Jókai utca (Kolozsvár)
| Jókai utca (Str. Napoca) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Románia |
| Település | Kolozsvár |
| Városrész | Belváros |
| Korábbi nevei | Széna, Szén, Belső-Szén, Belső-Széna, Bel-Szén, Nicolae Iorga |
| Irányítószám | 400009 (páros), 400088 (páratlan) |
| Körzethívószám | +40 264 |
| Földrajzi adatok | |
| Távolság a központtól | 0 km |
| Elhelyezkedése | |
 Jókai utca
Pozíció Kolozsvár térképén
| |
 é. sz. 46° 46′ 06″, k. h. 23° 35′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 06″, k. h. 23° 35′ 23″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jókai utca témájú médiaállományokat. | |
A Jókai utca (román neve Str. Napoca) Kolozsvár belvárosában található; a Fő tér délnyugati sarkától indul nyugati irányba a Szent György tér (Piața Lucian Blaga) felé.
Neve[szerkesztés]
1453-ban Zena wcza intr Muros, később Belső-Széna, Belső-Szén, Szén, Széna, Szin utcának nevezték. A Széna utca nevet feltehetőleg azért kapta, mert ezen az utcán hordták be a városfaltól délnyugatra fekvő kaszálókon levágott szénát. 1894-ben Jókai Mór ötvenéves írói jubileuma alkalmából kapta a Jókai utca nevet. Az első világháborút követően Nicolae Iorga történész nevét kapta, majd a második bécsi döntés után 1941-től ismét Jókai utca lett. 1964-ben kapta a Napoca nevet.
Története[szerkesztés]
Az utca nyugati végében állt 1831-ig a csizmadiák tornya, más néven a Szén utcai kapu.
A 8. szám alatti épület két reneszánsz ház összeépítésével jött létre, az emeletet utólag, az 1840-es években építették rá. Az első világháború után a görögkatolikus egyház vásárolta meg. 1903–1903 között itt működött a Răvașul című lap szerkesztősége.
A Fő tér és a Jókai utca sarkán, a Jókai utca 2–4. szám alatt a Rhédey-palota áll, amely három vagy négy egykori ház egybeépítésével jött létre. 1777-1778-ban Bánffy Terézia egy Jókai utcára nyíló karzatos báltermet építtetett az emeleten. Ez ismeretlen okok miatt leomlott, ezt követően az új termet 1782-ben nyitották meg, és itt tartotta 1788-ban előadásait a német színitársulat, majd 1792-1793 között az első magyar színtársulat, az Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság. Itt található az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Erdélyi Kárpát-Egyesület székhelye.
Vele szemben a 19. század második felében az egyemeletes, klasszicista Nemzeti Szálló állt. Ezt 1894-ben lebontották és Pákey Lajos tervei alapján 1894-95–ben épült fel az új eklektikus stílusú New York szálloda és kávéház. Ez volt az első villannyal világított épület a városban; az elektromosságot a szálloda saját áramfejlesztője biztosította.
A 12. szám alatti kétemeletes házat a Törzs és Ormai vízvezeték-, központi fűtésszerelő és csatornázási vállalat építtette 1905-ben. Utóbb az Ormai családtól a katolikus egyház örökölte, így került a Római Katolikus Tanítók Önsegélyző Alapjának tulajdonába. 1948 után államosították.
Az 1940-es évek végétől a 16. számú házban a két megyei pártlap, a Făclia és az Igazság szerkesztősége működött, 1989 óta az Adevărul és a Szabadság szerkesztősége. 1990-ben az épület a Szabadságot kiadó Minerva Kulturális Egyesület tulajdonába került, azóta Minerva Ház néven számos kulturális rendezvény színhelye. Itt kapott helyet a Kolozsvári Kommunikáció- és Médiakutató Intézet is.[1]
A két világháború között a Hegedűs Sándor (ma Gh. Şincai) és Jókai utca sarkán álló házban Gyergyay Árpád fül-orr-gégész magánrendelőt és kis szanatóriumot nyitott. A 17. szám alatt a Corvin könyvnyomda működött.
Műemlékek[szerkesztés]
Az utcából az alábbi épületek szerepelnek a romániai műemlékek jegyzékében:[2]
| Házszám | Kép | Megnevezés | Építés dátuma | Műemlék kódja |
|---|---|---|---|---|
| 1 |  |
New York szálloda | 1895 | CJ-II-m-B-07436 |
| 2-4 |  |
Bornemisza-ház (Rhédey-palota) | 15-19. század | CJ-II-m-B-07437 |
| 3 |  |
„Generală” Biztosító palotája | 18-19. század | CJ-II-m-B-07438 |
| 5 |  |
Groisz-, utóbb Veress-ház | 18-19. század | CJ-II-m-B-07439 |
| 6-8 | .JPG){kind=small} |
Görögkatolikus parókia háza | 18. század | CJ-II-m-B-07440 |
| 7 |  |
Kadácsi-ház | 19. század | CJ-II-m-B-07441 |
| 9 |  |
Teleki-ház | 16-18. század | CJ-II-m-B-07442 |
| 10 |  |
Gvardazoni-ház | 19. század | CJ-II-m-B-07443 |
| 11 |  |
Keresztesi-ház (Román Nemzeti Történeti Intézet) | 18-19. század | CJ-II-m-B-07444 |
| 12 |  |
Ormai bérház | 1905 | CJ-II-m-B-07445 |
| 14 |  |
Müller-ház | 18-19. század | CJ-II-m-B-07446 |
| 15 |  |
Mayer-ház | 18. század | CJ-II-m-B-07447 |
| 18 |  |
Zardvorniczky-ház | 18. század | CJ-II-m-B-07448 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Cseke Péter: Évforduló – Az omladozó sajtóháztól a „sárgáig”. Szabadság, (2013. november 23.) arch Hozzáférés: 2014. november 2.
- ↑ Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. október 1.) Hozzáférés: 2017. január 28.
Források[szerkesztés]
- Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság; Kolozsvár: Polis. 2004. 72., 117., 226 és 466–469. o. ISBN 973 8341 44 2
- Gaal György: Kolozsvár: Történelmi városkalauz. Barót: Tortoma. 2011. ISBN 978 606 92279 0 9
- Hereditatum - online műemlék adatbázis. www.hereditatum.ro (Hozzáférés: 2014. szeptember 28.) arch
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
.svg){kind=small}