Orbán Katalin (keramikus)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orbán Katalin
Született1950. augusztus 20. (73 éves)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • keramikus
  • egyetemi oktató
IskoláiMoholy-Nagy Művészeti Egyetem
Sablon • Wikidata • Segítség

Orbán Katalin (Budapest, 1950. augusztus 20. –) keramikus, képzőművész tanár.

Pályafutása[szerkesztés]

Görög csecsemőként, hat hónaposan került Magyarországra, 1951-ben anyakönyvezték.[2][3]

A Magyar Iparművészeti Főiskola szilikátipari tanszékének kerámia szakán végzett 1974-ben, ahol Csekovszky Árpád keramikus, szobrászon túl neves mesterei Rákosy Zoltán festőművész és Jánossy György építész voltak. 1974–1975-ben egy évet az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának újgörög nyelvszakára járt, tanárai: Szabó Kálmán és Caruha Vangelio voltak.[4][5] 1974–1977 között a Budapesti Porcelángyárban dolgozott tervezőként, majd a Frankel Leó Általános Iskolában 1978-ban rajztanárként. 1989–1991 között a Magyar Iparművészeti Főiskola Mesterképző Intézet tanára volt, 1994–1996-ban a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola esti tagozatának kerámia szakos növendékeit oktatta.

1977-ben és 1978-ban ösztöndíjasként a Siklósi Kerámia Alkotótelepen dolgozott, külföldi ösztöndíjjal hosszabb ideig tartózkodott 1980-ban Görögországban, 1985-ben Belgiumban. 1979 és 1991 között szinte éves rendszerességgel a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió alkotóműhelyében dolgozott.

1974-től tagja a Művészeti Alapnak, 1980 óta pedig a Képző- és Iparművészek Szövetségének.[5] A Magyar Szilikátipari Tudományos Egyesület és 1982-től a Genfi Nemzetközi Kerámia Akadémia (Academie Internationale de Céramique, AIC) tagja.

Férje Lőrincz Győző keramikus, akivel rendszeresen együtt szerepeltek a kiállításokon.[6] Fiatalkori arcképei.[7]

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Munkái elsősorban építészeti kerámiák, reliefrajzok, festmények és szobrok magas hőfoktartományban égetve. Amint 2012-ben írták róla: Alkotásai a kortárs magyar kerámiaművészet reneszánszaként „megismételhetetlen, egyedi, olvadáspontig hevített, oxidokkal színezett agyagokból…” jöttek létre.[8]

Az 1980. évi szombathelyi Öregtoronyban (Zwinger) rendezett kiállítása során írták az ekkor bemutatott műveiről: „Képeket állít össze. Színes, nosztalgikus, biedermeieres hangulatokat vállal. Akkor is, ha az ovális, cirádás keretbe sík és plasztikus formát szorít, akkor is, ha töredékekből illeszt össze emléket, élményt. Az érzelmekre hatnak a kis képek. Porcelánt, samottot, városlődi agyagot egyaránt használ…”[9]

Ugyancsak 1980-ban, a VI. Pécsi Kerámia Biennálén kiállított műveit így jellemezték: „Orbán Katalin is a táblaképet veszi célba öntött, mázas fajansz kompozícióiban, de más eszközökkel: ő maga is bekeretezett kompozíciókat, kvázi-táblaképeket állít elő, s e kereten belül »történik valami«: drapéria jelenik meg, pozitív vagy negatív irányban megmozgatja a síkot, azaz a plasztika eszközeivel tagadja a képet.”[10]

