Nemzeti Kulturális Tanács
A Nemzeti Kulturális Tanács a 2019. évi CXXIV. törvény által létrehozott magyarországi szervezet, amely biztosítja a kulturális ágazatok egységes kormányzati stratégiai irányításának szakmai alapjait.[1] A Tanács tevékenységéről évente beszámol a kormánynak.[2]
Elnöke és tagjai[szerkesztés]
A Tanács elnökét a kormány határozatában nevezi ki és menti fel.[3] Az elnökön túl a Tanács tagjai a törvényben nevesített kultúrstratégiai intézmények vezetői, és tagja a Magyar Művészeti Akadémia elnöke is.[4]
A Tanács 2020. február 20-án tartotta alakuló ülését.[5] Elnökévé a kormány 2020. március 30-i hatállyal Vashegyi Györgyöt, a Magyar Művészeti Akadémia elnökét nevezte ki [1108/2020. (III. 15.) Korm. határozat].
Feladatai[szerkesztés]
A Tanács
- a) javaslatot tesz a kormány részére a kultúra kormányzati stratégiájára,
- b) véleményezi és összehangolja a kulturális ágazati fejlesztési terveket,
- c) meghatározza ügyrendjét és működési elveit.[6]
A kulturális ágazatok[szerkesztés]
- a) előadó-művészet,
- b) alkotóművészet,
- c) közgyűjtemény és emlékezetpolitika,
- d) népi hagyományok,
- e) közösségi művelődés,
- f) vizuális művészet. [7]
A kultúrstratégiai intézmények[szerkesztés]
A törvény bevezeti a kultúrstratégiai intézmények fogalmát és meghatározza, hogy az egyes kulturális ágazatokban mely kulturális intézmények működnek:
- a) előadó-művészet ágazatban
- aa) a Nemzeti Színház Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság;
- ab) a Magyar Állami Operaház;
- ac) a Budapesti Operettszínház;
- ad) a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság;
- ae) a Müpa Budapest - Művészetek Palotája Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság;
- af) a Honvéd Együttes Művészeti Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság;
- b) alkotóművészet ágazatban a Petőfi Irodalmi Múzeum;
- c) közgyűjtemény és emlékezetpolitika ágazatban
- ca) a Magyar Nemzeti Múzeum;
- cb) a Szépművészeti Múzeum;
- cc) az Országos Széchényi Könyvtár;
- cd) a Magyar Nemzeti Levéltár;
- ce) a Magyarságkutató Intézet;
- d) népi hagyományok ágazatban
- da) a Hagyományok Háza;
- db) a Néprajzi Múzeum;
- dc) a Szabadtéri Néprajzi Múzeum;
- e) közösségi művelődés ágazatban az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság;
- f) vizuális művészet ágazatban a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság.[8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 2019. évi CXXIV. törvény 5. § (1) bek.
- ↑ 2019. évi CXXIV. törvény 6. § (2) bek.
- ↑ 2019. évi CXXIV. törvény 5. § (2) bek.
- ↑ 2019. évi CXXIV. törvény 5. § (3) bek.
- ↑ Megalakult a Nemzeti Kulturális Tanács[halott link] (kormany.hu, 2020. február 20.)
- ↑ 2019. évi CXXIV. törvény 6. § (1) bek.
- ↑ 2019. évi CXXIV. törvény 2. §
- ↑ 2019. évi CXXIV. törvény 4. § (1) bek.
Források[szerkesztés]
- 2019. évi CXXIV. törvény a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról
- 1108/2020. (III. 15.) Korm. határozat A Nemzeti Kulturális Tanács elnökének kinevezéséről
További információk[szerkesztés]
- bama.hu Archiválva 2020. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben