Pomozi Péter

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pomozi Péter
Született1963. április 17. (61 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
GyermekeiÁrpád (1998), Anna (2000)
Foglalkozásatanár, tudományos kutató, író
Tisztségeegyetemi docens (ELTE BTK), tud. fmts., igazgató (Magyarságkutató Intézet, Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont)
KitüntetéseiLőrincze Lajos-díj (2016)
Sablon • Wikidata • Segítség

Pomozi Péter (Budapest, 1963. április 17. –) tanár, nyelvész, író, igazgató. Dr. univ. (1994),[1] nyelvtudományi PhD (1997).[2] Jelenlegi (2021) munkahelyei az Eötvös Loránd Tudományegyetem[1] és a Magyarságkutató Intézet.[3] 1987 óta publikál[4] tudományos, társadalmasító és közéleti írásokat.

Életút[szerkesztés]

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–olasz–finnugor szakán tanult,[1] (1983–1988) majd ugyanitt elvégezte a magyar mint idegen nyelv posztgraduális szakot is (1988-1990). Alma materében már 1988-tól oktatott megbízott előadóként, jelenleg (2021) az egyetem docense.[1] 1993 és 1998 között az észtországi Tartui Egyetem magyar lektora volt,[5] és kezdeményezte a graggeri hungarológiai koncepció szerinti magyar nyelv és kultúra szak megalapítását is, erre 1994-ben került sor.

Az ELTE-n végzett munkájával párhuzamosan tanított a Berzsenyi Dániel Főiskolán is (1998–2004), és néhány félévet gimnáziumokban is. 2019 szeptembere óta a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója.[3]

Legfontosabb oktatási és kutatási területei a nyelvtörténet, nyelvpolitika, folklórlingvisztika és a magyar mint idegen nyelv. Tudományos munkásságán túl jelentős a teljes Kárpát-medencére kiterjedő tudománynépszerűsítő tevékenysége is. 1999 óta rendszeresen publikál[6] a Magyar Nemzetben, 2018 óta pedig a vajdasági Magyar Szó Kilátó mellékletében is. 2017-ben alapította[7] a világ magyarságának szóló Magyar nyelvű otthon c. nyelvpresztízssorozatot, melynek kiadója az Anyanyelvápolók Szövetsége. Utóbbit Karácsony Fannival szerkeszti, s szintén vele együtt készített egy múzeumi kiállítássorozatot a magyar folklór és a magyar nyelvtörténet kapcsolatáról. A Kárpát-medencei magyar nyelvjárási gazdagság őrzése érdekében a Magyarságkutató Intézetben élményközpontú nyelvjárási olvasókönyveket szerkeszt kollégáival.

Több észtországi és hazai folyóirat szerkesztői kollégiumának tagja, 2019 óta a Magyarságkutató Intézet szerkesztőbizottságának is tagja.

Művei[szerkesztés]

Fontosabb tudományos művek (könyvek, tanulmányok)[szerkesztés]

Néhány gondolat a magyar konjunktívuszról. Dolgozatok a magyar mint idegen nyelv és a hungarológia köréből 26. 14 l. Budapest, 1990.[8]

A magyar igetípusok. (Háttértanulmány egy készülő magyar nyelvtanhoz.) Dolgozatok a magyar mint idegen nyelv és a hungarológia köréből 34. Budapest, 1996. 16 l.[9]

Satzwertige Partizipien auf -mE/-mAš/-‚-δ6mE im Tscheremissischen: Problematik und Klassifikation. Bibliotheca ceremissica 2. Szombathely, 1997. 128 l.[10]

Az észt és a magyar igenévrendszer.  Észt-magyar összevetés II. Szerk. Pusztay János. Folia Estonica VI. Szombathely, 1998. 23–32. l.[11]

Kultúrtörténeti pentagon – Báthory István lengyel király lívföldi politikája. A magyar művelődés és a kereszténység. NMFT, Budapest, 1998. 606–612. l.[12]

