Kindler József

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kindler József
SzületettKindler József
1929. február 9.
Budapest
Elhunyt2010. december 30. (81 évesen)
Budapest
Nemzetiségemagyar
HázastársaMahler Edit (1956-2010)
GyermekeiEdit (1957-)
Foglalkozásaközgazdász
vegyészmérnök
IskoláiBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Sablon • Wikidata • Segítség


Kindler József (Budapest, 1929. február 9. – Budapest, 2010. december 30.) vegyészmérnök, közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora.

Életpályája[szerkesztés]

Kaposvárott szerzett gimnáziumi érettségije után vegyészmérnökként végzett 1954-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 1956-os forradalom idején fegyveres őrként védte a közelgő oroszok elől az újpesti Városházát. A menekülő politikusoktól eltérően ő kitartott. A Budapesti Műszaki Egyetem gazdasági mérnök képzés keretén belül megismerkedett a közgazdaság- és üzemgazdaságtannal, a szervezet- és vezetéselmélet korabeli irányzataival, módszertani hátterével. 1962-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen vegyipari gazdasági-mérnöki oklevelet szerzett. A Dunakeszi Konzervgyár laboratóriumi mérnöke (1954-1956), üzemvezetője (1956-1959), főtechnológusa (1959-1962), az Élelmezésügyi Minisztérium Műszaki Főosztályának Főmérnöke. A BME Ipari Üzemgazdaságtani Tanszék egyetemi adjunktusa (1962-1974), egyetemi docense (1974-1986). 1986-ban Máriás professzor invitálására került át a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (ma Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar) Vállalatgazdasági csoportjához. Az 1963-ban benyújtott kandidátusi értekezését csak 1974-ben engedték megvédeni, valamint a hazai tudományosságtól sem kapta meg méltó elismerését. 1990-ben megszerezte a tudomány doktora fokozatot. Jelentős részben neki köszönhetjük, hogy a rendszerelmélet és a döntéselmélet kutatási eredményei hazánkban szinte az eredmények megjelenésekor bekerültek a tudományos közgondolkodásba, és ami talán még fontosabb az oktatásba. „Döntéselméleti előfeltevések kritikája” címen védte meg akadémiai doktori értekezését, amiben a kvantitatív módszerek széles körű elterjesztésén fáradozó tudós, a „vakbuzgó” kvantifikálás veszélyeire, a rendszerben való gondolkodás humán dimenzióinak a fontosságára figyelmeztetett. 1991-től egyetemi tanárként, majd 2001-től mint emeritus professzor segítette szakmai tudásával egyetemét. 1999-ben felkérték a PhD-képzés elnökének. Számos alapítványt hozott létre, részt vett a Duna-kör munkájában, alapítója volt az egykori MDF-nek, és elnöke volt a Dunakeszi Konzervgyár Munkástanácsának. Az első országgyűlési választás előtt felkérték, vegyen részt az akkoriban legnagyobb rendszerváltó párt választási programjának megírásában. Matematikai statisztikával, döntéselmélettel, gazdaságetikával, kockázatelmélet-kutatással, illetve ezek környezetvédelmi vonzataival foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a rendszerelméleti döntések elméleti és módszertani kérdéseinek vizsgálata terén, a rendszerelmélet meghonosításának magyarországi kezdeményezője. A magyar élelmiszeriparban elsőként szervezte meg vállalati szinten az eredményes és hatékony matematikai statisztikai minőségellenőrző és szabályozó rendszert, illetve lineáris termelésprogramozást. Részt vett a döntéselméleti KIPA módszer kidolgozásában.

A Százak Tanácsának tagja, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Iustitia et Pax Bizottság elnökségi tagja volt.

Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora annak idején így búcsúzott tőle: „Mert szerencsések voltunk mi mindnyájan, akik körülötte lehettünk, mert mi mindnyájan sokat tanulhattunk tőle. Nem csak tudományt, bár abban is kiemelkedőt alkotott, nem csak az oktatás, a hallgató iránti szeretetét. Nem csak az általános műveltség példaértékűen magas fokát, de mindenekelőtt a rendíthetetlen hitet, az egyenes jellemet, a megalkuvás elvetését.”Az MTA a halhatatlanok közé emelte Dr. Kindler József professzort, a reneszánsz embert (magyar nyelven). Dunakanyar Régió, 2023. március 30. (Hozzáférés: 2024. május 11.)

A lánya Gyombolai Mártonné, Kindler Edit.

Munkahelyei, beosztásai[szerkesztés]

  • Dunakeszi Konzervgyár laboratóriumi mérnöke (1954–1956), üzemvezetője (1956–1959), főtechnológusa (1959–1962)
  • Élelmezésügyi Minisztérium Műszaki Főosztályának főmérnöke (1962)
  • BME Ipari Üzemgazdaságtan Tanszék egyetemi adjunktusa (1962–1974) egyetemi docense (1974–1986)
  • MKKE Vállalat-gazdaságtan Tanszék egy. docense (1986–1989), a BKE Gazdálkodási Kar Környezet gazdaságtani és Technológia Tanszék egy tanára (1989. júl. 1. – 1999. okt. 1.), emeritus professzora és a PhD-képzés elnöke (1999-től).
  • Az Államigazgatási Egyetem emeritus professzora
  • Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság Igazgatótanácsának tagja (1992–1993).

