Glokalizáció
A glokalizáció (a globalizáció és lokalizáció összerántásával képzett összetétel) elsősorban arra az adaptációs folyamatra utal, ahogyan egy világméretekben elterjedt, azaz globálissá vált áru, életforma terjedése során igazodva a helyi kulturális környezethez újra lokálissá válik – így téve lehetővé a helyi piacok integrációját a világméretű piacokba.[1]
A kifejezést először az 1980-as évek második felében használták egy a Harvard Business Review-ban megjelent publikációban.[2] Az 1997-es „Globalization and Indigenous Culture” c. konferencián Roland Robertson szociológus úgy definiálta, mint „az univerzalizáló és partikularizáló tendenciák szimultán jelenlétét”.[3]
A McDonald’s éttermek étlapja kapcsán alkalmazták a glokalizációt mint marketingstratégiát, amikor is az éttermek menüjét különböző országokban a helyi ízlésnek megfelelően variálták. Ez a helyi áruk és sajtó külföldi érdekek általi elnyomásának és az amerikanizáció jelenségének megfordítását jelentette. A glokalizáció körébe tartozik a kulturálisan érzékeny média használata a külföldi áruk a helyi közönséggel történtő elfogadtatása érdekében.[4]
Definíció[szerkesztés]
A glokalizáció a globálisan terjesztett áruk és szolgáltatások a helyi piacokhoz történtő idomulása. Számos analóg leírása létezik a folyamatnak, köztük szerepel egy polip és a csápjai,[5] az ismeretségi hálózat egy csomópontja,[5] illetve a világ bekerítése is.
A fogalom evolúciója[szerkesztés]
A glokalizáció elképzelése a globális lokalizáció jelentésű japán dochakuka szóból ered. Kezdetben a mezőgazdasági technikák helyi feltételekre szabását jelentette. Divatszóvá akkor vált, amikor a japán üzleti életben kezdték alkalmazni az 1980-as években.[6] Magát a „glocal” kifejezést először Manfred Lange, a német nemzeti globális változás titkárságának vezetője használta.[7][8] aki Heiner Benking kiállítási tárgyára, a Blackbox Nature: Rubics Cube of Ecology-ra ultalt vele egy nemzetközi tudományos-politikai konferencián.[9][10]
A terminust az angol nyelvbe az 1990-es években Robertson, az 1990-es évek végén Keith Hampton és Barry Wellman kanadai szociológusok és Zygmunt Bauman[11] vitték át[12] Erik Swyngedouw szintén az első alkalmazók között volt.[13]
Az üzleti életben[szerkesztés]
A glokalizációval szembeni kihívások[szerkesztés]
A glokalizáció az olyan vállalatok számára a legelőnyösebb, melyek decentralizált döntéshozatali mechanizmussal rendelkeznek.[14] A járulékos költségek növekednek, mivel a cégek különböző kultúrák különböző igényeihez és szükségleteihez alkalmazkodva nem tudják szabványosítani termékeiket és projektjeiket. A feltörekvő piacokon új termékeket bevezető cégre sikeres példaként felhozhatók a McDonald's Indiában és Kínában kínált új rizses fogásai.[15] A példából látszik, hogy a McDonald's piackutatást végzett és megértette, mi szükséges az új elvihetőétel-piacra való sikeres belépéshez. Ezek az előkészülete azonban igen költségesek és időigényesek lehetnek.[15]
Számos kihívása ellenére a glokalizáció sok előnnyel járhat az alkalmazó vállalat számára, a nagyobb piaci elérés csak egy ezek közül. A glokalizáció társadalmi nyeresége sem elhanyagolható, hiszen a piaci versengés növekedése általában a termékek árait lefelé nyomja, ami a fogyasztók érdekeit szolgálja.[16] Ez a folyamat csökkentheti a társadalmi egyenlőtlenségeket, hiszen akik a helyi monopóliumok árazása miatt nem voltak képesek hozzájutni a termékhez, alacsonyabb áron megvásárolhatják azokat.
Bár a glokalizáció jelentős előnyökkel jár a fogyasztó számára, nem feltétlenül előnyös a termelőknek, főleg a piacra újonnan belépők, illetve a kistermelők nehezen veszik fel a versenyt a multinacionális versenytársak alacsony termelési költségeivel. Ez vagy magasabb árakkal, vagy alacsonyabb profitrátával jár, ami végső soron csökkentheti a piaci versenyt.[17]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Hong, Phillip Young P. (2010). „Glocalization of social work practice: Global and local responses to globalization”. International Social Work 53 (5), 656–670. o. DOI:10.1177/0020872810371206.
