Miassz

	Miassz (Миасс)
; Miassz címere	; Miassz zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Cseljabinszki terület
Alapítás éve	1773
Polgármester	Viktor Ardabjevszkij
Irányítószám	456300
Körzethívószám	3513
	Népesség
Teljes népesség	16 100 fő (1897); 20 000 fő (1926); 20 100 fő (1931); 38 000 fő (1939); 99 043 fő (1959); 109 000 fő (1962); 122 000 fő (1967); 131 331 fő (1970); 139 000 fő (1973); 145 000 fő (1975); 145 000 fő (1976); 150 179 fő (1979); 155 000 fő (1982); 157 000 fő (1985); 162 000 fő (1986); 163 000 fő (1987); 167 839 fő (1989); 164 000 fő (1990); 170 000 fő (1991); 170 000 fő (1992); 171 000 fő (1993); 171 000 fő (1994); 167 000 fő (1995); 167 000 fő (1996); 167 000 fő (1997); 166 000 fő (1998); 166 900 fő (1999); 166 200 fő (2000); 164 300 fő (2001); 158 420 fő (2002); 158 400 fő (2003); 157 000 fő (2004); 155 700 fő (2005); 154 500 fő (2006); 153 600 fő (2007); 152 600 fő (2008); 152 507 fő (2009); 151 751 fő (2010); 151 592 fő (2011); 150 944 fő (2012); 150 665 fő (2013); 150 824 fő (2014); 151 322 fő (2015); 151 387 fő (2016); 151 856 fő (2017); 151 673 fő (2018); 151 275 fő (2019); 151 472 fő (2020); 147 995 fő (2021); 147 449 fő (2023);
	Földrajzi adatok
Időzóna	SAMT (UTC+5)
	Elhelyezkedése
	Miassz Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 55° 00′, k. h. 60° 06′Koordináták: é. sz. 55° 00′, k. h. 60° 06′
	Miassz Pozíció a Cseljabinszki terület térképén
	Miassz weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Miassz témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Miassz (egyértelműsítő lap).

Miassz (oroszul: Миасс) város Oroszország Cseljabinszki területén. Az Urál keleti oldalán, Cseljabinszktól 96 km-re nyugatra, a Miassz folyó partján terül el.

Miasszon halad keresztül az Ufa–Cseljabinszk vasúti fővonal. A várostól északra található az Ilmenszki Természetvédelmi Terület.

Lakossága: a 2002-es népszámláláskor 158 420 fő volt; 166 452 fő (a 2010. évi népszámláláskor).,^[4] melyből 143 005 orosz, 5752 baskír, 5407 tatár, 1761 ukrán, 621 mordvin, 617 német, 551 fehérorosz stb.

Története[szerkesztés]

A város területén 1773-ban alapítottak rézbányát, melyet az 1754-ben felfedezett rézlelőhelyre építettek. A bányához kapcsolódó település növekedését a 19. század elején felgyorsította a Miassz folyó völgyében talált aranykészlet. Az első aranylelőhelyet 1797-ben találták meg a Taskuturganka folyó mentén. Később, az 1820-as években a Miassz folyó medencéjében fedezték fel az Urál legnagyobb aranylelőhelyét. 1836-ban a környéken 54 aranybánya és 23 aranymosó működött. 1842-ben ezen a vidéken talált Nyikiforom Szjutkin egy 36,21 kg-os aranyrögöt, mely egyike a világ legnagyobb aranyleleteinek. A kezdeti időszakban a kitermelt arany éves mennyiség elérte a 640 kg-ot. A század közepére az aranybányászat visszaesett. A település 1926-ban kapott városi rangot, 1943-tól pedig közvetlen területi alárendeltségű (járási jogú) város.

Fejlődésének újabb lendületet az 1940-es évek elején megjelent gépgyártó ipar jelentett. 1941 novemberében kezdték el építeni azt az autógyárat, amely a második világháború miatt Moszkvából Miasszba költöztetett Sztálin Autógyár (ZiSZ, később ZiL) alapjain jött létre. A gyár 1943-ban kapta a Miasszi Autógyár, majd 1944. június 21-én az Urál Autógyár (UralAZ) nevet. A városban 1955-ben települt meg a rakétagyártáshoz kapcsolódó ipar, amikor az SZKB–385 tervezőirodát (napjainkban: Makejev Állami Rakétaközpont) Zlatousztból Miasszba telepítették. A tervezőiroda és a hozzá kapcsolódó intézmények alkotják a város északi, Masgorodok nevű részét.

Gazdasága[szerkesztés]

A város jelentős orosz ipari központ, melyben a gépgyártó ipar dominál, de továbbra is jelentős a bányászat és a fémfeldolgozás. A legfontosabb ipari vállalata a tehergépkocsikat gyártó Urál Autógyár (UralAZ).

2004-ben a városban jelentős turisztikai fejlesztéseket kezdtek. A város déli részén, a korábban is üdülőzónának számító Turgojak-tó mellett egy új turisztikai komplexum kialakítása folyik.

A felsőoktatást három intézmény képvisel. Ott működik a Cseljabinszki Állami Egyetem, a Cseljabinszki Állami Pedagógiai Egyetem, valamint a Dél-uráli Állami Egyetem egy-egy kirendeltsége. Tudományos intézménye az Orosz Tudományos Akadémia Uráli Kirendeltségének Ásványtani Intézete.

A városban helytörténeti, valamint a gazdag gyűjteménnyel rendelkező Miasszi Állami Ásványtani Múzeum működik.

Ismert emberek[szerkesztés]

Miasszban élt és dolgozott:

Viktor Makejev, a szovjet rakétagyártás egyik jelentős alakja,
Leonyid Obolenszkij, színész, rendező.

Ott született:

Vlagyimir Kuznyecov, akadémikus, fizikus.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Российский статистический ежегодник, 1998 год
↑ Народное хозяйство СССР 1922-1982 (Юбилейный статистический ежегодник)
↑ Российский статистический ежегодник.2002 : Стат.сб. / Госкомстат России. – М. : Госкомстат России, 2002. – 690 с. – На рус. яз. – ISBN 5-89476-123-9 : 539.00.
↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[ea5093cd05f7d3149a99e0122502be459cc2bf26-1] Российский статистический ежегодник, 1998 год

[0ea39c37c19eca9bbd92f60c8754b47ca7e9525f-2] Народное хозяйство СССР 1922-1982 (Юбилейный статистический ежегодник)

[f17e86699c333d62440c52b25c4dbd3e5ab509a7-3] Российский статистический ежегодник.2002 : Стат.сб. / Госкомстат России. – М. : Госкомстат России, 2002. – 690 с. – На рус. яз. – ISBN 5-89476-123-9 : 539.00.

[4] A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].

[1]

[2]

[3]

[4]