A magyar igeragozás egy lehetséges rendszeréről nemcsak külföldieknek. Hungarológiai Évkönyv II. Szerk. Nádor Orsolya, Szűcs Tibor. Pécs, 2001. 18–33.[13]

Gondolatok a történeti összehasonlító mondattanról. Népr. és Nytud. 41/II (2001). Szeged.[14]

Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás. Budapesti Finnugor Füzetek 17. Budapest, 2002. 100 l.[15]

Volmre, Sirje: Hungarian.  Uralic, Semitic, Pacific, and Miscellaneous Languages. Gen. Ed. Mary Ritchie Key. CD-ROM. Intercontinental Dictionary Series. University of California, Irvine, 2002.[16]

Az anyanyelvtől a félnyelvűség felé – a nyelvvesztés egy sajátos formája ellen.  Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet. Szerk.: Hofmann István, Juhász Dezső, Péntek János. Debrecen-Jyväskylä, 2002. 357–366.[17]

Võru ja ungari keele vokaalharmoonia ühisjooni.  Väikeisi kiili kokkoputmisõq. Võro Instituudi Toimõndusõq 14. Võro, 2002. 52–60.[18]

A nemzeti és a regionális irodalmi nyelvek viszonya Észtországban. Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára. Szerk.: Hajdú Mihály, Keszler Borbála. Budapest, 2003. 457–465.[19]

A Tartui Egyetem és Magyarország. Az észt-magyar kulturális kapcsolatok történetéből. Zempléni Múzsa 2003/3. 16–28.[20]

Markus, Kaija: Suomi-unkari-suomi rektiosanakirja.  Finn Lectura, Helsinki, 2004. 181 l.[21]

Az észt és a finn akkuzatívuszról. Grammatika és kontextus. Urálisztikai Tanulmányok 17. ELTE, Budapest, 2007. 280–294. l.[22]

Kodukeele õigused Kagu-Eestis. "Agenda parva" tähendus lõunaeesti kirjakeele ajaloos.  Õdagumeresoomõ kodo. Võro Instituudi Toimõndusõq 20. Võro, 2007. 75–86.[23]

Eesti kaerajaanid ja tantsutüpoloogia. (On Estonian Kaerajaan Dances and Typology of Dance). Mäetagused 41. Tartu. 33–52. l.[24]

Levelek a szederfa alól – Örzse néném meséitől a nyelvökológiáig. Az anyanyelv a nagyvilágban, az anyanyelv az életemben. In: Balázs Géza­–Grétsy László (szerk.): OKM-Anyanyelvápolók Szövetsége, Budapest.[25]

A nyelvcsalád születése és a családfák. (The Birth of a Language Family and the family Trees) Történelmünk kezdetei. Vasi Szemle 64/1 (2010): 96–113; 140.[26]

Kis ország – nagy stratégia. Az észt nyelvpolitikai modell. Az észt kultúra kiskönyvtára 1. Balogh és Tsa, Budapest–Szombathely, 2011.[27]

Pajusalu, Karl–Juhász Dezső–Viitso, Tiit-Rein: Sociolinguistic comparison of the development of Estonian and Hungarian dialect areas. Linguistica Uralica. 2012/4. Tallinn. 241–264.[28]

La langue littérarie marie. Points de vue traditionnels et modernes. In: Les Maris – Un peuple finno-ougrien de Russie centrale. Sous la direction d'Eva Toulouze et Vincent Lorenzini. ADÉFO / L'Harmattan, Paris, 2013.[29]

Szótörténeti elvek A magyar nyelv szótárában. A belső rekonstrukció és nyelvhasonlítás viszonyához. In: Horváth Katalin (szerk.): II. Czuczor-Fogarasi konferencia. Magyar Művészeti Akadémia, Budapest, 2013. 139–182.[30]

