Lipcse–Drezda-vasútvonal

Lipcse Hbf–Drezda-Neustadt
Osztály:	D4
Vonalszám:	500
Vonal:	6363
Hossz:	116,098 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	15 kV, 16,7 Hz ~
Üzemeltető:	DB Netz
Maximális emelkedés:	7 ‰
Legkisebb ívsugár:	270 m
Maximális sebesség:	200 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Lipcse–Drezda-vasútvonal témájú médiaállományokat.
-0,089 Leipzig Hbf 123 m nach Bitterfeld, nach Halle, nach Großkorbetha nach Geithain Bundesstraße 2, Bundesstraße 6, Bundesstraße 87 ~3,400 Lipcse-Connewitz–Lipcse Hbf 3,500 Lipcse-Sellerhausen 125 m [Lipcse Hbf–Lipcse-Connewitz-vasútvonal von Abzw Torgauer Str]] 3,680 Abzw Püchauer Straße 3,7 LZB-Beginn Lipcse Eilenburger Bf–Eilenburg 4,000 EÜ Wurzener Straße (15 m) Lipcse-Engelsdorf–Lipcse-Wahren 4,690 Lipcse-Paunsdorf 130 m 4,726 EÜ Theodor-Heuss-Straße (17,5 m) von Lipcse-Wahren és von Lipcse-Connewitz 6,080 Industriegelände Ost 6,000 Leipzig-Engelsdorf 7,020 Leipzig-Engelsdorf Bstg 130 m 7,710 Engelsdorf Ost 8,590 Abzw Althen (Güterzuggleis nach Borsdorf) 9,100 Bundesautobahn 14 Bundesstraße 186 10,480 Parthe (14 m) 11,450 Borsdorf (Sachs) 127 m nach Coswig Abzw B 14,000 EÜ Steinweg (10 m) 14,870 Gerichshain 140 m 16,100 Posthausen 17,700 Machern (Sachs) 142 m ~18,500 Üst Machern 19,180 Bk Zauche (1996 aufgelassen) 21,430 Altenbach 125 m 23,380 Bennewitz früher Wurzen West 23,870 EÜ Bundesstraße 107 (13,8 m) 24,660 Muldebrücke (338,5 m) 24,810 EÜ Triebgraben (56 m) 25,450 EÜ Dehnitzer Weg (15 m) 25,700 Wurzen 124 m nach Glauchau nach Eilenburg EÜ Bundesstraße 6 (11,24 m) 28,650 Kornhain Abzw D 140 m 32,620 Kühren 155 m 35,760 Dornreichenbach 152 m 43,240 Dahlen (Sachs) 154 m 52,790 Oschatz 128 m Schmalspurbahn nach Mügeln és nach Strehla 52,855 EÜ Bahnhofsstraße (9 m) 53,238 Döllnitzbrücke (Schmalspurbahn Oschatz–Strehla) Awanst Schmorkau Strategische Bahn nach Röderau 54,754 EÜ Wirtschaftsweg (15 m) 57,870 Bornitz (b Oschatz) 59,4 LZB-Ende 64,156 EÜ Rostocker Straße (14,5 m) 65,150 Abzw Riesa Stw W5 von Chemnitz Hbf, nach Nossen 65,870 Riesa 106 m 66,461 Elbebrücke (369 m) 67,800 Flutbrücke Drittes Gleis 68,300 Abzw Röderau Bogendreieck Verbindungsbogen nach Röderau 68,505 EÜ Zeithainer Straße (12,5 m) von Jüterbog 69,550 Abzw Zeithain Bogendreieck nach Elsterwerda Bundesstraße 169 72,220 Elbe-Elster-Floßkanal (11 m) 72,260 Bk Glaubitz (b Riesa) Hp 100 m 74,800 Nünchritz seit 2003 75,542 EÜ Weißiger Straße (17 m) 77,410 Weißig (b Großenhain) (Personenverkehr bis 2003) 78,063 EÜ Wirtschaftsweg (12,6 m) 79,750 Abzw Leckwitz nach Abzw Kottewitz von Großenhain Cottb Bf 84,700 Priestewitz 147 ;m 92,940 Oberauer Tunnel (513 m; 1933 abgetragen) 95,690 Niederau 133 m 97,280 EÜ Meißener Straße (10,8 m) 97,500 Weinböhla Hp seit 2002 98,280 EÜ Sörnewitzer Straße (13,8 m) 98,595 EÜ Köhlerstraße (12 m) 98,600 Abzw Elbgaubad Verbindungsbogen nach Neusörnewitz 100,000 EÜ Auerstraße (15 m) von Borsdorf (Sachs) 100,260 Coswig Stw 1 113 m 101,475 EÜ Dresdner Straße (11 m) 101,930 Coswig (b Drezda) 110 m nach Drezda-Friedrichstadt nach Pirna (S-Bahn) Drezda–Berlin 103,840 Radebeul-Zitzschewig* 110 m von Berlin 104,240 Abzw Radebeul Nord (früher Lößnitz) 104,400 EÜ Johannisbergstraße (15 m) 105,780 Radebeul West* 113 m 105,860 EÜ Bahnhofsstraße (15 m) 106,446 EÜ Hainstraße (10,8 m) 107,780 Radebeul-Weintraube* 114 m Schmalspurbahn von Radeburg 109,450 Radebeul Ost* 113 m 110,440 EÜ Forststraße (10,8 m) Bundesautobahn 4 111,351 EÜ Lipcseer Straße (21 m) 111,541 EÜ Am Trachauer Bahnhof (12,75 m) 111,570 Drezda-Trachau** 115 m 111,987 EÜ Gaustraße (11,2 m) 112,312 EÜ Alttrachau (14 m) 112,795 EÜ Rehefelder Straße (25 m) 112,910 Abzw Drezda-Pieschen nach Abzw Drezda-Neustadt Stw 8/6 113,260 Drezda-Pieschen** 115 m 113,284 EÜ Trachenberger Straße (22,8 m) 113,920 EÜ Großenhainer Straße (65 m) 114,442 EÜ Bundesstraße 170 (49 m) 114,678 EÜ Friedensstraße (24,42 m) 114,917 EÜ Johann-Meyer-Straße (37,5 m) 115,087 EÜ Fritz-Reuter-Straße (43 m) 115,116 EÜ Conradstraße (23,5 m) von Görlitz EÜ Lößnitzstraße Verbindungskurve nach Drezda-Neustadt Gbf 115,936 Dresden-Neustadt 118 m von Abzw Drezda-Pieschen 116,400 65,800 km-Wechsel LD/BD-Linie nach Drezda Hbf–Děčín hl.n. * Haltepunkt seit 2013 an paralleler Pirna–Coswig-vasútvonal ** Haltepunkt seit 2016 an paralleler Pirna–Coswig-vasútvonal