Közéleti szerepvállalásai[szerkesztés]

  • Szervezési Tanács a KIM Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézetben. A Szervezési Tanács tagja (1972-)[1]
  • Az MTA Rendszerkutatási Komplex Bizottság tagja (1975–1985)
  • Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottság tagja (1980-tól)[2]
  • Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottság tagja (1980-tól)
  • Művészetelméleti Összehasonlító Munkabizottság tagja (1980-tól).
  • A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet Mintavételelméleti Munkabizottsága, a Society for General Systems Research tagja (1984-től)
  • Neumann János Számítógéptudományi Társaság Rendszerelméleti Szakosztály vezetőségi tagja
  • MTESZ Szervezési és Vezetési Szakosztály vezetőségi tagja
  • Magyar Jogász Szövetség Szervezési és Statisztikai Szakosztály vezetőségi tagja
  • Magyar Alkotók és Gondolkodók (MAG) alapító tagja
  • A Magyar Rádió Rt. Felügyelőbizottságának elnöke (1996–1999)
  • Magyarok Világszövetsége Százak Tanácsa tagja
  • Iustitia et Pax Biz. elnökségi tagja

Kitüntetések[szerkesztés]

  • Eötvös Loránd-díja (1991)
  • Szent-Györgyi Albert-díj (MKM) (1993)
  • Szilárd Leó professzori ösztöndíj (1999)
  • Dunakeszi díszpolgára (2002)[3]
  • Máriás Antal-emlékérem (OTDT) (2003)
  • Justitia Regnorum Fundamentum-díj (2010) [4]
  • Örök Emlékezet Csarnoka (Atrium Memoriae Aeternae). Alapította az MTA Gazdálkodástudományi Bizottsága (2022) [5]

Legfontosabb publikációi[szerkesztés]

  • Vigília lapban 6 írása jelent meg.[6]
  • Rendszerelmélet. Válogatott tanulmányok. (társszerző: Kiss István:) Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1969.
  • Heurisztikus módszerek, heurisztikus programozás és jelentőségük a szervezés-metodika fejlesztése szempontjából. Budapest, BME. 1970.
  • Rendszerkutatás. (szerkesztő Kiss István) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973.
  • A szervezés időszerű kérdései. (társszerzők: Ladó László, Szánthó Sándorné Deli László, Kocsis József, Maczó Kálmán, Szabó Gyula, Erdősi Gyula). Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1973. (Szocialista vállalat. 24000 Ft. jutalomban részesült.)[7]
  • Komplex rendszerek vizsgálata: Összemérési módszerek. (társszerző Papp Ottó) Budapest, Műszaki Kiadó, 1977.
  • A Delphi módszer elmélete és alkalmazástechnikájának leírása. 2. kiadás. Budapest, Országos Vezetőképző Központ, 1980.
  • A vezetés és szervezés oktatásáról. (társszerzők: Kiss István, Máriás Antal) Közgazdasági Szemle – 1982. november.[8]
  • Matematikai statisztika. Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar. Budapest, Tankönyvkiadó, 1982.
  • A kreativitást növelő módszerek alkalmazása. (társszerzők: Klein Sándor, Papp Ottó, Tibay György) Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet, 1990.
  • Fejezetek a döntéselméletből. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Vállalatgazdaságtan Tanszék. Budapest, Aula, 1991.
  • Liberális világuralom. Demokrata, 1996. július-szeptember.[9]
  • Sztalinul, Balaton. Akadémia Kiadó, 2008.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Szervezés és vezetés, 1972 (5. évfolyam, 1-12. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. május 12.)
  2. ↑ Közgazdasági Szemle – 1981. | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. május 12.)
  3. ↑ (2023. április 20.) „Dunakeszi díszpolgárainak listája” (magyar nyelven). Wikipédia.  
  4. ↑ Justitia Regnorum Fundamentum-díjas Kindler József
  5. ↑ A megtekintéshez jelentkezz be vagy regisztrálj. (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2024. május 11.)
  6. ↑ Kindler József. vigilia.hu. (Hozzáférés: 2024. május 11.)
  7. ↑ Akadémiai Közlöny, 1974 (23. évfolyam, 1-19. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. május 12.)
  8. ↑ Közgazdasági Szemle – 1982. | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. május 12.)
  9. ↑ Demokrata, 1996. július-szeptember (3. évfolyam, 27-39. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. május 12.)

Források[szerkesztés]

  • Az iskolateremtő Kindler József. A Magyar Tudományos Akadémia kupolatermében ünnepélyes körülmények között 2009. december 10-én került sor az MTA VSZB, valamint a Corvinus Egyetem rendezésében Kindler professzor köszöntésére, életművének méltatására, az ünnepelt tiszteletére írott kötet bemutatására és átadására. A rendezvény felett Pálinkás József, az MTA elnöke, Mészáros Tamás professzor, a Corvinus Egyetem rektora és Barakonyi Károly professzor, az MTA VSZB elnöke vállalt védnökséget, míg a levezető elnöki tisztet Vida Gábor akadémikus látta el. A Kádár Katalin szerkesztésében megjelent kötet 40 szerző méltatását, emlékezését tartalmazza, bevezetőjét Sólyom László köztársasági elnök úr írta. Vezetéstudomány, 2010. 3. sz.Az iskolateremtő Kindler József
  • Huszthy: Katolikus világiak a magyar közéletben. Szerk. Huszthy Ádám. [Bp.], Corvinus Kiadó, 2000.
  • Ki kicsoda Dunakeszin 2001. Szerk. Preysing Frigyes. Dunakeszi, Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár, 2002.
  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
  • Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Szluka Emil, Schneider László. Bp., Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kindler_József&oldid=27152494”