Eduard Glatz
| Eduard Glatz | |
| Született | 1812 Bécs |
| Elhunyt | 1889. május 31. (76-77 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága |
|
| Foglalkozása | hírlapíró |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Eduard Glatz (magyarosan Glatz Ede) (Bécs, 1812. – Budapest, 1889. május 31.) hírlapíró.
Élete[szerkesztés]
Jakob Glatz ágostai evangélikus lelkész fia. Eleinte teológiát tanult Bécsben és Lipcsében azután gimnáziumi tanár volt Teschenben. Ekkor az öreg Schröerrel összeköttetésbe lépett és az újságírásra adta magát; a Pester Zeitungot 1845. március 30-tól 1852. december 31-ig szerkesztette; azután a Pest-Ofner Zeitungot 1853-55-ben szerkesztette és 1868-tól 1880-ig a Pester Lloyd belső munkatársa volt, midőn nyugalomba vonult.
Támogatta a magyarosítást, de csak addig amíg az más nemzetek érdekeit nem sértette. Kimondta, hogy az egyszerű embereket az anyanyelvükön kell tanítani mindenhol.[2]
Cikke a Jahrbuch des deutschen Elements in Ugarn (I. 1846. Ueber deutsche Einwanderung in Ungarn).
Munkái[szerkesztés]
- Portfolio, oder Beiträge zur Beleuchtung ungarischer Zeitfragen. Leipzig, 1844.
- Zoltán Kárpáthy. Roman von M. Jókai, Deutsch von... Pest, 1860. Négy kötet. (Belletr. Lesekabinet der magyarischen Literatur 19-24.)
- Die Narren der Liebe, Roman von M. Jókai, übersetzt von... Pest, 1869. Három kötet.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2024. március 25.)
- ↑ A nemzeti megújulás kora
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János