Lemondás az öröklésről

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A lemondás az öröklésről az öröklésből való kiesés egyik esete.

A hatályos magyar Polgári Törvénykönyvben[szerkesztés]

Fogalma[szerkesztés]

Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben – egészben vagy részben – lemondhat az öröklésről.[1][2]

A lemondást a szerződési akarat hiánya vagy fogyatékossága miatt a végrendelet megtámadására irányadó szabályok szerint lehet megtámadni.[3][4]

A lemondás személyi hatása[szerkesztés]

A lemondás a lemondó leszármazóira nem hat ki, kivéve, ha a megállapodás így szól, vagy ha az a kötelesrészt elérő kielégítés ellenében történt.[5][6] A meghatározott személy javára való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában arra az esetre szól, ha a meghatározott személy az örökhagyó után örököl. Az örökhagyó leszármazójának lemondása a felek eltérő megállapodásának hiányában a többi leszármazó javára szolgál.[7][8]

A lemondás terjedelme[szerkesztés]

Az öröklésről való lemondás - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a kötelesrészről való lemondást is jelenti. A kötelesrészről való lemondás ugyanakkor nem jelent egyben lemondást is arról, ami a lemondóra más öröklési jogcímen hárul.[9][10]

A lemondás - a felek eltérő megállapodásának hiányában - kiterjed a hagyatéknak arra a részére is, amivel a lemondó hányada utóbb másnak kiesése következtében növekszik.[11][12]

A lemondás - a felek eltérő megállapodásának hiányában - kiterjed arra a vagyonra is, amelyet az örökhagyó a lemondás után szerzett, kivéve, ha olyan rendkívüli vagyonnövekedés következett be, hogy annak ismeretében a lemondó nyilatkozatot feltehetően nem tették volna meg.[12][13]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Polgári Törvénykönyv

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 7:7. § (1) bek.
  2. Azonos rendelkezést tartalmazott az 1959. évi IV. törvény 603. § (1) bek.
  3. 7:7. § (2) bek.
  4. Lényegében azonos rendelkezést tartalmazott az 1959. évi IV. törvény 603. § (2) bek.
  5. 7:8. § (1) bek.
  6. Lényegében azonos rendelkezést tartalmazott az 1959. évi IV. törvény 604. § (1) bek.
  7. 7:8. § (2) bek.
  8. Hasonló rendelkezést tartalmazott az 1959. évi IV. törvény 604. § (2) bek., azonban "a felek eltérő megállapodásának hiányában" szövegrész helyett kétség esetén szerepelt.
  9. 7:9. § (1) bek.
  10. Hasonló rendelkezést tartalmazott az 1959. évi IV. törvény 605. § (1) bek.
  11. 7:9. § (2) bek.
  12. a b Hasonló rendelkezést tartalmazott az 1959. évi IV. törvény 605. § (2) bek.
  13. 7:9. § (3) bek.