A Lipcse–Drezda-vasútvonal egy kétvágányú villamosított normál nyomtávolságú fővonal Szászországban. A Lipcséből Wurzen, Oschatz és Riesa érintésével Drezdába vezető útvonalat 1839-ben a Lipcse-Dresdeni Vasúttársaság építette az első német távolsági vasútvonalként, így a németországi vasút történetének egyik legrégebbi vasútvonala.

A vonal bővítése 1993 óta folyik a 9. számú német egységszállítási projektként. 2019 végéig a szövetségi kormány szerint a becsült 1,56 milliárd eurós összköltségből 1,317 milliárd eurót fektettek be (dinamizált tervezési, területszerzési és építési költségek). Ez azt jelenti, hogy összesen 243 millió eurónyi beruházás van még hátra. 2030-ra tervezik a bővítési projekt befejezését.

Útvonal

A lipcsei főpályaudvartól északra a folyamatosan kétvágányú vonal keletre fordul, és sűrűn lakott területen halad keresztül. A Leipzig-Volkmarsdorf állomás leszerelt peronjai közvetlenül a Hermann-Liebmann-Straße közúti híd előtt (1,9 km) feküdtek, az ezt követő Bennigsenstraße hídnál pedig a regionális pályaudvarról a régi LDE mozdonytelephez vezető vágánykapcsolat van a Drezda felé vezető vonalon, a Lipcse-Geithain vasútvonal túloldalán. A vonal most kissé délkelet felé folytatódik, míg a Zwickau és Plauen (-Hof) között összekötő, ma már lebontott Leipzig-Hof vasútvonalhoz vezető, korábban egyenesen haladó, majd 90 fokos kanyarral dél felé haladó, a Lipcse-Drezda-vasútvonalon átívelő hídon átvezető összeköttetés korábban egyenesen haladt, majd 90 fokos kanyarral dél felé haladt. Közvetlenül a Torgauer Straße hídja után egyvágányú összeköttetés futott a vonalról Hof felé, hogy a Leipzig-Sellerhausen állomás közelében, a Püchauerstraße csomópontnál találkozzon a Lipcse-Drezda vonallal.