„Agenda Parva” kultuuriloolisest taustast. ESUKA-JEFUL 2013/3. 145–156.[31]

Pajusalu, Karl: Lõunapoolseima lõunaeesti ja ülemungari keele- ja kultuuripiirid. Tartu Ülikooli Lõuna-Eesti keele- ja kultuurikeskuse aastaraamat. XI–XII.42–72. 2013.[32]

A magyar múltidőrendszer térben és időben az evidencialitás tükrében. In: Tér, idő és kultúra metszéspontjai a magyar nyelvben. Szerk. Fazakas Emese, Juhász Dezső, T. Szabó Csilla, Terbe Erika. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság – ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék, Budapest—Kolozsvár, 2014.  76–92.[33]

A vajdasági magyarok és a magyar nyelvközösség. In: Nyelv és közösség. Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok. Szerk.: Hódi Éva. Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület, Ada, 2015. 70–92.[34]

A magánhangzó-harmónia ikonikus szerepéről egyes finnugor nyelvekben. In: Motiváltság és nyelvi ikonicitás. Szerk.: Kádár Edit–Szilágyi N. Sándor. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2015. 68–87.[35]

Ott látok egy aranyágat. Archaikus népi imáink világa. A Magyar Nyelv Múzeumáért Alapítvány. Sátoraljaújhely-Széphalom. 83. l. (szerkesztés, tanulmány)[36]

Asszimiláció és disszimilációs nyelvstratégia a Kárpát-medencében. In: Pomozi Péter (szerk). Anyanyelv és nemzeti jövő. Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Budapest, 2017.[37]

A lív költészet nyomában. Egy eltűnt nép lírai újjászületése. Korunk 2017/5: 21–28.[38]

The impossibility of the evolutionary metaphor. Neogrammarians, family trees and linguistic affinity. In Angela Marcantonio szerk. The state of the art of Uralic studies Tradition vs innovation. La Sapienza Editrice, Roma, 2018.[39]

Igeidők és evidencialitás a TAM(E)-modell tükrében az ősmagyartól az ómagyarig. In: Balázs Géza–Minya Károly–Pölcz Ádám szerk. Az idő szemiotikája. Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest, 2018. 231–241.[40]

A szív hullámain. Mai lív líra. FNV MNSz, Budapest, 2018. 40 l. (szerkesztés, fordítás, tanulmány)[41]

Népességváltozás és magyar identitás a Kárpát-medencében. Nyelvpolitikai lehetőségeink száz évvel Trianon után. In Pusztay János szerk.: A veszélyeztetett magyar nyelv. Anyanyelvápolók Szövetsége, Budapest. 2020. 119–167. l.[42]

A történeti nyelvészet őstörténeti alkalmazhatóságáról. Lehetőségek és korlátok. In: Neparáczki Endre szerk. Őstörténeti műhelybeszélgetés. Magyarságkutató Intézet Kiadványai, MKI, Budapest, 2020. 251–281.[43]

Fontosabb társadalmasító művek (könyvek)[szerkesztés]

Kis magyar irodalmi antológia. Väike valimik ungari kirjandusest. Tartui Magyar Füzetek 1. Tartu, 1994. 87 l. (előszó, szerkesztés, kiadás)[44]

Kukk, Inga: Valimik ungari kirjandusest. Tartui Magyar Füzetek 5. Tartu, 1996. 196 l. (előszó, szerk, kiad.)[45]

Tartu és Magyarország. Tartui Magyar Füzetek 3. Tartu, 1998. 103 l. (Előszó, szerkesztés, tanulmány, jegyzetek.)[46]

Karácsony Fanni: Magyar nyelvű otthon 1. Magyarország. Anyanyelvápolók Szövetsége–Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága. Budapest, 2017. 84.l.[7]

Karin és Trianon. Anyanyelvünk a változó időben. Anyanyelvápolók Szövetsége–Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága. Budapest, 2017. 311.l.[47]