- ↑ (2009) „Emerging Dimensions of Decentralisation Debate in the Age of Globalisation”. Indian Journal of Federal Studies 19 (1), 47–65. o.
- ↑ What is glocalization? - Definition from WhatIs.com. Searchcio.techtarget.com. (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.)
- ↑ (2010) „Asterix McDonalds' binge sparks Gallic outcry”. Reuters. [2015. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 18.)
- ↑ a b Herod, Andrew. Scale: local and global" in Key Concepts in Geography
- ↑ Habibul Haque Khondker, "Glocalization as Globalization: Evolution of a Sociological Concept," Bangladesh e-Journal of Sociology. Vol. 1. No. 2. July, 2004 [1]
- ↑ Archivált másolat. [2011. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Prof. Lange. Uni-muenster.de. [2011. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.)
- ↑ On dialogue, knowledge, creativity, (cyber)culture, learning, wholeness. Benking.de. (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.)
- ↑ Section: System Earth from the exhibition GLOBAL CHANGE: Challenges to Science and Politics - Welt im Wandel - Herausforderungen für Wissenschaft und Politik. Benking.de, 2010. április 28. (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.)
- ↑ Hampton, Keith and B Wellman. 2002. "The Not So Global Village of Netville." Pp. 345-371 in The Internet in Everyday Life, edited by Barry Wellman and Caroline Haythornthwaite. Oxford: Blackwell.
- ↑ Barry Wellman and Keith Hampton, "Living Networked On and Offline" Contemporary Sociology 28, 6 (Nov, 1999): 648-54
- ↑ Soja, Edward W. Postmetroplis: Critical Studies of Cities and Regions. (Malden, MA: Blackwell Publishing, 2000), 199-200.
- ↑ Hofstede, Geert (1994. március 1.). „The business of international business is culture”. International Business Review 3 (1), 1–14. o. DOI:10.1016/0969-5931(94)90011-6.
- ↑ a b Shi, Xiuhua (2013. június 1.). „The Glocalization of English A Chinese Case Study” (angol nyelven). Journal of Developing Societies 29 (2), 89–122. o. DOI:10.1177/0169796X13480442. ISSN 0169-796X. [halott link]
- ↑ Osland, Joyce S. (2003. június 1.). „Broadening the Debate The Pros and Cons of Globalization” (angol nyelven). Journal of Management Inquiry 12 (2), 137–154. o. [2015. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1177/1056492603012002005. ISSN 1056-4926. (Hozzáférés: 2016. szeptember 18.)
- ↑ Brooks, Jeffrey (2010). „Educational Leadership and Globalization: Literacy for a Glocal Perspective”. Educational Policy 24 (1), 52–82. o. DOI:10.1177/0895904809354070.
Irodalom[szerkesztés]
- Bekh, K. (2016). A Company’s Marketing Mix in Terms of Glocal Marketing. Baltic Journal of Economic Studies, 2(5), 10-15 (in Web of Science: https://www.webofscience.com/wos/author/record/2340108; http://www.baltijapublishing.lv/index.php/issue/article/view/138)
- (2008) „Living 'Glocally' With Literacy Success in the Midwest”. Theory Into Practice 47 (1), 59–67. o. DOI:10.1080/00405840701764789.
- Sarroub, L. K. (2009). Glocalism in literacy and marriage in transnational lives. Critical Inquiry in Language Studies (Special Issue: Immigration, Language, and Education) 6(1-2), 63-80.
- Hollensen, S. (2014). Global marketing, Pearson.
További információk[szerkesztés]
- The Glocal and Global Studies, GLOCALIZATIONS 2015, Victor Roudometof (2015), Taylor & Francis 2015, doi:10.1080/14747731.2015.1016293
- Global Change exhibition (May, 1990), and the poster on local and global change [2] which a year later was the title for the "Local and Global Change" exhibition (1991) [3]
- Glocalization links markets that are geographically dispersed and culturally distinct
- “Think globally, act locally”: ‘Glocalization’ in Taiwanese Higher Education
- Glocalisation of Bulgarian fashion in 2005 by Lubomir Stoykov
- Article on OECD report
- The process of the internationalization of the firm: The glocal strategy of McDonald’s