  • Fa I. (Torony) — porcelán oxiddal színezett, porcelán, mázas, 125x80x30 cm, 1977[11][12]
  • Gyökér és föld I. — városlődi agyag és porcelán oxiddal színezett olvasztott porcelánpor felület, homok, mázas, 82x55x40 cm, 1977
  • Pálcás fa-kompozíció — pirolitcső és berakóláb oxiddal színezett, 57x10x7 cm, 1977
  • Fatörzs I. — városlődi agyag mázatlan, 34x17x14 cm, 1977
  • Fatörzs II. — városlődi agyag sómázas 27x12x9 cm, 1977
  • Fatörzs III. — városlődi agyag mázatlan 19x8x6 cm, 1977
  • Falomb — porcelán, városlődi agyag, tégla, kő mázatlan, 10x24x7 cm, 1977
  • Gyökér és föld II. — városlődi agyag és porcelán oxiddal színezett, porcelánpor olvasztott felülettel, 150x44x50 cm, 1977
  • Cipőcskék (2 db) — városlődi agyag és porcelán mázatlan, 22x20x10 cm/db, 1977
  • Falburkoló lapok, 1978 (27 egységnyi – több darabos –, háromféle méretű falburkoló lap változatos anyagból és felülettel (pyrogránit oxidos, mangán- és kobaltoxidos, gipszre festés, porcelán, repesztett, színezett berakással, matt és porcelán mázzal, zsírfényű mázalappal stb.) [13]
  • Csészék, 1978 (8 db porcelán többféle felületmegoldással: mázas, kobaltos, géznyomatos stb.)[13]
  • Sík és plasztikus, 1980[9]
  • Régészet, 1980[9]
  • Egyensúly, fajansz, öntött mázas kollázs, 1980[14]
  • Időrétegek, porcelán, 1300 °C, 24x20x5 cm, 1980[15]
  • Hiányos négyzet, mázas porcelán, 22x27 cm, (1979.) 1980[16]
  • Cím nélkül, kőcserép, 1200 °C, 26x26x4 cm, 1980[17]
  • Bélyeggyűjtemény porcelán, 1310 °C, 36x36x6 cm, 1982.[5]
  • Bélyeggyűjtemény (más változat) porcelán, 1310 °C, 36x36x6 cm, 1982[18]
  • Bélyeggyűjtemény (más változat) színezett porcelán, gáz redukció, 1320 °C, 26x26 cm, 1991.[19]
  • Képtörténet porcelán, 1310 °C, 23x19x5 cm, 1982[20]
  • Játék a Vidámparkban porcelán, 1300 °C, 36x36x4 cm, 1991[21]
  • Fények a Vidámparkban porcelán, 1300 °C, 36x36x3 cm, 1991[22]
  • Akár Kelet, akár Nyugat porcelán, 1300 °C, 40x40x15 cm, 1991[23]
  • A félelem megeszi a lelket (Hommage à R. Fassbinder) porcelán, 1300 °C, 36x36x3 cm, 1991[24]
  • Joghurt félidőben, porcelán, 1300 °C, 44x32x2 cm, 1991[25]
  • Születés I., porcelán, kerámia, 1993. Műalkotás a Nemzetközi Kerámia Stúdió gyűjteményében, Kecskemét[26]

1978 és 1996 között keletkezett műveinek színes válogatását lásd Szabó M. László képzőművész honlapján.[27]

Köztéri munkák[szerkesztés]

  • 1974: Budapest, Pataki István Művelődési Központ ifjúsági terme plasztikus falburkolata.[28]
  • 1975, 1977: A budapesti Belvárosi Vendéglátó Vállalat eszpresszói mosdóhelyiségeinek csempeburkolata, a budapesti Hilton-szálló közös folyosói, eszpresszó csempeburkolata.[28]
  • 1976: Budapest VI. Szondy u. 37. és XIII. Váci út 12., Tejbisztrók. Dekoratív csempeburkolat, szitanyomott, 15–15 m²[29]
  • 1977: Budapest VI., Szondi u. 86., Tejivó, festett csempeburkolat, 44 m²[30]
  • 1977: Budapest VI., Népköztársaság u. 44., Opera Étterem csempeburkolat, 87 m² [31]

