József Áron
József Áron | |
Született | 1871. március 16. Féregyháza |
Elhunyt | 1937. november 20. (66 évesen) Temesvár, Románia |
Házastársa | Pőcze Borbála, Kiss Juliánna |
Gyermekei | József Attila, József Jolán, József Etelka, József Mircea |
Szülei | Iosif Rista, Paulina Birisiu |
Sablon • Wikidata • Segítség |
József Áron, Josifu Aron, Iosif Aron (Féregyház, 1871. március 16. – Temesvár, 1937. november 20.) szappanfőző munkás, József Attila, József Jolán és József Etelka édesapja.
„ |
Nemzett József Áron, |
” |
– részlet József Attila Nemzett József Áron c. verséből |
Élete[szerkesztés]
A kezdetek[szerkesztés]
József Rista erdélyi hegyipásztor,[1] pakulár (fejőlegény) és Birisin Panka gyermekeként a bánáti Féregyházán látta meg a napvilágot 1871. március 16-án. Görögkeleti vallású. Fiatalkorában vándorútra indult: Erdélyben, Romániában, Szerbiában járt, s megtanult németül, szerbül, szlovákul. Pestre gyalogosan ment; kezdetben szappanfőzőként dolgozott, majd besorozták. Ekkortájt (1891 körül) ismerte meg Pőcze Borbálát, akivel leszerelése után, 1900. december 23-án Budapesten, a IX. kerületben kötött házasságot.[2] Még ezelőtt három gyermekük született: a csecsemőkorban elhunyt Nándor, majd 1897-ben Margit (†1899), és 1899-ben harmadikként Jolán. Az 1901-ben született Kálmán 1903-ban hunyt el. Ötödik gyermekük az 1903-ban született Etelka, Attila pedig 1905-ben érkezett.[3] József Jolán visszaemlékezése szerint az apa – az ő születésekor – fiút akart, s dühében meg akarta fojtani, Etelka születésekor pedig több héten át nem is kívánta megnézni a gyermeket. Attila születése előtt álmában megjelent neki egy ősz hajú öregember, aki megmondta: fia születik, és ezt a fiút Attilának kell elneveznie. Fia születését követően amivel tudta, elhalmozta a családot: az újszülöttnek fekhelyet ácsolt, különféle háztartási cikkeket készített. Jolán erre az időszakra így emlékezett vissza:
„ | Attila születése után jó időre megváltozott sok minden. Papa minden este otthon maradt. Eljött hozzá a barátja, Jefta bácsi, aki szintén a szappangyárban dolgozott. Kártyáztak a konyhában és tervezgettek, mert a papa örökösen tervezgetett valamit. […] Azután a papa új terveket szőtt a Jefta bácsival. Amerikába mennek, ahol sok az arany, a dollár. | ” |
Egy új élet[szerkesztés]
Családját 1908. július 1-jén[4] elhagyta, a család úgy hitte, szerencsét próbálni ment az Amerikai Egyesült Államokba, azonban nem tért vissza, és egy idő után úgy gondolták, meghalt. Valójában előbb Esztergomba, majd Romániába, Craiova városába ment, s az Apostol szappangyár alkalmazottja lett. Tettére Jolán magyarázata szolgálhat válaszul, aki szerint apjuk örök vándor volt:
„ | igazándiban csak a vándorlás vonzotta, a messzi városok, távoli országok, a nagy víz, Amerika. [...] eltűnt ezen a tavaszon veszekedés, harag [...] nélkül. | ” |
Nem sokkal később Jefta bácsi látogatta meg a családot, aki annyit tudott meg az apáról, hogy Craiovában él. Jolán írt neki levelet, amelyre meg is érkezett a válasz:
„ | Kedves gyermekeim Jolánkám a Levelet meg kaptam nagyon megörültem hogy meg nem elfeitetei a kedves papát. De bizom nagyon szomorúság van az én szivembe hogy tik mien szegénjek vagytok de mit tehetek én, hogy a kedves mamátok elkergete a tik kedves kenyér kereső apátok, az imrie báczi és a nagypapát, nagyon iol üsmeri a papátok, hogy hogyan élt, kedves gyermekeim nagyon sainálom hogy nem tudom adni a kezetekbe egy falat kenyeret és egy ruhácskát a testetekre, ha a papátok nem bir benetek hozád veni akor bizom nem lesz kenyeret sem ruháttok de ha a kedves papánál lesztek akor lesz minden amit csak a szivetek fog kiváni, kenyér ruha pénz főld házod és minden Tisztelem a nagypapát, Imre Sándor Lajos Bátyát, és benetek kedves gyermekeim czokoltatlak benetek, és nézetek minél hamariáb legyetek a papátoknál, Isten veletek, ha nem lesztek a papáiétok – akor a papátok fog meghalni idegein földben Amérikába. A Jol Isten viseien gondot rátok |
” |
József Áron 1910 körül még egyszer találkozott egyik családtagjával, Jolánnal:
„ | [...] hideg, szeles novemberi estén kenyérért mentem a boltba. Visszajövet a kapualjban feketeszakállas, micisapkás ember állt utamba.