Magyar nyelvű otthon 2. Vajdaság. Anyanyelvápolók Szövetsége–Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága. Budapest, 2017. 102.l. (szerkesztés, tanulmányok)[48]

Magyar nyelvű otthon 3. Székelyföld. Anyanyelvápolók Szövetsége–Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága. Budapest, 2017. 106.l. (szerkesztés, tanulmányok)[49]

Мӧҥгыштӧ марла. Шочмо йылме деч вийым налына. Домашний очаг – марийский язык. Черпаем силу в нашем родном языке. Nemzetek Háza–Collegium Fenno-Ugricum, Budapest–B.tomaj, 2017. 40 l.[50]

Magyar nyelvű otthon 4. Felvidék. Anyanyelvápolók Szövetsége, Budapest, 2019.[51]

Palóc olvasókönyv. Nyelvi és irodalmi kalandozások. MKI, Budapest, 2019. A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 10. 224 l. (szerkesztés, válogatás, előszó, tanulmány)[52]

Múzeumi kiállítások:[szerkesztés]

Karácsony Fanni: Felnőtt vala egy édesz almafa… Régi stílusú népballadáink archaikus nyelvi vonásai. (Székely Nemzeti Múzeum, 2013., A Magyar Nyelv Múzeuma, Sátoraljaújhely-Széphalom, 2014.) + Kárpát-medencei vándorkiállítás kicsinyített méretben[53]

Karácsony Fanni: Felnőtt vala egy édesz almafa… Archaic linguistic features in Hungarian folk ballads. (The Estonian Folklorists’ 9th Winter Conference, 2014.) [54]

Karácsony Fanni: Ott látok egy aranyágat. Archaikus népi imáink világa. Erdélyi Zsuzsanna emlékére. A Magyar Nyelv Múzeuma, Sátoraljaújhely-Széphalom, 2016 + Kárpát-medencei vándorkiállítás kicsinyített méretben.[55]

Karácsony Fanni: Népi gyermekmondókáink világa. A Magyar Nyelv Múzeuma, Sátoraljaújhely-Széphalom, 2018-tól folyamatosan + Kárpát-medencei vándorkiállítás kicsinyített méretben[56]

Küldetés[szerkesztés]

Tudományos és társadalmasító munkássága a kezdetektől kiegészíti egymást, mert hisz abban, hogy megfelelő nyelvpolitikával a Kárpát-medencei őshonos, Trianon óta kisebbségi magyarság asszimilációja jelentősen lassítható, továbbá hisz abban is, hogy nyelvészként, tanárként, íróként is rengeteget lehet tenni a világ nyelvi-kulturális sokszínűségének, valamint a hagyományos európai értékeknek megőrzéséért. E meggyőződése kialakulásában fontos szerepe volt annak, hogy édesapja Hont vármegyéből, édesanyja Partiumból származott, és hogy gyermekkora összes nyarát az apai család Ipoly menti palóc falujában tölthette a Felvidéken.

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Lőrincze Lajos-díj (2016)[57]

Források[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d Pomozi Péter − életrajz |. finnugor.elte.hu. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  2. ↑ Pomozi Péter - ODT Személyi adatlap (magyar nyelven). doktori.hu. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  3. ↑ a b Intézet, Magyarságkutató: MKI Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  4. ↑ Pomozi Péter − bibliográfia | (magyar nyelven). finnugor.elte.hu. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  5. ↑ Zempléni Múzsa | Bacsó Béla. www.zemplenimuzsa.hu. [2021. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  6. ↑ Keresés erre: pomozi péter (magyar nyelven). Magyar Nemzet. [2021. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  7. ↑ a b nyelv, Francia: Magyar nyelvű otthon (hu-HU nyelven). www.francianyelv.hu. [2021. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  8. ↑ Magyar Tudományos Művek Tára. m2.mtmt.hu. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  9. ↑ Pomozi Péter: A magyar igetípusok: háttértanulmány egy készülő magyar nyelvtanhoz. 1996. = (Dolgozatok a magyar mint idegen nyelv és a hungarológia köréből, ISBN 978-963-463-065-4 Hozzáférés: 2021. május 20.  
  10. ↑ Pomozi Péter: Bibliotheca Ceremissica Tomus II. - Satzwertige Partizipien auf -mE/-mAš/-δêmE im Tscheremissischen: Problematik und Klassifikation. Hozzáférés: 2021. május 20.  
  11. ↑ Magyar Tudományos Művek Tára. m2.mtmt.hu. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  12. ↑ Magyar Tudományos Művek Tára. m2.mtmt.hu. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  13. ↑ Hungarológiai Évkönyv 2. évf. (2001.) 1. sz. - EPA. epa.uz.ua. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  14. ↑ Pomozi, Péter (2001. május 23.). „Gondolatok a történeti összehasonlító mondattanról” (magyar nyelven). Acta Universitatis Szegediensis : sectio ethnographica et linguistica = néprajz és nyelvtudomány = étnografiâ i azykoznanie = Volkskunde und Sprachwissenschaft 41, 215–231. o. ISSN 0586-3716.  
  15. ↑ Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás, BUDAPESTI FINNUGOR FÜZETEK 17 (2002). ISBN 963 463 575 X 
  16. ↑ Magyar Tudományos Művek Tára. m2.mtmt.hu. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  17. ↑ HUNGAROLÓGIA ÉS DIMENZIONÁLIS NYELVSZEMLÉLET – Előadások az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson (Jyväskylä, 2001. augusztus 6–10.) (2002) 
  18. ↑ Võru Instituudi toimetised 14 (angol nyelven). Võru Instituut. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  19. ↑ Mihály Hajdú – Borbála Keszler: Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára. 2003. ISBN 978-963-7530-71-5 Hozzáférés: 2021. május 20.  
  20. ↑ Zempléni múzsa : társadalomtudományi és kulturális folyóirat 3. évf. 3. sz. (2003. ősz) - EPA. epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  21. ↑ Kaija Markus – Péter Pomozi: Rektiosanakirja: suomi-unkari-suomi. 2004. ISBN 978-951-792-130-5 Hozzáférés: 2021. május 20.  
  22. ↑ Az észt és finn akkuzatívuszról, Urálisztikai Tanulmányok 17. - Grammatika és kontextus. ISBN 978-963-463-938-1 
  23. ↑ Kodukeele õigused Kagu-Eestis. “Agenda Parva” tähendus lõunaeesti kirjakeele ajaloos, Õdagumeresoomõ kodo. ISBN 978-9985-9640-2-6 
  24. ↑ „Eesti kaerajaanid ja tantsutüpoloogia”.  
  25. ↑ Tinta Könyvkiadó - Az anyanyelv az életemben (Balázs Géza, Grétsy László). www.tintakiado.hu. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  26. ↑ Rezümék. www.vasiszemle.hu. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  27. ↑ E-nyelv.hu magazin 2011. 4. sz. - EPA. epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  28. ↑ „Sociolinguistic comparison of the development of Estonian and Hungarian dialect areas”. Linguistica Uralica.  
  29. ↑ Revue LES MARIS, UN PEUPLE FINNO-OUGRIEN DE RUSSIE CENTRALE - Sous la direction de Eva Toulouze et Vincent Lorenzini (francia nyelven). www.editions-harmattan.fr. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  30. ↑ Szótörténeti elvek A magyar nyelv szótárában A belső rekonstrukció és nyelvhasonlítás viszonyához, II. Czuczor–Fogarasi-konferencia, A Magyar Művészeti Akadémia konferenciafüzetei 2.. ISBN 978-963-88579-9-6 
  31. ↑ Pomozi, Péter (2013. december 18.). „„Agenda Parva” kultuuriloolisest taustast” (angol nyelven). Eesti ja soome-ugri keeleteaduse ajakiri. Journal of Estonian and Finno-Ugric Linguistics 4 (3), 145–156. o. DOI:10.12697/jeful.2013.4.3.07. ISSN 2228-1339.  
  32. ↑ ETIS - Lõunapoolseima lõunaeesti ja ülemungari keele- ja kultuuripiirid. www.etis.ee. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  33. ↑ A magyar múltidőrendszer térben és időben az evidencialitás tükrében, Tér, idő és kultúra metszéspontjai a magyar nyelvben. ISBN 978 963 284 529 6 
  34. ↑ A vajdasági magyarok és a magyar nyelvközösség Pomozi Péter - PDF Ingyenes letöltés. docplayer.hu. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  35. ↑ Fazakas, Emese. „Motiváltság és nyelvi ikonicitás” (angol nyelven). Motiváltság és nyelvi ikonicitás.  
  36. ↑ Magyar Tudományos Művek Tára. m2.mtmt.hu. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  37. ↑ Anyanyelv és nemzeti jövő. A közép-európai nyelvstratégiai fórum előadásai (magyar nyelven). e-nyelv.hu. [2021. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  38. ↑ Korunk-2017-5-tartalom.pdf. Google Docs. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  39. ↑ The impossibility of the evolutionary metaphor: Neogrammarians, family trees and linguistic affinity, The state of the art of Uralic studies Tradition vs innovation. ISBN 978-88-9377-066-8 
  40. ↑ Az idő szemiotikája (magyar nyelven). e-nyelv.hu. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  41. ↑ A szív hullámai: mai lív líra. 2019. Hozzáférés: 2021. május 20.  
  42. ↑ Magyar Tudományos Művek Tára. m2.mtmt.hu. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  43. ↑ A történeti nyelvészet őstörténeti alkalmazhatóságáról: lehetőségek és korlátok, Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés, A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20.. ISBN 978-615-6117-20-5 
  44. ↑ A Tartui Egyetem Finnugor Tanszéke (magyar nyelven). Hungarologia.net. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  45. ↑ Magyar Tudományos Művek Tára. m2.mtmt.hu. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  46. ↑ Pomozi Péter (szerk.): Tartu és Magyarország-Tartu ja Ungari. Hozzáférés: 2021. május 20.  
  47. ↑ MTMT2: Pomozi Péter. Karin és Trianon – Anyanyelvünk a változó időben címmel. (2017). m2.mtmt.hu. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  48. ↑ MTMT2: Pomozi Péter. Vajdaság. (2017) ISBN 9786158042499. m2.mtmt.hu. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  49. ↑ MTMT2: Pomozi Péter. Székelyföld. (2017) ISBN 9786155735004. m2.mtmt.hu. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  50. ↑ Mari nyelvű otthon.pdf. Google Docs. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  51. ↑ MTMT2: Pomozi Péter. Felvidék. (2019) ISBN 9786155735066. m2.mtmt.hu. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  52. ↑ Palóc olvasóköny – Nyelvi és irodalmi kalandozások, A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 10.. ISBN 978-615-6117-07-6 
  53. ↑ Intézet, Magyarságkutató: Felnőtt vala egy édesz almafa… (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  54. ↑ „Poszterkiállítás, The Estonian Folklorists’ 9th Winter Conference "Folklore and Coherence", Uhtjärve Nõiariik, 2014. február 26–27.” 
  55. ↑ Néphagyomány és nyelvi hagyomány (magyar nyelven). e-nyelv.hu. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  56. ↑ Népi gyermekmondókáink világa. nyelvmuzeum.net. [2021. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  57. ↑ (2020. július 18.) „Lőrincze Lajos-díj” (magyar nyelven). Wikipédia.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pomozi_Péter&oldid=26494835”