IV. Szobekhotep
| IV. Szobekhotep | ||||||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||||||
| IV. Szobekhotep szobra (Louvre) | ||||||||||||||||||||||||
| Uralkodása | körülbelül 10 évig | |||||||||||||||||||||||
| Prenomen |
Hanoferré | |||||||||||||||||||||||
| Nomen |
Szobekhotep A torinói királylistán:
Hanoferré Szobekhotep | |||||||||||||||||||||||
| Apja | Haanhef | |||||||||||||||||||||||
| Anyja | Kemi | |||||||||||||||||||||||
| Főfelesége | Tjan | |||||||||||||||||||||||
| Gyermekei | ♂ Amenhotep ♀ Nebetjunet ♂ Szobekhotep Miu ♂Szobekhotep Dzsadzsa ♂ Haanhef | |||||||||||||||||||||||
| Sírja | talán az S10 sír Abüdoszban | |||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Szobekhotep témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||||||||||||
IV. Szobekhotep (uralkodói nevén Hanoferré) az ókori egyiptomi XIII. dinasztia egyik legjelentősebb uralkodója volt. Legalább nyolc évig uralkodott. Két fivérét, I. Noferhotepet és a mellette rövid ideig társuralkodóként uralkodó Szihathort követte a trónon.
Egy, a karnaki Ámon-templomban emelt sztéléjén kijelenti, hogy Thébában született. Körülbelül tíz évig uralkodott. Viszonylag nagy számban maradtak fenn említései sztéléken, szobrokon, pecséteken és más kisebb tárgyakon; nyomai vannak, hogy építkezéseket folytatott Abüdoszban és Karnakban.
Családja[szerkesztés]
Szobekhotep apja Haanhef, anyja Kemi. Mivel apja csak az „isteni atya” és „királyi pecséthordozó”, anyja pedig „a király anyja” címet viselte, tudni, hogy nem voltak királyi származásúak. Haanhef apja Nehi, a városi sereg tisztje volt, anyja Szenebtiszi. Szobekhotepnek két fivére ismert, I. Noferhotep és Szihathor. Feleségét Tjannak hívták. Több gyermeke is ismert, Amenhotepnek és Nebetjunetnek Tjan volt az anyja, három fia – Szobekhotep Miu, Szobekhotep Dzsadzsa és Haanhef Iihernofret – anyja nem ismert.[1]
Udvara[szerkesztés]
A királyi udvar korabeli forrásokból ismert; tudni, hogy Szobekhotep bátyja politikáját folytatta. A vezíri pozíciót Noferkaré Aymeru, a kincstárnokit Szenebi, a háznagyit Nebanh töltötte be.
Tevékenysége[szerkesztés]
Egy Karnakban talált sztélé beszámol arról, hogy az uralkodó adományokkal látta el Ámon-Ré templomát.[2] Karnakból egy pár ajtókeret is előkerült, ami építkezésekre utal a templomban. Szintén Karnakban egy felirat II. Montuhotep egy szobrán felújításokról számol be. Abüdoszból számos feliratos kőtömb ismert, mely a helyi templomban zajló építkezéseket említi.[3] Noferkaré Aymeru vezír egyik szobrán (Louvre A 125) megemlíti, hogy csatornát és „évmilliók házát” épített a király számára. Mivel a szobrot Karnakban találták, itteni építkezésekről lehet szó.[4]
A 6. uralkodási évben sor került egy expedícióra a dél-egyiptomi Vádi el-Hudi ametisztbányáihoz. Erről négy, a vádiban felállított sztélé számol be.[5] Egy, a Vádi Hammamátban talált sztélé a 9. uralkodási évet említi.
Talán Abüdoszban temették el, ahol a Pennsylvaniai Egyetem ásatását vezető Josef W. Wegner hatalmas sírt talált, melyben egy Szobekhotep nevű uralkodót említenek. A S10 sír a XII. dinasztiához tartozó III. Szenuszert piramiskomplexumának közelében található, és eredetileg I. Szobekhotep sírjának hitték, de stílusa alapján későbbinek, IV. Szobekhotep korinak kell lennie.[6]
Egyiptom megosztottsága Szobekhotep idejében[szerkesztés]
Bár IV. Szobekhotep dinasztiája egyik legnagyobb hatalmú uralkodója volt, és az bizonyos, hogy hatalma kiterjedt Memphisz, Közép-Egyiptom és Théba területére, valószínű, hogy az ország teljes területét nem sikerült uralma alatt tartania. Kim Ryholt szerint a Nílus-delta keleti részét ebben az időben már a XIV. dinasztia uralta.[7]
Nadine Moeller és Gregory Marouard ezzel szemben úgy vélik, hogy a Delta-vidék keleti részét ebben az időben a hükszosz XV. dinasztia egyik uralkodója, Hian uralta.[8] Érvelésük egy, a felső-egyiptomi Tell Edfuban talált, XII. dinasztia korabeli adminisztratív épületen alapul, amelyet a második átmeneti kor kezdetétől egészen a XVII. dinasztia koráig használtak, utána romjait egy nagy gabonatároló takarta el. 2010-11-ben ásatásokat végeztek a XII. dinasztia korabeli épületen, amely a XIII. dinasztia korában még használatban volt, és előkerült egy hozzá csatlakozó, nagy méretű csarnok, benne 41 pecsétlenyomattal. Ezeken Hian hükszosz uralkodó kártusai, valamint IV. Szobekhotep kártusának kilenc előfordulása volt látható.[9] Moeller, Marouard és Ayers szerint Hian a korai hükszosz uralkodók egyike volt, és nem Apepi követte a trónon (aki az utolsó előtti hükszosz király volt), a XV. (hükszosz) dinasztia pedig már létezett a XIII. dinasztia közepe felé, mert Hian az együtt talált leletek tanúsága szerint akkor uralta Észak-Egyiptom egy részét, amikor IV. Szobekhotep a többit.[10]
