Németország császára
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| Német császár | |
 | |
| Császári címer | |
 | |
II. Vilmos császár 1888. június 15. – 1918. november 28. | |
| Adatok | |
| Megszólítás | Ő császári felsége |
| Első | I. Vilmos császár |
| Utolsó | II. Vilmos császár |
| Uralkodóház |  Hohenzollern-ház |
| Örökös | Koronaherceg |
| Nyughely | Charlottenburgi kastély, Berlin |
| Rezidencia | Berlini királyi palota |
| Regnálás kezdete | 1871. január 1. |
| Regnálás vége | 1918. november 28. |
| Előd | Poroszország királya |
| Utód | Birodalmi elnök |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Német császár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A német császár (németül: Deutscher Kaiser) a Német Birodalom államfőjének és örökös uralkodójának hivatalos címe volt. Kifejezetten választott kifejezés, amelyet az 1871. január 1-jei alkotmány vezetett be, és egészen II. Vilmos 1918. november 9-i hivatalos lemondásáig tartott.[1]
Az 1918-as forradalmat követően az államfő a birodalmi elnök (németül: Reichspräsident) lett.
A tisztség története[szerkesztés]
Teljes címek[szerkesztés]
A német császárok kiterjedt listával rendelkeztek a címekről és igényekről, amelyek tükrözték a Hohenzollern-ház által uralt földek földrajzi kiterjedését és sokféleségét.
I. Vilmos[szerkesztés]
I. Vilmos császári és királyi felsége, Isten kegyelméből Németország császára és Poroszország királya; Brandenburgi őrgróf, Nürnbergi őrgróf, Hohenzollern grófja; Szilézia és Glatz megye szuverén és legfelsőbb hercege; Alsó-Rajna és Posen nagyhercege; Szászország, Vesztfália, Angria, Pomeránia, Lüneburg, Holstein és Schleswig, Magdeburg, Bréma, Guelders, Cleves, Jülich és Berg hercege, Wend és Kassubes, Crossen, Lauenburg és Mecklenburg hercege; Hesse és Türingia földgrófja; Felső- és Alsó-Lauzsi őrgróf; Rügen, Kelet-Frízföld, Paderborn és Pyrmont, Halberstadt, Münster, Minden, Osnabrück, Hildesheim, Verden, Cammin, Fulda, Nassau és Moers hercege; Henneberg hercegi grófja; Mark, Ravensberg, Hohenstein, Tecklenburg és Lingen, Mansfeld, Sigmaringen és Veringen grófja; Frankfurt ura.[2][3]
III. Frigyes[szerkesztés]
III. Frigyes császári és királyi felsége, Isten kegyelméből, német császár és porosz király, brandenburgi őrgróf, nürnbergi őrgróf, Hohenzollern grófja, Szilézia és Glatz megye hercege, Alsó-Rajna nagyhercege és Posen, Szászország, Angria, Vesztfália, Pomeránia és Lunenburg hercege, Schleswig, Holstein és Crossen hercege, Magdeburg hercege, Bréma, Guelderland és Jülich, Cleves és Berg, Wend hercege és a kasubok, Lauenburg és Mecklenburg, Hesse és Türingia földgrófja, Felső- és Alsó-Lauzátia őrgrófja, Rugen, Kelet-Frízföld, Paderborn és Pyrmont hercege, Halberstadt, Münster, Minden hercege osnabrücki, hildesheimi, verdeni, kammini, fuldai, nassaui és moersi, Henneberg hercegi grófja, Mark grófja, ravensbergi, hohensteini, tecklenburgi és lingeni, mansfeldi, sigmaringeni gróf és Veringené, Frankfurt ura.[4]
II. Vilmos[szerkesztés]
II. Vilmos császári és királyi felsége, Isten kegyelméből német császár és porosz király, brandenburgi őrgróf, nürnbergi őrgróf, Hohenzollern grófja, Szilézia és Glatz megye hercege, Alsó-Rajna nagyhercege és Posen, Szászország, Angria, Vesztfália, Pomeránia és Lunenburg hercege, Schleswig, Holstein és Crossen hercege, Magdeburg hercege, Bréma, Guelderland és Jülich, Cleves és Berg, Wend hercege és a kasubok, Lauenburg és Mecklenburg, Hesse és Türingia földgrófja, Felső- és Alsó-Lauzátia őrgrófja, Rugen, Kelet-Frízföld, Paderborn és Pyrmont hercege, Halberstadt, Münster, Minden hercege osnabrücki, hildesheimi, verdeni, kammini, fuldai, nassaui és moersi, Henneberg hercegi grófja, Mark grófja, ravensbergi, hohensteini, tecklenburgi és lingeni, mansfeldi, sigmaringeni gróf és Veringené, Frankfurt ura.[5]
Német császárok listája[szerkesztés]
| Portré | Név | Regnálás kezdete |
Regnálás vége |
Uralkodóház | Jegyzet | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. | .jpg) |
I. Vilmos német császár |
1871. január 1. | 1888. március 9.
(17 év, 69 nap) |
Hohenzollern-ház
|
Korábban: Poroszország királya |
| 2. |  |
III. Frigyes német császár |
1888. március 9. | 1888. június 15.
(99 nap) |
Hohenzollern-ház
|
I. Vilmos fia |
| 3. | .jpg) |
II. Vilmos német császár |
1888. június 15. | 1918. november 28.
(30 év, 167 nap) |
Hohenzollern-ház
|
III. Frigyes fia |
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Statement of Abdication of Wilhelm II
- ↑ Wilhelm II, Emperor of Germany (1859-1941). regiments.org. [2007. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 11.)
- ↑ Rudolf Graf v. Stillfried: Die Titel und Wappen des preußischen Königshauses. Berlin 1875.
- ↑ Titles of Frederick III. [2007. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 15.)
- ↑ Titles of Wilhelm II. [2007. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 15.)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a German Emperor című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Horne, Charles. Source Records of the Great War (2009)
- Hull, Isabel. The Entourage of Kaiser Wilhelm II, 1888–1918.. Kessinger Publishing (2004). ISBN 978-1104855536
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Németország történelme
- A nyugati császárok listája
- Német királyok listája
- Német királyok és császárok családfája