Mészöly László

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mészöly László
SzületettMessinger László
1893. március 31.
Budapest
Elhunyt1964. február 5. (70 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • fotográfus
  • festőművész
Sablon • Wikidata • Segítség

Mészöly László, született Messinger László (Budapest, 1893. március 31.[1] – Budapest, 1964. február 5.)[2] festő, fényképészmester. Mészöly Munkás Béla öccse.

Életútja[szerkesztés]

Fővárosi zsidó családban, Messinger József (1857–1900)[3] ügynök és Sinayberger Karolina (1860–?) fiaként született, Béla[4] bátyja neves festő volt.[5] Apai nagyszülei Messinger Mózes borkereskedő és Drechsler Ilona, anyai nagyszülei Sinayberger Jakab (1833–1904)[6] és Kohn Johanna voltak.[7] 1909-ben, még kiskorúként változtatta nevét Mészölyre bátyjával és a velük egy címen lakó Messinger Manóval, aki mint Labori Mészöly Miklós szintén elismert fotóművész volt.[8][9]

Festészeti tanulmányait Budapesten végezte, majd Hamburgban dolgozott. Első kiállítása 1916-ban volt a Nemzeti Szalon csoportos tárlatán, ahol Gyertyafénynél című olajfestményével szerepelt először. 1917-ben két növendékét, Ádám Erzsébetet és Madarassy Lilit maga mellé vette cégébe.[10] 1917 decemberétől[11] 1922(–1924)-ig mint „Mészöly László és Ádám Erzsébet”, Raskó Rudolfné szül. Schmidt Franciska fényképészeti üzlettulajdonossal működött.[12][13]

1919. augusztus 1-jén Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött a nála három évvel fiatalabb Ádám Erzsébettel, Ádám József és Lilienberg Berta lányával.[14] Feleségét 1945. január 15-ei dátummal holttá nyilvánították.[15][16]

1920-ban Hollandiába költözött. Az 1900-as években a képes levelezőlapon sokszorosított színészképek készítésének már kialakult hagyományai voltak, így például a Mészöly László–Ádám Erzsébet páros egyik 1918-as dátumú lapját Reinitz József adta ki, és Jurányi terjesztette.[17] Szintén kettejük, az 1910-es évek második felében készült fotója Mozdulatfotó (Fegyvertánc) címmel a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található.[18] 1922-ben a Színházi Élet szerkesztőségének fotográfusa volt,[19] de már 1912-től készített több színházi lapnak felvételeket, címlapfotókat.[20][21][22]

Fotóművészeti szalonja volt Budapest IV. kerületében 1913–1917 között a Váci utca 11/b. számban,[23] 1918–1924 között a Bécsi utca 5. alatt (ahol Ádám Erzsébettel eleinte szobrászati, rajz- és festőművészen tanfolyamokat tartottak kezdődnek, ismeri művészek vezetése alatt előkelő amatőrök részére),[24][25] 1920–1930 között a Károly körút 22-ben[26] és 1920–1935 között a Párisi utca 2.-ben, 1926-ban pedig a VII. kerületi Népszínház u. 17. alatt is, illetve 1940–1943 között a VI. kerületben az Andrássy út 55.-ben.[27]

