Kaptúra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kaptúra hátráló erózió révén

A kaptúra (más néven „folyólefejeződés”) vízrajzi szakkifejezés, amely azt a jelenséget írja le, ahogyan egy mélyebben fekvő folyóvölgy oldalazó, vagy hátráló erózió révén elér egy másik, magasabban fekvő folyóvölgyet, és ennek során a folyó vize az alacsonyabban futó mederbe terelődik. Ez lehet egy hosszabb folyamat, amikor a víz kétfelé folyatja útját (bifurkáció), de hirtelen változás is, például ha egy árvíz alkalmával a víz átcsap, és ettől kezdve teljesen az új folyásirányt követi.[1]

Felszín alatti kaptúra[szerkesztés]

A folyóvíz által elhagyott kanyon, „wind gap” Spanyolországban

A jelenség speciális változata a batükaptúra, amikor a szomszédos folyó egy barlangrendszeren keresztül csapolja le a magasabban folyó vizet. Ez a barlangi vízfolyás idővel beomlások révén átalakulhat felszíni folyóvá.[1]

Elhagyott folyómeder[szerkesztés]

A folyómeder-szakasz, amely a kaptúra miatt víz nélkül marad, kiszárad; nemzetközileg használt angol kifejezéssel wind gap-nek(wd) nevezzik, magyar kifejezés erre még nem született. Annak a változatnak, amelyben marad némi vízfolyás, „water gap” a neve. Hegyvidékeken, pl. a Sziklás-hegységben ezek a topográfiai alakzatok különösen alkalmasak voltak utak építésére.[forrás?]

Magyarországon[szerkesztés]

A kaptúra magyarországi példája, például a régi, rövid Zala folyó hátravágódása, amely elérte a Marcal völgyét, és „lefejezte” a Marcal addigi folyását (Zala-kaptúra, türjei kaptúra).[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b A Duna-Rajna háború, Dunai Szigetek blog, 2012. december 16.
  2. A Marcal folyó múltja – I. rész: Őstörténet. (Hozzáférés: 2024. május 24.)

További információk[szerkesztés]