Peterdi Andor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Peterdi Andor
Élete
Született1881. május 28.
Sopornya
Elhunyt1958. március 27. (76 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
HázastársaVárnai Zseni
Gyermekei
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers
A Wikimédia Commons tartalmaz Peterdi Andor témájú médiaállományokat.

Peterdi Andor, Pollák (Sopornya, 1881. május 28.Budapest, 1958. március 27.) költő, műfordító, újságíró.

Életpályája[szerkesztés]

Pollák Kálmán mészáros és Hecht Anna fia. Szülei Vágszeredre költöztek és ott élte gyermekéveit és három elemi iskolai osztályt végzett. 1889-ben apja nejétől elvált és Budapestre ment lakni. 1890-ben a község költségén küldték őt apjához, hogy az nevelje és taníttassa; itt újra kezdte tanulását ismét három elemi osztályban, ahol a magyar nyelvet is elsajátította.

1893-ban anyja is felkerült Pestre és mivel neki is szolgálatba kellett mennie, fiát pékinasnak adta, ahol 1894-95-ben első feléig maradt; azután szabóinasnak állott be; azonban 1896-ban ezt a mesterséget is otthagyta és gyalog ment Bécsbe, onnét visszaküldték államköltségen Budapestre és beállott egy rőföskereskedésbe. Apja azonban 1898-ban egy mészáros barátjához adta inasnak és ott maradt 1901-ig. Felszabadulása előtt megbetegedett és egy évig volt beteg.

1902-ben a nyarat az Alföldön töltötte és szeptemberben beiratkozott a Vígszínház színésziskolájába, amelyet 1904-ben végezett el. Pollák családi nevét Peterdire változtatta. Balassa Jenő is tanította, és egyben ő volt az, aki Peterdi első verseskötetét kiadta. 1905-ben újságíró lett, 1909-ben házasságot kötött Várnai Zseni költőnővel. A Népszavába és egyéb baloldali lapokba írt cikkeket. A Petőfi Társaságnak 1916-ban lett a tagja, de nem sokkal később ki is lépett belőle. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak is.[1] A két világháború közötti időszakban műkereskedőként dolgozott, írásait az erdélyi Zsidó Jövő közölte. 1942-től az ellenállási mozgalomban tevékenykedett, 1945 után pedig visszavonult betegsége miatt. Lefordította Émile Verhaeren verseit (Budapest, 1917).

Várnai Zseni, Peterdi Andor és Peterdi Mária sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-1-8.

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • Szívem (Bp., 1904)
  • Új versek (Bp., 1906)
  • A föld énekel (Bp., 1919)
  • Őszi szélben vadmadár (Bp., 1936)
  • Üzenet (Válogatott versek 1905–1955, Bp., 1957)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]