1952-ben Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Dorogi Máriát. Budapesten hunyt el, halálát májrák okozta.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Születési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség születési akv. 802/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
  2. ↑ a b Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti akv. 51/1964. folyószáma alatt.
  3. ↑ Messinger József halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 187/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
  4. ↑ Mészöly Béla A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 871/1921. folyószáma alatt.
  5. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség házassági akv. 343/1880. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
  6. ↑ Sinayberger Jakab halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1255/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
  7. ↑ Sinayberger Jakab és Kohn Johanna házasságkötési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség házassági akv. 132/1859. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
  8. ↑ Messinger Manó, a közéletben Miklós, valamint kiskorú Messinger Oszkár, Béla és László budapesti illetőségű ugyanottani lakosok családi nevének »Mészöly«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 66.811. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. (2. o.), Budapesti Közlöny 43. évfolyam 154. szám – 1909. július 10. (online: adtplus.arcanum.hu)
  9. ↑ I. Kivonat a magyarországi kereskedelmi czégjegyzékből. a) Egyéni czégek (Cg. 2741. 15507/3 Mészöly Miklós „Labori” fényképészeti műterme); Központi Értesítő 40. évfolyam 66. szám – 1915. augusztus 19. (online: adtplus.arcanum.hu)
  10. ↑ Halló mi újság? Mészöly László (53. o.), Színházi Élet VI. évfolyam 44. szám Archiválva 2019. január 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, epa.oszk.hu – 1917. október 28. – november 4.
  11. ↑ Cg. 7239. 15381/1 Mészöly László és Ádám Erzsébet (238. o.), Központi Értesítő 43. évfolyam 10. szám, 1. félév – 1918. február 3. (online: adtplus.arcanum.hu)
  12. ↑ (1922—4.) Mészöly László és Ádám Erzsébet. Budapest. Budapesti kir. tvszk 1921. XII. 7. Cg 7239/5. 15331/2. (42. old.), Központi Értesítő 47. évfolyam 4. szám - 1922. január 26. (online: adtplus.arcanum.hu)
  13. ↑ Mészöly László és Ádám Erzsébet. Budapest. Budapesti kir. tvszk 1924. V. 17. Cg 7239. 24300/2. — Ezen cégnek megszűnése bejegyeztetett. (2369.) (Lásd 1922. évf. 4.) (XLII. kötet. 122. lap.) (1009. o.), Központi Értesítő 49. évfolyam 27. szám, 2. félév – 1924. július 3. (online: adtplus.arcanum.hu)
  14. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 2071/1919. folyószáma alatt.
  15. ↑ Halálesete Bp. VI. ker. állami halotti akv. 831/1950. folyószám.
  16. ↑ A pesti járásbíróság Pk. 121800/1950/4 sz. jogerős végzése.
  17. ↑ Fejér Zoltán: Atelier Manassé – Spolarics Olga és Wlassics Adorján munkássága Archiválva 2019. január 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, Fotóművészet XLIX. évfolyam 5–6. szám, fotomuveszet.net – 2006.
  18. ↑ Vincze Gabriella: „A tánc az ember testbeszéde” – Dienes Valéria mozdulatművész és táncfilozófus iskolája (68–72. o.; a fotó: 69. old.), Enigma XX. évfolyam 76. szám Archiválva 2016. augusztus 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, meridiankiado.hu - 2013.
  19. ↑ A fotografálás
  20. ↑ Színházi Élet I. évfolyam 1. szám Archiválva 2019. január 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, epa.oszk.hu – 1912. december 29. – 1913. január 5.
  21. ↑ Színházi Hét III. évfolyam 45. szám Archiválva 2019. január 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, epa.oszk.hu – 2012. december 1–8.
  22. ↑ Színházi Világ V. évfolyam 43. szám Archiválva 2019. január 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, mandadb.hu - 1922. október 28.
  23. ↑ Mészöly László modern fotóművészeti szalonja / IV Váczi utcza 11 b, találat A budapesti és a környékbeli távbeszélő-hálózatok előfizetőinek és nyilvános állomásainak betűrendes névsora kiadványaiban, library.hungaricana.hu
  24. ↑ Hirdetések, Az Est (9. évfolyam, 229–255. szám) – 1918. október (online: adtplus.arcanum.hu)
  25. ↑ Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára 1924 Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtár, B. Címjegyzék: Magyarország helységnévtára: Budapest, library.hungaricana.hu – 1924.
  26. ↑ Budapesti Czim- és Lakásjegyzék (29. évfolyam), 1. rész, F) Gyárosok, iparosok és kereskedők czímjegyzéke, library.hungaricana.hu - 1928.
  27. ↑ Művész név és címtár Archiválva 2019. január 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, Magyar Nemzeti Múzeum mnm.hu (hozzáférés: 2019. január 21.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Vincze Gabriella: Klasszicizáló tendenciák és gótikus reminiszcenciák a magyar mozdulatművészetben. Koreográfiák, elméletek és azok helye a korszak táncművészetében (Mészöly László és Ádám Erzsébet Markos György furulyázik fotója – SZM–MNG, jelzet: 24258/4, 31. old.), ars hungarica XL. évfolyam 1. szám, Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet folyóirata, real-j.mtak.hu – 2014.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mészöly_László&oldid=25714608”