Díjai[szerkesztés]

  • IV. Országos Kerámia Biennálé különdíj, Pécs, 1975;
  • Nemzetközi Kerámiaverseny nagydíja, Faenza, 1979[32];
  • VI. Országos Kerámia Biennálé különdíj, Pécs, 1980;[14]
  • Szocialista Országok Iparművészeti Quadriennáléja II. díj, Erfurt, 1982;
  • VII. Országos Kerámia Biennálé III. díj, Pécs, 1982;
  • Nemzetközi Kerámiakiállítás aranyérem, Faenza, 1983;
  • Gádor István-díj, 1991;
  • Ferenczy Noémi-díj, 1992;
  • Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió Nívódíja, 1992;
  • XII. Országos Kerámia Biennálé III. díj, Pécs, 1992.

Kiállítások[szerkesztés]

Egyéni kiállítások[szerkesztés]

  • 1979 — Fészek Klub, Budapest (Lőrincz Győzővel)
  • 1980 — Zwinger bástya [(Lőrincz Győzővel), Kőszeg
  • 1983 — Budapest Galéria. Lajos utca Budapest[33]
  • 1983 — Gorka Múzeum (Lőrincz Győzővel), Verőcemaros
  • 1984 — Eremitage Galerie (Lőrincz Győzővel), Nyugat-Berlin
  • 1984 — Magyar Intézet (Lőrincz Győzővel), Kelet-Berlin
  • 1984 — Szófia
  • 1985 — Átrium Hyatt, Budapest (Fusz Györggyel, Lőrincz Győzővel)
  • 1986–1987 — Arte Fiera, Bologna
  • 1988 — Kispesti Munkásotthon, Budapest
  • 1993 — Dorottya utcai Galéria, Budapest [34]
  • 2013 — Budapest, Iparművészeti Múzeum

Válogatott csoportos kiállítások[szerkesztés]

  • 1975 • IV. Országos Kerámia Biennálé, Pécs
  • 1977 • Kerámia Szimpozion Kiállítása, Siklós[35]
  • 1978 • Kerámia Szimpozion Kiállítása, Siklós[36]
  • 1978 • Szimpozion kiállítás, Bechyně
  • 1979 • Bechyněi jubileumi szimpozion kiállítás, Prága
  • 1979 • Kecskeméti Kerámia Stúdió Kiállítása, Kecskemét
  • 1979, 1980, 1981 • Nemzetközi Kerámiaművészeti Verseny, Faenza
  • 1980-1986 • VI-IX. Országos Kerámia Biennálé, Pécs
  • 1980 • Kecskeméti Kerámia Stúdió Kiállítása, Bécs
  • 1980 • A kéz intelligenciája, Műcsarnok, Budapest
  • 1980 • Nemzetközi Kerámia Biennálé, Sopot
  • 1980, 1982 • Nemzetközi Kerámia Biennálé, Vallauris
  • 1981 • Vonal, 10 magyar keramikus kiállítása, Óbuda Galéria, Budapest
  • 1981 • Az európai kerámiaművészet 11 útja, Darmstadt — Dieburg
  • 1982 • Magyar kerámia, Palazzo delle Espozisioni, Faenza
  • 1982 • Szocialista Országok Iparművészeti Quadriennáléja, Erfurt
  • 1982 • Kecskeméti Kerámia Stúdió Gyűjteményes Kiállítása, Siklós
  • 1983 • A tervezés értékteremtés. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1983 • Magyarországi miniatűr kerámia és textil, München
  • 1992 • XII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs
  • 1992–1993 • Ferenczy Noémi-díjasok kiállítása, Árkád Galéria, Budapest
  • 2003 • Tízéves a Magyar Keramikusok Társasága. Dokumentumok az eltelt időszak munkájáról. Árkád Galéria, Budapest[37]
  • 2005 • „Időben – térben – tűzben”. A Kecskeméti Kerámia Stúdió nemzetközi kiállítása. Budapest Kiállítóterem, Budapest[38]
  • 2005 • „In Time - In Earth - In Fire”. A Kecskeméti Kerámia Stúdió nemzetközi kiállítása. Tallinn, Vilnius[39]
  • 2006 • „In Time - In Earth - In Fire”. A Kecskeméti Kerámia Stúdió nemzetközi kiállítása. Riga[39]
  • 2013 • „Megvalósult művek 2012”. Iparművészeti Múzeum, Budapest[40]

