Râșcai kolostor
| Râșcai kolostor | |
 | |
| Cím |  Románia, Suceava megye, Râșca |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1542 |
| Védettség | országos jelentőségű műemlék |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | kolostor |
| LMI-kód | SV-II-a-A-05630 |
| Elhelyezkedése | |
 Râșcai kolostor
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 47° 21′ 13″, k. h. 26° 12′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 13″, k. h. 26° 12′ 37″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Râșcai kolostor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A râșcai kolostor (románul Mănăstirea Râșca) középkori ortodox keresztény vallási épületegyüttes Romániában, Suceava megyében, Râșcában.
Története[szerkesztés]
IV. Péter moldvai fejedelem támogatásával Macarie püspök alapította, és 1542-ben épült fel.
Az 1554-ből származó felirat szerint, melyet a templom oltárrészén találtak meg, faliképeinek mestere Sztamatelosz Kotronész, egy Zakinthosz szigetéről származó görög volt, de a képek ikonográfiai rendszerének kialakítása bizonyára Macarie püspök útmutatásai szerint történt.
Az épületegyüttes eredeti alakját a későbbi építkezések erőteljesen megváltoztatták, és a helyreállítások során, mint például 1827-ben csaknem elvesztette középkori jellegét is.
Műalkotások[szerkesztés]
A kolostor legjelentősebb építészeti része a középkori templom, melynek a külső homlokzatán levő néhány freskó még napjainkban is látható, például a nyugati részen az utolsó ítélet, valamint a déli mellékszentély oldalán a paradicsomi létra jelenete maradt fenn. Bár később ezeket is átfestették, majd az avatatlan felújítások során sokat veszítettek a képek művészi értékükből.
A templombelsőben lévő freskók, így Petru Rareș fejedelem és családja képe sem mentes torzításoktól.
IV. Sándor moldvai fejedelem (1552–1561 és 1564–1568) édesanyjának, Anasztáziának a síremléke viszont épségben fennmaradt.
Irodalmi szerepe[szerkesztés]
A kolostor falai között egykor számottevő irodalmi tevékenység folyt. A 16. század elején Macarie püspök itt írta az alapító fejedelem uralkodásának krónikáját, amelyben a szerző – tanúsítva bizánci műveltségét – IV. Péter fejedelemnek a lengyelekkel vívott küzdelmét tette színesebbé a trójai háború motívumaival.
A kolostorban a későbbiekben is éltek kiváló írók. 1844-ben például a harangtoronyban lakott az ide száműzött Mihail Kogălniceanu (1817–1891), a neves román történész és államférfi.
Galéria[szerkesztés]
-
-
-
-
-
-
A kolostor külső freskói -
Belső tér[szerkesztés]
Lásd még[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Cs. Tompos Erzsébet – Czellár Katalin. Moldvai utazások. Panoráma (1978). ISBN 963-243-099-9