A vonal a 3,9 km-nél áthalad a Lipcse-Wahren és Lipcse-Connewitz között futó lipcsei teherforgalmi gyűrű alatt, majd nem sokkal később a Leipzig-Schönefeld és Leipzig-Engelsdorf állomások közötti összekötő ív alatt halad át. Leipzig-Paunsdorf után ágazik le a Geithainba tartó fővonal, amely addig a Lipcse-Drezda-vonallal párhuzamosan halad, korábban két vágányon, jelenleg egy vágányon. A vonal a Leipzig-Engelsdorf rendezőpályaudvar mellett halad tovább. Az állomás területén két csatlakozás van a lipcsei teherpályaudvari körgyűrűhöz, az egyik az 5,6 km-nél lévő rövid összekötőn keresztül, a másik pedig a pályaudvar keleti végénél, a 7,8 km-nél.

A vonal három vágányú Lipcse-Engelsdorf és Borsdorf között. Borsdorfhoz közeledve, a 9,1 km-nél a vonal az 1939-ben elkészült 14-es autópálya alatt halad át. Alig egy kilométerrel ezután Althenben található az a pont, ahol a vonal 1837-es első építési szakaszának végén a Lipcse felől érkező vonatok végállomása volt. Itt 1987-ben emlékkövet állítottak. Borsdorf állomáson a második Lipcse-Drezda-vonal Döbelnben keresztül ágazik le. Machernben egy három kilométer hosszú és akár tizenkét méter mély vágat található. Ez volt a vonal egyik legnagyobb földmunkája.

Wurzenben a Borsdorftól folyamatosan északkelet felé haladó vonal eléri legészakibb pontját, és keresztezi a Muldét. A Mulde-hidat, az első német vasúti hidat August Königsdorfer építette 1837-38-ban, egyszerű faszerkezetként, amely 384 m hosszú volt, és 39 m-rel meghaladta a Riesánál az Elba felett átívelő 19 ágú hidat. A Mulde-völgyi vasút Wurzen állomáson kezdődött, és Großbothenen keresztül Glauchau felé haladt, északi meghosszabbítása pedig Eilenburgig futott, mindkettő mellékvonalnak minősült. A Mulde-völgyi vasútnak a dehnitz-i vízüveggyárral való összeköttetése továbbra is használatban van. A következő elágazásnál, Kornhainnál az Eilenburgba tartó vonal másodszor is csatlakozott a drezdai vonalhoz. Az összekötő ív, amelyet elsősorban katonai okokból építettek, időnként elterelésre is használták.

A legrégebbi működő német vasúti híd, 1838-ban épült

A 29,25 km-nél a vonal a 6-os szövetségi utat keresztezi Németország legrégebbi, még ma is használatban lévő vasúti hídján, amelyet 1838-ban építettek. A vonal most délkeleti irányban halad, északra elhalad a 312 méteres tengerszint feletti magasságba emelkedő Collmberg mellett, és egy balra ívelő kanyarban a várostól északra fekvő Oschatz állomásig tart. Oschatz állomás mellett még mindig a Mügelnbe tartó 750 mm nyomtávú vasútvonal (a mügelni vasúthálózat része) kezdődik; korábban egy másik 750 mm nyomtávú vonal Strehlába vezetett. Az állomás után 500 méterrel a vonal 1995-ig egy három íves viadukton, majd egy másik hídon át vezetett a Döllnitz folyó felett. Mindkét híd 1847-ig egy 406 m hosszú, 25 ívből álló viadukt része volt. Ezt egy töltés váltotta fel. A vonal 1995-ös korszerűsítése során a döllnitzi átkelő ívét kiszélesítették, míg a döllnitzi viadukt többi részét már nem használják. Kicsit lejjebb a vonalon az 1980-as években normál nyomtávú vágányt építettek, amely a Mannschatz átkelő hurokjánál csatlakozik, és egy régi keskeny nyomtávú vágányágyon halad Strehlába, hogy a Riesa Elba-híd megkerülését hozzák létre a háborúra való felkészülés jegyében.

Elágazás Riesában: balra Chemnitz felé, jobbra Lipcse felé

A vonal kelet felé halad Riesáig, ahol a Chemnitzből és Nossenből érkező vonalak ágaznak el. Az állomáson túl egy 1964 és 1966 között épült, kötött ívű hídon keresztezi az Elbát. Röderauban és Zeithainban két csomópontja van a Falkenberg (Elster) és az Elsterwerda felé tartó vonalaknak. A vonal most délkeleti irányba fordul, és Glaubitzban keresztezi az Elba-Elster uszálycsatornát. Weißig után a 2010-ben megnyitott Böhla felé vezető vonal a Berlin-Drezden vasútvonalra közlekedő nagysebességű személyszállító járatokat szállítja, hogy befejezzék a Drezda megközelítését. A vonal Priestewitzben keresztezi a 101-es szövetségi utat, ahol a Großenhain-Priestewitz vasútvonal leágazik, hogy csatlakozzon a Großenhain-Cottbus vasútvonalhoz.

Innen a vonal dél felé halad, általában párhuzamosan a Berlin-Dresden vasútvonallal. Korábban a híres, 515 m hosszú, 9,6 m széles Oberau-alagúton haladt át, amelyet 500 freibergi bányamester és 2000 segédmunkás épített 3 éven keresztül 1839-ig. Ezt 1933-ban vágattá alakították át. Az alagút egykori keleti portáljának szintjén, a vágat felett található az alagút egyik díszpillére, az alagút bejáratának emlékműve. Niederau állomáson (95,7 km) található Németország második legrégebbi vasútállomás épülete, amely a 2000-es évek eleji eladásáig sokáig Németország legrégebbi működő állomásépülete volt. Röviddel később a vonal eléri Weinböhla állomást, amelyet 2002. december 15-én nyitottak meg. A 98,6-os km-nél Coswigban még mindig láthatók a Neusörnewitzbe vezető összekötő kanyar maradványai a Döbelnbe vezető vonalon, amelyet 1993-ban zártak le. A Berlinből és Lipcséből érkező vonalak keresztezése után a Berlin-Dresden vasútvonal keresztezi az Elbát, és annak déli partján halad a Drezda-Friedrichstadt pályaudvarig. A Lipcse-Drezda vonal az Elba északi partján Radebeulon keresztül Dresden-Neustadtig tart, ahol közvetlenül az állomás előtt csatlakozik a Drezda-Görlitz-vasútvonalhoz. A Lipcse-Drezda vonal tovább halad Drezda belvárosán keresztül, és a Marienbrücke (Marienbrücke) hídon keresztül másodszor is átkel az Elba folyón, hogy találkozzon a Berlinből érkező vonallal és a Drezda-Werdau vasútvonallal, amelyek együttesen a drezdai főpályaudvar felé kanyarodnak, ahol véget érnek. A vonal Drezda-Děčín-vasútvonalként, más néven Elba-völgyi vasútként folytatódik Csehország felé.

Irodalom

• szerk.: Fritz Borchert: Die Leipzig-Dresdner Eisenbahn, Anfänge und Gegenwart einer 150-jährigen (német nyelven). Berlin: transpress VEB Verlag für Verkehrswesen (1989). ISBN 3-344-00354-2 
• Das erste Baujahr der Leipzig-Dresdner Eisenbahn. Auszug aus einem Berichte des Directoriums an den Ausschuss der Actionäre (német nyelven) (1836) 
• Deutschlands Eisenbahnen im Jahr 1845. Nach officiellen Berichten der respectiven Eisenbahn-Directionen und andern zuverlässigen Quellen bearbeitet von Emil Bürger (német nyelven). Karlsruhe: Verlag C. Macklot, 85–93. o. (1845) 
• Die Leipzig-Dresdener Eisenbahn in den ersten fünfundzwanzig Jahren ihres Bestehens. Denkschrift zur Feier des 8. April 1864 (német nyelven). Leipzig: Herausgegeben auf Veranlassung des Directoriums, Giesecke & Devrient (1864) 
• Panorama der Eisenbahn zwischen Leipzig und Dresden (német nyelven). Berlin/Lipcse: Koedition der Verlage transpress, Berlin und Tourist (1989). ISBN 3-344-00348-8  (reprint of an original from 1839)
• Reinhard Münch. Der Tag des Dampfrosses – Die Jungfernfahrt zwischen Leipzig und Althen am 24. April 1837 auf der ersten deutschen Ferneisenbahnstrecke (német nyelven). Hrsg. Pro Lipcse e. V. (2006). ISBN 978-3-936508-22-2 
• Thomas Böttger / Wolfgang Thomas. LEIPZIG - RIESA - DRESDEN Unterwegs an der ältesten Fernbahnstrecke Deutschlands (német nyelven). Witzschdorf: Bildverlag Böttger GbR (2013). ISBN 978-3-937496-27-6 

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Bahnstrecke Leipzig–Dresden témájú médiaállományokat.

• Leipzig-Dresdner Eisenbahn. stadtwikidd.de
• Streckenverlauf, Betriebsstellen, Signale und zulässige Geschwindigkeiten auf der OpenRailwayMap