Fejes András (pszichológus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fejes András
Született1946. március 12.[1]
Gyöngyös
Elhunyt2020. április (73-74 évesen)[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásapszichológus, parasportoló
SablonWikidataSegítség
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Kerekesszékes hajtás
Paralimpiai játékok
bronz
1972, Heidelberg
kerekesszékes hajtás
Világbajnokság
bronz
1970, Aylesbury-Bucks
szlalom
Asztalitenisz
Világbajnokság
bronz
1966, Aylesbury-Bucks
egyéni
arany
1967, Aylesbury-Bucks
egyéni
arany
1967, Aylesbury-Bucks
páros
bronz
1970, Aylesbury-Bucks
egyéni
Európa-bajnokság
ezüst
1966, Bécs
egyéni
arany
1967, Bécs
egyéni
arany
1969, Bécs
egyéni
arany
1969, Bécs
páros
Négytusa
Európa-bajnokság
arany
1966, Bécs
egyéni

Fejes András (Gyöngyös, 1946. március 12.Gyöngyös, 2020. április 15.) klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, parasportoló, Magyarország első paralimpiai érmese.

Sportpályafutása[szerkesztés]

Szülővárosában végezte általános és középiskolai tanulmányait kiváló diákként és nagy sikerekre esélyes sportolóként. Évtizedekig tartotta az országos serdülő kalapácsvető csúcsot, de kipróbálta magát síelésben is.[3]

17 évesen balesetet szenvedett, azóta kerekesszékes.[4] Az ausztriai rehabilitáció során ismerkedett meg a mozgássérültek sportjával, és mozgássérültként tovább sportolt. Első eredményeit négytusában és asztaliteniszben szerezte, 1966-ban négytusában Európa-bajnok, asztaliteniszben Európa-bajnoki ezüstérmes;[5] majd a világbajnokságon harmadik helyezést szerzett.[6] 1967-ben a Bécsben megrendezett Európa-bajnokságnak megfelelő versenyen asztalitenisz egyéniben Európa-bajnok; majd ugyanebben az évben az angliai Aylesbury-Bucksban megrendezett világbajnokságon egyéniben és svájci társával párosban is győzni tudott.[7] 1969-ben megismételte két évvel ezelőtti sikereit, mind egyéniben, mind német társával párosban két Európa-bajnoki címet gyűjtött be Bécsben.[8] Az 1970-es években a világ legjobb parasportolói közé tartozott. Ötször nyert Európa-bajnokságot, kétszeres világbajnok. Az 1968-as izraeli paralimpiára még nem tudott kijutni, de 1972-ben Heidelbergben megszerezte hazánk első paralimpiai érmét (Ekkor még saját költségen, állami támogatás nélkül tudott csak kijutni a világversenyekre). A nyugat-európai mozgássérült sportélet tapasztalatain felbuzdulva 1970-ben részt vesz a Halassy Olivérről elnevezett budapesti sportegyesület megalapításában.

Szakmai életútja[szerkesztés]

Az ELTE pszichológia szakán végzett „summa cum laude” eredménnyel, 1978-ban kandidátusi tudományos fokozatot szerzett. Szakmai tevékenysége elsősorban – Európában úttörőként – a testi sérült emberek összetett lélektani nehézségeinek feltérképezésére és csökkentésére, a társadalmi újra beilleszkedés problémájának tisztázására irányul. E témákban magyar, német, orosz, angol, román és dán nyelven nyolc könyve, és több mint 200 szakközleménye, referátuma jelent meg. Tíz éven át volt az ENSZ képviselettel is rendelkező Nemzetközi Rokkantszövetség (FIMITIC) elnökségi tagja. Dr. Fejes András Gyöngyös Város Barátainak Köre alapító tagja. 2014-ben sportpályafutásának ereklyéit és tudományos publikációt, kitüntetéseit szülővárosának ajándékozta.

Más módokon is igyekezett segíteni mozgáskorlátozott emberek életét, az 1960-as években pl. elkészített egy eszközt, amely a bénult karú emberek számára lehetővé tette a gépírást, illetve az akkoriban használt telefonközpont kezelését is.[9] Lelkes autóvezetőként a mozgássérültek gépkocsival való önálló közlekedésének segítése érdekében több cikket is írt.[10]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Bibliográfia[szerkesztés]

  • A baleseti gerincsérültek jelentősebb pszichológiai problémái (1973)
  • Gerincsérültek rehabilitációs pszichológiája (1975, 1981)
  • Testi sérültek szexualitása (1994)
  • Nyíltan, vagy zárkózottan? Válogatott rehabilitációs lélektani tanulmányok; SZMA, Bp., (1997) (A Szociális Munka Alapítvány kiadványai)
  • Magánélet kerekesszékben; Labora, Bp., (1998) (Szociális segítő. Mozgássérültek)
  • A megjelölt ember - Rehabilitációs lélektani írások; Tudomány Kiadó, Budapest (2017)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fejes András. hajramagyarok.hu. (Hozzáférés: 2024. május 15.)
  2. Meghalt Magyarország első paralimpiai érmese
  3. Heves megye versenyzői a vártnál jobban szerepeltek az országos vidéki sí-bajnokságon. Népújság, XIV. évf. 54. sz. (1963. március 6.) 32. o.
  4. Mérlegen: 1963. Népújság, XV. évf. 26. sz. (1964. február 1.) 5. o.
  5. Az emberi akaraterő és a sport szeretetének hősi példája: Fejes András nemzetközi sikerei. Népújság, XVII. évf. 126. sz. (1966. május 29.) 178. o.
  6. A sport hatása a gerincsérültekre. Népsport, XXII. évf. 165. sz. (1966. augusztus 12.) 4. o. ISSN 0866-2517
  7. Kétszeres világbajnok Fejes András. Népújság, XVIII. évf. 181. sz. (1967. augusztus 3.) 17. o.
  8. Fejes András tovább folytatja nemzetközi sikereit. Népújság, XX. évf. 180. sz. (1969. augusztus 6.) 43. o.
  9. A rehabilitáció jegyében. Népújság, XVIII. évf. 203. sz. (1967. augusztus 29.) 174. o.
  10. A testi fogyatékosok autóvezetéséről. Autó-Motor, XXI. évf. 2. sz. (1968. január 21.) 56. o. ISSN 0005-0792

Források[szerkesztés]

  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap