Litassy István
| Litassy István | |
| Sablon • Wikidata • Segítség |
Litassy István nyitrai és lévai várparancsnok, Bars vármegye országgyűlési követe.
Élete[szerkesztés]
Szülei valószínűleg Litassy István és Dubraviczky Katalin voltak. Testvérei Litassy Pál szolgabíró és György (felesége Apponyi Zsuzsanna) lehettek.[1] Első felesége Endrődy Borbála, második Bogády Erzsébet lehetett. Gyermekei voltak Erzsébet (férje Újfalussy István), Zsuzsanna, Pál (felesége Borsy Anna), István (felesége Vitéz Judit), Borbála és Zsófia (férje Egresdy László).[2]
A Thurzó család familiárisaként kezdte hivatali pályáját, majd Bars vármegye követe volt.
1599-ben Ürményben (oppido Irmell) a Koncsek testvérektől váltságdíjgyűjtésük miatt vett zálogba 400 magyar forintért egy jobbágytelket.[3] 1601-ben Gyürky családbeliek zálogosítanak siraki birtokot 100 forintért Litassy Istvánnak, Pálnak és Györgynek. Ez ellen Almássy másképp Pomothy Mihály tiltakozott. Az 1608-iki második országgyűlésen Zmeskál Jariszló (Jaroszláv) alispánnal Bars vármegye követe volt,[4] illetve még további 5 (1609-ben Szöllösy János alispánnal, 1613-ban Lipthay Imre alispánnal, 1618-ban Bossányi Boldizsárral, 1619-ben újból Lipthay alispánnal, illetve másodjára Bossányi Mihály alispánnal) alkalommal.[5]
Mivel Thurzó Szaniszló Nyitra körül szállásolta el a hadakat, s azok felélték a tartalékokat, így Nyitra vára nem tarthatott ki sokáig. Litassy adta át Nyitra várát 1620. szeptember 9-én fél napi ostrom után Bethlen Gábor csapatainak, amiről valószínűleg már előzőleg Verebélyen megállapodhattak.[6] Bethlen őt tette meg várkapitánynak, de Nyitra várát 1621-ben kitartása ellenére a hajdúk Deseő Bálint felbújtására feladták a császáriaknak.[7] Thurzó Szaniszlóval és Csuty Gáspárral ellenezte Nyitra vármegye 1621-es hűségesküjét II. Ferdinándnak.[8] 1621 októberében tanúkihallgatásokkal tisztázta magát Nyitra feladásának vétke alól.[9]
1622-ben Pilényi Benedek a pest vármegyei, Dubraviczky családtól bírt zálogbirtokait 600 forintért átadta neki. Ezt Dubraviczky Istvánnal 1623-ban megerősítették.[10] 1622-ben Babos András eladta Nyitraivánkán egy rétjét és 12 ár szántóföldjét Litassy Istvánnak,[11] aki Ürményből költözött Ivánkára. Ivánkán maradtak testvérei Pál és György.
Thurzó György (1567-1616) nádor özvegye Czobor Erzsébet (1572-1626) rá bízta összes uradalmai kormányzását. Politikai jelentőségét mindaz tanusítja, hogy a kassai tartományi gyűlés őt bízta meg a királyhoz intézett felirat átadásával, Bethlen a nikolsburgi béke egyik végrehajtójává nevezte, illetve hogy 1625-ben a megválasztott nádor szükségesnek tartotta közreműködését III. Ferdinánd magyar király kegyének elnyerésére.
Források[szerkesztés]
- Garamszentbenedeki konvent levéltára
- Botka Tivadar 1867: Kisfaludy Lipthay Imre Bars és Hont megyék alispánjának és országos törökügyi követnek emlékezete. Pest
- ↑ György vejének Bogády Andrásnak a végrendeletében tutorként is szerepel (Szerémi 1890: Bogády András testamentuma. Magyar Történelmi Tár 3/13, 186; Fülöp László 2018: A baranyai Bogády család Trencsén vármegyében. Fórum Társadalomtudományi Szemle 20/1, 154)
- ↑ Nagy Iván 1860: Magyarország családai. Czímerekkel és nemzékrendi táblákkal 7, 148.
- ↑ Vágner József 1896: Adalékok a nyitrai székes-káptalan történetéhez. Nyitra, 173.
- ↑ Benda Kálmán 1972: A királyi Magyarország tiszti címtára, 1607–1608. Levéltári Közlemények 43/2, 279.
- ↑ Botka Tivadar 1866: Jogtörténeti tanúlmányok a magyar vármegyék szervezetéről V. Budapesti Szemle 4/12-13
- ↑ Botka 1867, 47.
- ↑ Lelkes Nándor 1941: Az áruló. Tolnai Világlapja 41/22, 16 (1941. május 28.)
- ↑ ŠA Nitra, Nyitra vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1621, pag. 394; Dedek 1899, 624; Rudnay 1908, 113 hibásan Gábor; Ekkor járhatott Csutyval Erdélyben is (?), lásd: Thurzó család levéltára, fasc. 14, No. 15 és fasc. 74, No. 17; Ila 1955, 134.
- ↑ Orsz. ltr. Tört. Emi. Belügy: Inquisitio anni 1621 ad instantiam Stefani Litassy collecta super denegata deditione arcis Nitriensis; Komáromy András 1894: A nyitrai árulás 1621-ben. Hadtörténelmi Közlemények 7, 601-612; Takáts Sándor 1915: Rajzok a török világból 2. Budapest, 117-118; Lelkes 1941
- ↑ Nagy 9, 293.
- ↑ Autentický protokol Nitrianskej kapituly, No. 56, 1622, fol. 146-147.
További információk[szerkesztés]
- Szluha Márton 2005: Nyitra vármegye nemes családjai II. p. 76-77