Ezzel az elemzéssel Robert Porter nem ért egyet; szerinte Hian jóval később élt, mint IV. Szobekhotep. Porter megjegyzi, hogy egy fáraó pecsétjeit jóval a halála után is használhatták, azt azonban ő is felveti, hogy talán IV. Szobekhotep később élt, mint feltételezték, és a XIII. dinasztia kora hosszabb volt, mint korábban gondolták.[11] A második átmeneti kor Ryholt által összeállított kronológiája szerint Hian és IV. Szobekhotep közt körülbelül száz év telt el.[7] Nicolas Grimal hasonló következtetésre jutott.[12] Alexander Ilin-Tomich, mikor közelebbről vizsgálta a pecsétlenyomatokkal együtt talált kerámiákat, párhuzamokat vont egy elephantinéi leletanyaggal, ahol egy hasonló kerámiatípus második átmeneti kor végi kontextusból került elő. Ilin-Tomich arra a következtetésre jutott, hogy nincs ok azt feltételezni, hogy Hian és IV. Szobekhotep egy időben uralkodtak, és a réteg, amelyből a pecsétek előkerültek, későbbi, mint IV. Szobekhotep kora.[13]
Függetlenül attól, melyik elmélet igaz, IV. Szobekhotep uralkodása alatt a Delta környékét már egy másik – vagy a XIV., vagy a XV. – dinasztia tartotta uralma alatt.[14]
Név, titulatúra[szerkesztés]
- A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
| Hórusz-név |
|
ˁnḫ-ỉb-t3.wỉ Anhibtaui „Éljen a Két Föld” |
||||||||||||||||
| Nebti-név |
|
w3ḏ-ḫˁw Uadzshau „Akinek megjelenései életerősek” |
||||||||||||||||
| Arany Hórusz-név |
|
wsr-b3.w Uszerbau „Akinek bái erősek” |
||||||||||||||||
| Felső‑ és Alsó‑Egyiptom királya |
|
ḫˁ-nfr-rˁ Hanoferré „Ré tökéletes megjelenése” |
||||||||||||||||
| Ré fia |
|
sbk-ḥtp Szobekhotep „Szobek elégedett” |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ K.S.B. Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c.1800-1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997, 231
- ↑ Wolfgang Helck: Eine Stele Sebekhoteps IV. aus Karnak, in MDAIK 24 (1969), 194-200
- ↑ Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c.1800-1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997, 349
- ↑ Elisabeth Delange: Catalogue des statues égyptinnes du Moyen Empire, 2060-1560 avant j.-c., Paris 1987 ISBN 2-7118-2-161-7, 66-68
- ↑ Ashraf I. Sadek: The Amethyst Mining Inscriptions of Wadi el-Hudi, Part I: Text, Warminster 1980, ISBN 0-85668-162-8, 46-52, nos. 22-25; Ashraf I. Sadek: The Amethyst Mining Inscriptions of Wadi el-Hudi, Part II: Adittional Texts, Plates, Warminster 1980, ISBN 0-85668-264-0, 5-7, no. 155
- ↑ J. Wegner: A Royal Necropolis at Abydos, in: Near Eastern Archaeology, 78 (2), 2015, p. 70; J. Wegner, K. Cahail: Royal Funerary Equipment of a King Sobekhotep at South Abydos: Evidence for the Tombs of Sobekhotep IV and Neferhotep I?, in JARCE 15 (2015), 123-146
- ↑ a b K. S. B. Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c.1800-1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997.
- ↑ Nadine Moeller, Gregory Marouard & N. Ayers, Discussion of Late Middle Kingdom and Early Second Intermediate Period History and Chronology in Relation to the Khayan Sealings from Tell Edfu, in: Egypt and the Levant 21 (2011), pp.87-121 online PDF
- ↑ Moeller, Marouard & Ayers, Egypt and the Levant 21, (2011), pp.87-108
- ↑ Moeller, Marouard & Ayers, Egypt and the Levant 21, (2011), p.87
- ↑ Robert M. Porter: The Second Intermediate Period according to Edfu, Goettinger Mizsellen 239 (2013), p. 75-80
- ↑ N. Grimal: Histoire de l'Égypte ancienne, 1988
- ↑ Alexander Ilin-Tomich: The Theban Kingdom of Dynasty 16: Its Rise, Administration and Politics, in: Journal of Egyptian History 7 (2014), 149-150
- ↑ Thomas Schneider, Ausländer in Ägypten während des Mittleren Reiches und der Hyksoszeit I, 1998, pp.158-59
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sobekhotep IV című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- IV. Szobekhotep a Digitalegypt oldalán