Dézsy Zoltán (riporter)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Ez a szócikk a riporterről szól. Hasonló címmel lásd még: Dézsy Zoltán (egyértelműsítő lap).
Dézsy Zoltán
Született1956. május 2. (68 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásariporter, szerkesztő, rendező, forgatókönyvíró, egyetemi oktató
KitüntetéseiBalázs Béla-díj
Sablon • Wikidata • Segítség

Dézsy Zoltán (Budapest, 1956. május 2. –) Balázs Béla-díjas magyar rendező, szerkesztő-riporter, egyetemi docens.

Életútja[szerkesztés]

Pályafutása újságíróként indult, kisebb lapokba írt, munka mellett levelező tagozaton tanult, magyar-népművelés képesítést szerzett (ZSTF, 1985), majd belpolitikai szakon végzett a MÚOSZ Bálint György Újságíró Iskolájában. A Hírlapkiadó Vállalat Ikarus c. lapjánál gyakornok, 1982-től pedig a Lapkiadó Vállalatnál újságíró. A 80-as évek elejétől a Magyar Rádió riportereként dolgozik, elsősorban ifjúsági műsornak, mint például az Ötödik sebesség vagy a Táskarádió. A Magyar Televízióhoz 1987-ben hívták, az Új Reflektor Magazin szerkesztő-riportereként elsősorban tényfeltáró riportokat forgatott. Dokumentumfilmezéssel a 90-es évek elején kezdett foglalkozni, a Magyar Dokumentumfilm Műhely egyik alapítójaként. Riporter, felelős szerkesztő az MTV NAP-kelte című reggeli műsorában 1991-től 1998-ig. A HÉT felelős szerkesztője illetve műsorvezetője 1998-2001 között; a Közművelődési-, Oktatási- és Dokumentumfilm Főszerkesztőség vezetője 2003-ig. A dokumentumfilmek készítése mellett forgatókönyveket ír, játékfilmes tervein dolgozik. Korábban az MTVA és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Médiaakadémiáján majd a Zsigmond Király Egyetemen illetve a Milton Friedman Egyetemen tanított; 2023 ősze óta a Budapesti Metropolitan Egyetem docense. A Magyar Filmakadémia tagja, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja (2024)..

Munkássága, filmjei[szerkesztés]

Pályakezdő riporterként az MTV Új Reflektor Magazin sugározta első tényfeltáró, oknyomozó riportjait; a Gerő Lászlóról és koráról szóló riportsorozat volt az első anyaga. Gerő a 20. század politikai kalandora, a Vörös Hadsereg hadnagyaként Berlinig harcolt. Magyarországra visszatérve a rendszer egyik vezető titkos ügynöke lett, 1961-ben szőnyegbe csavarva rabolta haza Bécsből Ábrányi Aurélt, a nyugati emigráció ismert újságíróját.[forrás?] A hatvanas években az Interag Rt. vezérigazgatójaként tűnt fel, a kor sikeres embere volt, amolyan szürke eminenciás. Dézsy másik - nagy hullámokat kavaró riportja a Mineralimpexről szólt: Russay István a külkereskedelmi cég vezérigazgatójaként dolgozott; 1987-es váratlan halála nem kis gondot okozott a hatóságoknak, ugyanis titkos öröksége jóval több mint 17 millió dollárra rúgott… (Ezt a témát dolgozta fel később Borvendég Zsuzsanna történész az impexekről szóló könyveiben) A nézők az Új Reflektor Magazint az ilyen jellegű riportok miatt tartották számon a rendszerváltó műsorok között.

A Pincebörtön című két részes, 122 perces dokumentumfilmjét az MTV 1994 tavaszán, az akkori választási kampányban sugározta. A nagy visszhangot kiváltó, de erősen vitatott hitelességű film első része az ötvenes évek ÁVH-s épületeinek vérrel írt történelmét mutatta be, a második a Köztársaság téri Magyar Dolgozók Pártja (MDP) nagybudapesti bizottságának ostromára és az azt követő napokra emlékezett szemtanúk, résztvevők beszámolója alapján.

. A Seuso-kincs történetét feldolgozó A SEUSO-kincsek rejtélye című 67 perces dokumentumfilmet az 1997-es premier óta sokszor ismételték a közszolgálati csatornák. A történet második részét feldolgozó SEUSO II-t nagy sikerrel vetítették a mozik és a közmédia, a 2016-os premier óta bemutatták Párizsban és Münchenben is. Elsőként rendezett játékfilmet a rendszerváltásról és annak titkairól, a mai napig fel nem tárt ügynökügyekről: Az ügynökök a paradicsomba mennek címmel. Az elment az öszöd 2006 drámai eseményeit dolgozza fel. Le nem forgatott filmjeit tényfeltáró anyagokban publikálja a pestisracok.hu oldalon. Fő témája a XX. század második fele, a rendszerváltás. 2018 őszétől két évig a Hír TV Szabadfogás, később a Csörte című műsorának vitázója, majd a Vezércikk című esti elemző műsor egyik állandó szereplője, valamint a HírFM Civil körének gyakori résztvevője. A Tíz perc múlva három című játékfilmjét 2021 júniusában a veszprémi Magyar Mozgókép Fesztiválon láthatták először a nézők. A film a COVID alatt, szokatlanul rövid időn belül született, főszereplője a 92 éves Kassai Ilona Kossuth-díjas színésznő. A misztikus-romantikus alkotást 2022-ben felvette műsorába a NETFLIX.

Fontosabb filmjei[szerkesztés]

  • Tíz perc múlva három (misztikus romantikus játékfilm, 2021) 94 perc, rendező,forgatókönyvíró, producer
  • SEUSO II. (dokumentumfilm, 2016), 91 perc, rendező, forgatókönyvíró, producer
  • Elment az öszöd (filmszatíra, 2013) rendező, forgatókönyvíró, producer
  • Az ügynökök a paradicsomba mennek ( játékfilm, 2010) rendező, forgatókönyvíró, társproducer
  • A Seuso-kincsek rejtélye (magyar dokumentumfilm, 1997) rendező, riporter
  • Pincebörtön I.-II (dokumentumfilm, 1994), 122 perc, riporter, rendező
  • Isten vagy történelem I.-II. (dokumentumfilm, 2003,társproducer, rendező: Szabó Eszter
  • Látogatás Teller Edénél Palo Altóban - az utolsó forgatás a világhírű tudóssal, riporter, rendező
  • Chrudinák - rendező
  • A bankelnök:Járai Zsigmond - rendező
  • Az ezüstember: Güttler Károly - rendező
  • Im memoriam Rabár Ferenc - rendező
  • Szűcs Laci visszatér - kísérleti film, rendező
  • Tavaszi hadjárat - rendező
  • A perui drogfutár - rendező
  • A Bakáts téri kórház kispapja - rendező
  • Nemeskürty tanár úr - rendező
  • Filmsorozat: Ez történt hónapról hónapra, 36 részes, enciklopédikus dokumentumfilm-sorozat (1999-2002) a rendszerváltás eseményeiről és hátteréről hónapról hónapra - szerkesztő-rendező.

Díjak[szerkesztés]

  • MTV Nívó-díj, Új Reflektor Magazin, 1988
  • MTV Nívó-díj, Pincebörtön I.-II., 1994
  • Honvédelemért kitüntető cím II.oszt. 2002
  • Balázs Béla-díj (2020)

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dézsy_Zoltán_(riporter)&oldid=27154990”