Művei közgyűjteményekben[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Katalin Orbán, http://en.isabart.org/person/89639
  2. ↑ Károlyi Júlia: Beszélgetés Orbán Katalinnal. In: Orbán Katalin keramikusművész. Katalógus. (Dorottya utcai kiállítóterem, Budapest, 1993)
  3. ↑ Károlyi Júlia: Beszélgetés Orbán Katalinnal. In: Orbán Katalin keramikusművész. Katalógus. (Dorottya utcai kiállítóterem, Budapest, 1993). A museum-digital.org oldalán
  4. ↑ Szabó N. László: Virtuális múzeum, galéria és aukciósház honlapja
  5. ↑ a b c Orbán Katalin keramikusművész. Kiállítási szórólap. (Fészek Művészklub, Budapest, 1979)
  6. ↑ A budapesti Lőrincz Győző és felesége, a görög származású Orbán Katalin, akik kiállítottak már Bécsben, Hamburgban, Berlinben, Rómában, Párizsban és Bostonban, anyagában színezett porcelánnal dolgoznak. Nyakékeiken tehát nem véletlenül érződik az antik ékszerek hatása. Magyar iparművészek kiállításának megnyitása Linzben, 1985. In: Bakay Kornél: A történész hivatása. Előadások, ünnepi beszédek az elmúlt évtizedekből. Bakay Kornél 60. születésnapjára. Székesfehérvár, Printer Nyomda, 2000. 39. oldal
  7. ↑ Orbán Katalin fiatalkori arcképei [1] [2]
  8. ↑ Probstner János: A kortárs magyar kerámiaművészet reneszánsza, 1968–2012. Art Limes 2013. 1. szám — Iparművesség II. 2. Kerámiaművészet. 51. oldal
  9. ↑ a b c Budai Rózsa: Kísérletező keramikusok a kecskeméti stúdióból. Vas Népe, 1980. június 11. 135. szám, 5. oldal
  10. ↑ A VI. Országos Kerámia Biennálé Pécsett. Jelenkor, 1980. július–december, 9. szám, 823. oldal
  11. ↑ Csenkey Éva – Bencsik András: Kerámia a kertben. Siklósi Alkotótelepek, Siklósi Szimpozion Kiadványok IV. 1976.
  12. ↑ P. Szűcs Julianna: Az utak kettéválnak. Művészet, 1978/3.
  13. ↑ a b Kerámia a városban (Siklós, 1978) Siklósi szimpozion kiadványok V.
  14. ↑ a b Magyar Nemzet, 1980. július 25. 173. szám, 4. oldal
  15. ↑ Budapest Műcsarnok Dorottya Utcai Kiállítóterem 1993. Katalógus.
  16. ↑ A kéz intelligenciája — Kézműves Iparművészeti Kiállítás (Műcsarnok, Budapest, 1980). 120. képszám.
  17. ↑ Budapest Műcsarnok Dorottya Utcai Kiállítóterem 1993. Katalógus.
  18. ↑ [3]
  19. ↑ Nemzetközi Kerámia Stúdió 1977–2002. (Kecskemét, 2002) 80. oldal
  20. ↑ Budapest Műcsarnok Dorottya Utcai Kiállítóterem 1993. Katalógus.
  21. ↑ Budapest Műcsarnok Dorottya Utcai Kiállítóterem 1993. Katalógus.
  22. ↑ Budapest Műcsarnok Dorottya Utcai Kiállítóterem 1993. Katalógus.
  23. ↑ Budapest Műcsarnok Dorottya Utcai Kiállítóterem 1993. Katalógus.
  24. ↑ Budapest Műcsarnok Dorottya Utcai Kiállítóterem 1993. Katalógus.
