Dadai Géza
| Dadai Géza | |
| Született | 1844. december 21. Dés |
| Elhunyt | 1910. február 11. (65 évesen) Dunavecse |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Deési Dadai Géza, Daday (Dés, 1844. december 21. – Dunavecse, 1910. február 11.)[1] nyomdai revizor.
Életútja[szerkesztés]
Dadai Sándor városi tanácsos és Toldy Mária fia. Iskoláit szülőhelyén kezdte és a szamosújvári gimnáziumban folytatta. Hajlamát követte, midőn 1862-ben a nyomdászati pályára lépett és tanulóéveit kitöltve, Kolozsvárról Budapestre ment, ahol a Pallas részvénytársaság revizoraként működött. Munkatársa volt a budapesti Revizió élclapnak (1868.) és a Szegedi Naplónak.
Szerkesztette és kiadta Szegeden a Savanyú című nyomdász élclapot 1870. május 1-től, melyből nyolc szám jelent meg, és a Häring című szintén nyomdász élclapot Budapesten 1871. november 1-től december 31-ig,[2] melyből négy szám látott napvilágot.[3]
1881-ben a II. magyar országos nyomdászgyűlésen határozati javaslatokat nyújtott be a vidéki egyletek számának csökkentéséről, valamint „Magyarország és mellékországainak nyommdászviszonyaira vonatkozó statisztika összeállításáról”.[4]
Sok cikke jelent meg a Typographiában, Nyomdászok közlönyében, melynek szerkesztőbizottsági tagja volt[5] (1883-85. A betűk oxydálása, A talmi Herakles, még egyszer a papirgyártásról sat., Poseidon álnév alatt is); segédszerkesztője a Magyar Nyomdászatnak (1888 óta, cikkei: A görögök és rómaiak publicistikája, A rövidlátásról, A prágai kiállítás, Abádi Benedek és a sárvári nyomda, A lemez használhatósága stb.)
1899-ben magánzóként lakott Budapesten a Soroksári úton.[6] Mellhártyalob következtében hunyt el Dunavecsén 1910-ben.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Halálesete bejegyezve a dunavecsei állami halotti akv. 18/1910. folyószáma alatt.
- ↑ (1910. október 1.) „Visszapillantás a múltba”. Grafikai Szemle 20 (10), 292–293. o.
- ↑ (1873. március 2.) „Humorisztikus lapjaink (1803–1873)”. Magyarország és a Nagyvilág 9 (9), 107. o.
- ↑ (1881. augusztus 24.) „Nyomdászok gyűlése (Második nap)”. Ellenzék 2 (192), 2. o.
- ↑ Persovits József (2004). „Nyomdászok Közlönye (1883–1885)”. Magyar Grafika 48 (8), 89–91. o.
- ↑ (1899) „"Dadai%20Géza"&pg=855&layout=s Lakás-jegyzék”. Budapesti Czim és Lakjegyzék 1899. 11, 790. o.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.