Digitális Jólét Program

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Digitális Jólét Program (rövidítve: DJP) a harmadik Orbán-kormány által elindított program a magyar internet fejlesztésével kapcsolatos kormányzati feladatokra. Önmeghatározása szerint „közpolitikai akciósorozat”. A hazai program finanszírozását az Európai Unió 2015-ben elfogadott hasonló tárgyú programja tette lehetővé.[1] A Digitális Jólét Program 2022 júliusában megszűnt.[2][3]

Története[szerkesztés]

A Kormány 2015 elején nemzeti konzultációt szervezett az internetről és a digitális fejlesztésekről (rövidítve: InternetKon)[4], miután a korábbi terve ellen (internetadó) tiltakozási hullám indult 2014 őszén. A nemzeti konzultáció eredményére hivatkozva hozta létre 2015-ben a Kormány a végrehajtásról szóló Digitális Jólét Programot. [5] Orbán Viktor miniszterelnök egyidejűleg Deutsch Tamást a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztossá nevezte ki.[6]

A program koordinálását 2017. január 1-jétől a 2011-ben alapított Digitális Jólét Nonprofit Kft végezte.[7] A Magyar Állam tulajdonában álló Nkft. alapítói jogait az Innovációs és Technológiai Minisztérium gyakorolta. [8] A cég ügyvezetője 2018-tól Jobbágy László volt, DJP szakmai vezetője pedig az ITM részéről Gál András Levente.

2022 júliusában Gál András Levente egy nyilatkozatából,[2] illetve a Digitális Jólét Program weboldaláról derült ki, hogy a DJP 2022. július végén megszűnik. A program hét éves tartama alatt 281 terméket hozott létre, köztük saját kiadványokat.[3]

Főbb programjai[szerkesztés]

A DJP 1.0.[szerkesztés]

A DJP 2.0.[szerkesztés]

2017 nyarán indult el a DJP 2.0, miután a Kormány az 1456/2017. (VII. 19.) Korm. határozattal döntött a Digitális Jólét Program kibővítéséről. A Digitális Jólét Program 2.0 több mint 20 új digitális fejlesztési programot tartalmazó stratégia. [9]

A DJP2030[szerkesztés]

A Digitális Jólét Program jövőjét a DJP2030 stratégiai keret adja. Ennek az egyik fő feladata, hogy olyan új megoldásokra és intézményekre tegyen javaslatot, amelyek a nemzetközi együttműködésben is hatékonyan tudják értelmezni, kezelni a digitalizáció teremtette globális kihívásokat és lehetőségeket. [10]

DJP Hálózat[szerkesztés]

2017. október 2-tól indult a Digitális Jólét Program Hálózat. Ennek keretében – főként a korábbi eMagyarország Program pontjaira támaszkodva – több ezer „Digitális Jólét Program Pontot” hozott létre a DJ NKft. magyar településeken, ahol a betérő állampolgárok mentorok segítségével vehették igénybe a szolgáltatásokat. Ezeken a pontokon az internet használatában, digitális ügyintézésben segítettek a digitális kompteneciákkal nem rendelkező állampolgároknak, illetve csoportos képzéseket is szerveztek nekik.[11][12]

Egyéb programjai[szerkesztés]

  • Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája (DOS),
  • Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiája (DES),
  • Magyarország Digitális Startup Stratégiája (DSS),
  • Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája (DGYS).

Az év digitális faluja[szerkesztés]

A DJP keretében pályázat alapján ítélik oda Az év digitális faluja díjakat.[13]

Kritikák[szerkesztés]

2020 elején Hadházy Ákos ellenzéki politikus kijelentette, hogy a DJP néhány NER-cég érdekeit szolgálja, és egy videóban számos gyanúsnak tartott megbízást mutatott be, amelyek a DJP-hez kötődtek.[14][15] Az országgyűlési képviselő 2021-ben konkrét példával illusztrálta, hogy a DJP „az unis pénzek szervezett elcsalása”. Heves megyében egy a Fideszhez kötődő személyt nevezett meg, aki a bemutatott példa szerint, céghálózatot és civil szervezeteket hozott létre, amik 100 milliós támogatáshoz jutottak a program keretében. A képviselő bejelenette, hogy az OLAF-hoz fordul a feltárt gyanús ügyek miatt.[16]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • 127/2017. (VI. 8.) Korm. rendelet a Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról
  • tokeblog.hu
  • 42/2019. (III. 11.) Korm. rendelet A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feladatainak meghatározásáról, valamint a Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. (VI. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 163/2018. (IX. 10.) Korm. rendelet módosításáról