Expresszionista építészet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Expresszionista építészet
Chile-ház, Hamburg
Chile-ház, Hamburg
Időszakkb. 1915 – kb. 1925
ElterjedésEurópa
A Wikimédia Commons tartalmaz Expresszionista építészet témájú médiaállományokat.

Az expresszionista építészet egy rövid, 1910/1920-as években jelenlévő építészeti stílus volt Európában.

Története[szerkesztés]

Az expresszonista építészet az 1910-es években jelent meg. Forrása a holland Hendrik Petrus Berlage (1856–1934) munkássága (pl. Amszterdami tőzsde, a hágai Oude Schveningsche Weg 42-44. ház). Az építész a középkori holland téglaépítészetből merített alkotásainál, és szorgalmazta a hazai előképek felhasználását a modern építészetben.[1] Mackintosh és Gaudi munkái is hathattak a kialakulásra.[2]

Bizonyos tekintetben a premodern építészet (1910-es évek) és a modern építészet (1920-as évektől) közé beékelődő, rövid ideig jelen lévő stílusként lehet rá tekinteni.[3][4] Tulajdonképpeni fő jellemzője volt a korabeli síkművészetek jellegzetes megnyilvánulásainak átültetése háromdimenziós építészeti képződményekre.[3] Elsősorban a színház-, mozi- és templomépítészetben találunk rá példákat.[5]

Hoeger Chileshausában az épület egy hajóorrot utánoz. Megfigyelhető emellett a lágy domborodás és az éles sarkok tudatos ellentéte.[3] Az észak-német, román-stílusú templomokra hasonlít téglaburkolatával, és 2800 egyforma ablakával.[6] Peder Klimt Grundtvig-templomának homlokzata egy túlméretezett templomi orgonához hasonlít. Az épület az expresszionista templomépítészet példája, amely a hagyományos dán stílusjegyeket ötvözi a modern, geometriai formákkal. Az 1800-as főre tervezett templom építéséhez 6 millió téglát használtak fel.[7] Erich Mendelsohn tengeralattjáró formájú Einstein-tornyát egyből megépülése után az expresszionista építészet szimbólumaként nevezték meg.[8]

Különleges expresszionista formanyelvet is használó alkotás volt a berlini Nagyszínház (en:Großes Schauspielhaus). Az 1800-as évek végén épült egyszerű épületet Hans Poelzig 1918–1919-ben belül új hangulatúvá alakította át a mennyezetről lelógatott, cseppkőalakú függűkúpokkal. Az épületet az 1930-as években belül ismét átalakították. Ma már nem áll, 1988-ban elbontásra került.[9]

A moziépítészetben tovább virágzott más építészeti ágaknál, mert a természetes és a mesterséges világítás különböző módjaival előszeretettel kísérletezett.[3]

A 20. század második felében[szerkesztés]

Bár az expresszionista építészet kifejezést elsősorban az 1910/1920-as ilyen stílusú épületeinek összességére értik, előfordul, hogy jóval később épült létesítményeken is ilyen jellegű jellemzőket találnak, például:

  • Friedensreich Hundertwasser: Hundertwasser-haz, Bécs (1983–1986)[10]

Magyarországon[szerkesztés]

Bővebben: Expresszionista építészet Magyarországon

Példák[szerkesztés]

  • J. M. van der Mey: Hajózási-ház (Scheepvaarthuis), Amszterdam (1911–1916)[2]
  • Eigen Haard-lakótelep, Amszterdam (1915–1916)[11]
  • Hans Poelzig: Nagyszínház (Großes Schauspielhaus), Berlin (1919)[12]
  • Vladimir Tatlin: Internacionálé emlékműve (1920) – terv[11]
  • Walter Gropius: Elesettek emlékműve (Denkmal der Märzgefallenen), Weimar (1920)[5]
  • Erich Mendelsohn: Einstein-torony (Einsteinturm), Potsdam (1920–1921)[5][8][13]
  • Erich Mendelsohn: Kalapgyár (Hutfabrik), Luckenwalde (1921–1923)[14]
  • Peder Klimt: Grundtvig-templom (Grundtvigs Kirke), Koppenhága (1921–1926)[7]
  • Otto Bartnings: Csillagtemplom (1922) – terv[5]
  • Le Corbusier: Hárommillió lakosú város (1922) – terv[15]
  • Fritz Hoeger: Chile-ház (Chileshaus), Hamburg (1922–1923)[5][6]
  • Wilhelm Kunz és Henrich Mangel: Víztorony, Bremerhaven-Wulsdorf (1927)[16][17]

Képtár[szerkesztés]

  • Hajózási-ház
    Hajózási-ház
  • Elesettek emlékműve
    Elesettek emlékműve
  • Einstein-torony
    Einstein-torony
  • Kalapgyár
    Kalapgyár
  • Grundtvig-templom
    Grundtvig-templom
  • Grundtvig-templom
    Grundtvig-templom
  • Nagyszínház, főhomlokzat
    Nagyszínház, főhomlokzat
  • Nagyszínház, belső, 1919
    Nagyszínház, belső, 1919
  • Nagyszínház, belső, 1919
    Nagyszínház, belső, 1919
  • Nagyszínház, belső, 1941 (már nem expresszionista formában)
    Nagyszínház, belső, 1941 (már nem expresszionista formában)
  • Internacionálé emlékmű (modell)
    Internacionálé emlékmű (modell)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Pevsner, i. m., 171. o.
  2. ↑ a b Pevsner, i. m., 171-172. o.
  3. ↑ a b c d Joedicke, i. m., 64. o.
  4. ↑ Pevsner, i. m., 218. o.
  5. ↑ a b c d e Joedicke, i. m., 65. o.
  6. ↑ a b Bernhard, i. m., 83. o.
  7. ↑ a b Bernhard, i. m., 15. o.
  8. ↑ a b Bernhard, i. m., 89. o.
  9. ↑ http://www.secretcitytravel.com/2016/friedrichstadt-palast-grosses-schauspielhaus-hans-poelzig-expressionist-theatre.shtml
  10. ↑ https://www.clubhotelcortina.com/hu/leisure/hundertwasser-haz/
  11. ↑ a b http://arc.sze.hu/eptortea/koraimod.htm
  12. ↑ Pevsner, i. m., 210. o.
  13. ↑ Pevsner, i. m., 211. o.
  14. ↑ https://www.verlassenes.de/en/hutfabrik
  15. ↑ Pevsner, i. m., 214. o.
  16. ↑ Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet I–II., Ariton Kft., Budapest, 2016–2017, ISBN 9789631266917 és ISBN 9789631297454, i. m., I. kötet, 3. kiad. (2022), 98. o.
  17. ↑ https://index.hu/bcs/2018/03/27/art_deco_budapest_marko_utca_irodahaz/

Források[szerkesztés]

  • Jürgen Joedicke: Modern építészettörténet. A forma, a funkció és a szerkezet szintézise, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961
  • Nikolaus Pevsner: A modern formatervezés úttörői, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1977, ISBN 963 280 554 2
  • Maximilian Bernhard: 1000 építészeti csoda. A világ leghatásosabb építményei, Alexandra Kiadó, Pécs, 2010, ISBN 978-963-297-209-1

További külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Expresszionista_építészet&oldid=27140556”