  25. ↑ Budapest Műcsarnok Dorottya Utcai Kiállítóterem 1993. Katalógus.
  26. ↑ Születés I., 1993
  27. ↑ Múzeum, »Vendég termek 3. terem«: Orbán Katalin keramikusművész, 1978. évi műve és Múzeum, »Vendég termek 3. terem«: Orbán Katalin keramikusművész, 1996. évi műve
  28. ↑ a b Kerámia kertben, Siklósi Alkotótelep, 1976.
  29. ↑ Művészet, 1976. 9. szám, 49. oldal
  30. ↑ Művészet, 1977. 9. szám, (18. évfolyam, 1-12. szám)1977 / 9. szám, 48. oldal
  31. ↑ Művészet, 1978. 10. szám, 48. oldal
  32. ↑ Magyar művész nyerte el az idei, 37. faenzai kerámiabiennále nagydíját. A nagydíjas, Orbán Katalin mellett két másik magyar kiállító, Várdeák Ildikó és Bődi Oszkár, aranyérmet kapott munkáiért.Magyar Nemzet, 1979. július 22. 170. szám, 10. oldal
  33. ↑ Orbán Katalin kerámikus kiállítása (Fővárosi Tanács Kiállítóháza, Budapest, 1983. június 30–augusztus 21., Katalógus, 28 oldal
  34. ↑ Magyar Iparművészet, (Új folyam, 1. mutatványszám) 1993. 1. szám
  35. ↑ Kerámia kertben, Siklósi Alkotótelep, 1976.
  36. ↑ P. Szűcs Julianna: Az utak kettéválnak. Jegyzetek a Siklósi Kerámia Szimpozionról. 1978. 3. szám
  37. ↑ A kiállításon a keramikusok által alapított és a művészek szavazatai alapján adományozott Gádor-díj díjazottainak bemutatója volt látható. Magyar Iparművészet, 2003 (10. új folyam) 2003. 4. szám, 58. oldal
  38. ↑ „Orbán Katalin pedig táblaképet fest több színben, hieroglifareliefekkel.” Wagner István: A kortárs kerámia „krémje”. Magyar Hírlap, 2005. szeptember 21. 221. szám, 19. oldal
  39. ↑ a b Az „Időben – térben – tűzben” kiállítás ismertető szórólapja, 2005
  40. ↑ Magyar Iparművészet, (20. új folyam) 2013. 2. szám, 48. oldal
  41. ↑ Nemzetközi Kerámia Stúdió ismertetése (Kecskemét, 2005). Gyűjteményében alkotásaikkal képviselt művészek.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Ancsin Rácz György: A Pataky Művelődési Központ kerámiaburkolatai, Mestermunka, 1975/13.
  • Ancsin Rácz György: Gondolatok agyagban, szavakban, Mestermunka, 1975/23.
  • Koczogh Ákos: Mai magyar iparművészet. Kerámia, porcelán, üveg, Budapest, 1975
  • Vojta, J. M.: Bechyně for the ninth time, Glass Review, 1978/12.
  • Lara Vonca Masini(wd): 37° Concorso Internazionale della Ceramica d’Arte, Bollettino del Museo Internationale delle Ceramiche in Faenza, 1979/5.
  • International Ceramic Symposium, Bechyně, Ceramic Review, 1980/63.
  • Ungarische keramiker aktiv, Kunst+Handwerk, 1980/6
  • Kunsthandwerk aus Ungarn, Kunst+Handwerk, 1982/ 4.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Orbán_Katalin_(keramikus)&oldid=27137825”