának vegyészeként is tevékenykedett.
Munkái mellett a reáliskolák részére több tankönyvet írt. Nevéhez köthető az országos államrendőrségi kémiai vizsgálatok megszervezése és irányítása. Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (37-3-74).
Magánélete[szerkesztés]
Felesége petheömihályfai Petheő Irén (1867-?) volt.
Művei[szerkesztés]
- A műszaki vegytan egyes fejezetei. M. kir. pénzügyi közegek, gazdasági és iparintézetek számára. A szöveg közé nyomott 98 ábrával (Budapest, 1887)
- Általános anorganikus és organikus chemia. Középiskolák és tanítóképző intézetek számára. (Budapest, 1889-1890)
- Szeszgyártás és ecetgyártás. Különös tekintettel a szesztermelési adó ellenőrzésére. Pénzügyi közegek, gazdasági és ipariskolák számára. 34 a szöveg közé nyomott ábrával (Stiassyny Nándorral, Budapest, 1890)
- Anorganikus chemia és mineralogia. Főreáliskolák és tanítóképző-intézetek számára. Az 1899. tantervnek megfelelően teljesen átdolgozott harmadik kiadás. (Budapest, 1901)
- Chemia és mineralogia. Főgymnasiumok VI. osztálya számára. Az 1899. tantervnek megfelelő első kiadás. 196 a szöveg közé nyomott rajzzal és két színes képpel (Budapest, 1901)
- Organikus chemia. Főreáliskolák VII. osztálya számára. az 1899. hivatalos tantervnek megfelelő harmadik kiadás. 53 a szöveg közé nyomtatott rajzzal (Budapest, 1902)
- Mineralogia és kémia főgymnasiumok számára (Budapest, 1903, 1906)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/12837.htm, Reichenhaller Kálmán, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 4.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 816/1919. folyószám alatt.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Nemzeti Örökség Intézete
- Tudósnaptár
- Tudósnaptár
- Csáky Károly: HÍRESSELMECBÁNYAI TANÁROK Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2003.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
További információk[szerkesztés]
- Néhány adat a nagy magyar kémikusok életéről (Budapest, 1960)
- A magyar legújabb kor lexikona. Szerkesztette: Kerkápoly M. Emil. Budapest, 1930.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás. Budapest, 1938-1939.
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8