Gordon H. Bower

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gordon H. Bower
Született1932. december 30.
Scio
Elhunyt2020. június 17. (87 évesen)[1]
Stanford
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
IskoláiYale Egyetem (PhD, lélektan)
Kitüntetései
  • CSS Fellow
  • Fellow of the Society of Experimental Psychologists
  • APA Award for Distinguished Scientific Contributions to Psychology (1979)[2]
  • Howard Crosby Warren Medal (1986)[3]
  • William James Fellow Award (1989)[4]
  • Wilbur Cross Medal (1995)[5]
  • Nemzeti Tudományos Érem (2005)
SablonWikidataSegítség

Gordon H. Bower (Scio, Ohio, 1932. december 30.2020. június 17.) a Stanford Egyetem pszichológia professzora, fő érdeklődési területe az emberi emlékezet, érzelem és nyelvmegértés.

Élete[szerkesztés]

Gordon H. Bower 1932-ben született az Ohio állambeli Scióban, egy ezer lelket számláló kisvárosban. Nyolcéves korában a híres baseball-játékos, Lou Gehrig olyan nagy hatással volt rá, hogy elhatározta, ő is hivatásos sportoló lesz. Tizenegy évesen elég tehetséges, és elég idős volt ahhoz, hogy a helyi csapatban játsszon. Később beiratkozott a Western Reserve Egyetemre (ma Case-Western Reserve Egyetem).

A pszichológia iránt 1951 nyarán kezdett komolyabban érdeklődni, mikor a clevelandi állami elmegyógyintézetben töltötte gyakorlatát. 1954-ben, mikor kézhez kapta a diplomáját, két lehetőség közül kellett választania: vagy hivatásos baseball-játékos lesz, vagy folytatja pszichológiai tanulmányait. Noha az első lehetőség is csábító volt, Gordon mégis a továbbtanulás mellett döntött. Egy évig matematikát és statisztikát tanult a Minnesotai Egyetemen, majd 1955 őszén megkezdte PhD tanulmányait a Yale Egyetemen. Itt elsősorban a matematika pszichológiája foglalkoztatta, mely iránt Robert Bush és Frederick Mosteller 1955-ben megjelent könyve, a Stochastic Models for Learning keltette fel az érdeklődését. 1957 nyarán a Stanfordi Egyetemen képezte tovább magát, és olyan tehetségesnek bizonyult, hogy felajánlottak neki egy állást, még mielőtt megírta volna doktori disszertációját a Yale-en.

1959-től a Stanfordi Egyetem Pszichológia Tanszékén dolgozik, ahol nem sokkal később csatlakozott hozzá Bill Estes is. Gordon a laboratóriumában először az állatok kondicionálásával foglalkozott, majd 1960-ban a matematika pszichológiája, mint kutatási téma felé fordult. Később pszichológia professzor lett, 2002-ben a huszadik század legkiemelkedőbb pszichológusai közé választották.

Kitüntetés[szerkesztés]

2007. július 27-én a Fehér Házban (Washington) George W. Bush amerikai elnöktől személyesen vette át más kiváló tudós társaival együtt a The National Medal of Science díjat.[6]

Ismert tanítványai[szerkesztés]

Főbb művei[szerkesztés]

  • Anderson. J. R.; & Bower, G. H. (1973). Human Associative Memory. Hoboken: John Wiley & Sons Inc.
  • Bower, G. H.; & Bower, S. A. (1991). Asserting Yourself: A Practical Guide for Positive Change. Boston: Addison Wesley Publishing Company
  • Bower, G. H.; & Hilgard, E. R. (1980). Theories of Learning. New York: Prentice Hall
  • Bootzin, R.; Bower, G.H.; Crocker, J.; & Hall, E. (1991). Psychology Today: An Introduction. Desoto: McGraw-Hill College
  • Bower, G. H.; & Trabasso, T. (1968). Attention In Learning: Theory and Research. Melbourne: Krieger Publishing Company
  • Bower, G. H. (1982). Psychology of Learning and Motivation. San Diego: Academic Press
  • Eich, E.; Kihlstrom, J. F.;Bower, G. H.;& and Forgas, J. P. (2000). Cognition and Emotion. Oxford: Oxford University Press

Magyarul megjelent tanulmánya[szerkesztés]

  • A hangulatok szerepe az emlékezésben. In Handbook of affect and social cognition (magyar) Az érzelmek pszichológiája / szerk. Forgács József ; ford. Turóczi Attila et al. Budapest : Kairosz, 2003. 422 p. : ill. ISBN 963-9406-83-X

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]