– Jolán, nem ismersz meg? Én vagyok a papa. [...] Úgy megijedtem tőle, hogy alig tudtam felelni a kérdéseire: Mit csinál a mama? Rosszat beszél-e róla? Mi hogy vagyunk? Végül egy koronát nyomott a kezembe azzal, hogy az az enyém, de ne szóljak találkozásunkról a mamának. Azzal elsietett. [...] A papa váratlan jelentkezése anyánk nyugalmát újból teljesen feldúlta. |
” |
Azonban a gyerekek már nem találkoztak többet apjukkal. Néhány év múltán már Újvidéken dolgozott, 1914-ben egy helyi szappangyárban főzőmester, hadköteles nem volt. 1920-ban József Áron még kerestette Pesten családját, sikertelenül, így 1922-ben kérvényezte, legyen hivatalos válásuk. 1920-ban a gyárban ismerte meg a szintén ott dolgozó Kiss Juliannát. Juliannának már azt mesélte, hogy első házastársával ment ki Amerikába. Néhány év múlva már Juliannával együtt tért vissza Craiovába, ahol 1924. szeptember 11-én összeházasodtak, augusztus elsején született meg gyermekük, József Attila féltestvére, József Mircea („Misu"), aki azonban hamar paralízises lett, beszélni nem tudott, és megbénult. A nagy gazdasági világválság miatt nehéz helyzetbe kerültek, így továbbvándoroltak; Dés, Kolozsvár, majd 1931-ben Temesvár következett. A temesvári „Temmer gyár" alkalmazta, egészen 1937-es haláláig. József Attila csak halálának évében tudta meg nővérétől, hogy apja nem ment Amerikába, sőt, Romániában él(t). Annak ellenére, hogy családját nem látogatta meg soha, szomszédai visszaemlékezése szerint rendszeresen emlegette a magyar fővárosban maradt családját, és fájlalta, hogy szegény feleségére hagyott három gyereket.
Arra, hogy József Áron élete valójában hogyan folytatódott 1908-as távozása után, az 1950-es évek második felében derült fény, mikor Temesváron megtalálták József Mirceát, és Szabolcsi Miklós irodalomtörténész vezetésével kutatni kezdtek Craiovától Temesvárig.
Emlékezete[szerkesztés]
Mérei Anna Hetedik szoba címmel rendezett filmet többek közt József Áron életéről.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Forradalmi költészet a két háború között. A Hét, IX. évf. 18. sz. (1964. május 3.)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest IX. ker. polgári házassági akv. 1088/1900. folyószám alatt.
- ↑ Czeizel Endre: Költők, gének, titkok. A magyar költőgéniuszok családfaelemzése. Budapest, 2000, Galenus.
- ↑ József Attila - Életrajz. (Hozzáférés: 2015. június 21.)
- ↑ A hetedik szoba - Aster Film. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 4.)
Források[szerkesztés]
- Dénes György: Írók-történetek: Hová lett József Attila apja? A Hét, XXVII. évf. 19. sz. (1982. május 8.) 15. o.
- A József Attila-rejtély (helyszíni p., második kör). Terasz.hu. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 21.)
- Berényi Mária: József Attila apjához, görögkeleti vallásához és a román irodalomhoz való viszonya. Barátság, XII. évf. 4. sz. (2005)