Cuisenaire-rudak
A Cuisenaire-rúdkészletek segédeszközök a matematika és az idegen nyelv tanításához. Segítségükkel kézzelfoghatóvá válnak a számok, a velük végzett alapműveletek, a törtek és az oszthatóság fogalmai.[1][2][3]
A rudakat Georges Cuisenaire (1891–1975) belga tanító alkotta meg. Caleb Gattegno az 1950-es évek kezdetétől népszerűsítette a készletet, mondván: Georges Cuisenaire megmutatta, hogy a hagyományos módszerrel tanulók közül azok, akik gyengén teljesítettek, a színes rúd készlet segítségével a nagyon jó kategóriába kerültek át.[4]
A rúdkészlet nem mindenkinek tud segíteni. A szám-szín szinesztézia színesnek mutatja a számokat, így a tanulót összezavarják a rossz színek. A rudak átszínezésének megengedése ezt a problémát megoldaná, de felvet egy újabbat: A gyerekközösségek sokszor nem tudják elviselni, ha egyik tagjuk különbözik a többitől, így a szinesztétát kiközösíthetik, mert más színű rúdkészletet használ. A szinesztézia sokkal gyakoribb, mint ahogy azt korábban vélték: 23 ember közül egy szinesztéta, és a szám-szín szinesztézia a gyakoribb típusok közé tartozik. Gyerekek között a szinesztézia gyakoribb.
A készletek elemei[szerkesztés]
Az eredeti készlet elemei:
| Szín | Rövidítés | Hossz (centiméterben) |
|---|---|---|
| Fehér (White) | w | 1 |
| Piros (Red) | r | 2 |
| Világoszöld (Light green) | g | 3 |
| Püspöklila/rózsaszín (Purple (or pink)) | p | 4 |
| Sárga (Yellow) | y | 5 |
| Sötétzöld (Dark green) | d | 6 |
| Fekete (Black) | b | 7 |
| Barna (Brown (or "tan")) | t | 8 |
| Kék (Blue) | B | 9 |
| Narancssárga (Orange) | O | 10 |
Közép- és Kelet-Európában megváltoztatták a színezést, és a készletet kibővítették egy 12-es és egy 16-os rúddal. Ezt a készletet ismerjük mi.
| Szín | Hossz (centiméterben) |
|---|---|
| Fehér | 1 |
| Rózsaszín | 2 |
| Világoskék | 3 |
| Piros | 4 |
| Sárga | 5 |
| Lila | 6 |
| Fekete | 7 |
| Barna/bordó | 8 |
| Sötétkék | 9 |
| Narancssárga | 10 |
| Zöld | 12 |
| Sötétbarna | 16 |
Felhasználása[szerkesztés]
A matematika tanításában különböző korú tanulók oktatására használják, így taníthatók vele a következő fogalmak:[5]
- Számlálás, sorozatok, algebrai levezetések
- Összeadás és kivonás
- Szorzás és osztás
- Törtek, arányok, arányosságok
- Moduláris aritmetika
A nyelvtanításban a csendes módszer támaszkodik a színes rudakra:[6]
- Nyelvi szerkezetek, mint elöljárószavak, névutók, determinánsok, időhatározók, fokozás, igeidők, satöbbi.
- Szavak, szócsoportok, mondatok hangsúlyozása.
- Szerkezetek, mint az angol igeidők szemléltetése.[7]
- Különböző eszközök reprezentálása[8]
A módszer más eszközöket, például színkódolt kiejtési útmutatókat is használ, hogy az idő előrehaladtával a tanár helyett inkább a tanulók beszéljenek, főként a tanult nyelven.
Más színes rúdkészletek[szerkesztés]
Maria Montessori az első iskolájától kezdve használt színes rudakat a számok és a mértékegységek tanítására. Talán ez volt az első alkalom a színes rudak használatára a matematika tanításában.
Catherine Stern fából készült rudakat vezetett be, esztétikailag összeillő színekkel. A rudak nagyobbak voltak, mint a Cuisenaire-rudak. Használatukról a könyvek nagyjából abban az időben jelentek meg, mint a Cuisenaire-rudak.[9][10] Kiegészítőket is tervezett hozzájuk, mint dobozokat, mérőszalagokat. Tony Wing felhasználta Stern ötleteit, és a Cuisenaire-rudakhoz is gyártott hasonlókat.[11]
Seton Pollock 1961-ben mutatta be színfaktor rendszerét,[12] mely 1-től 12-ig javasolt színeket a rudak számára. Az 1 számára maradt a fehér. A kis prímek (2, 3, 5) számára az alapszínek (piros, kék, sárga); a nagyobb prímek számára szürke (7 világos, 11 sötét). A többi szám színét prímtényezőik színeinek keverésével lehet megkapni. Ezt a rendszert használta a Seton család, mielőtt csatlakoztak Edward Arnoldhoz.
Története[szerkesztés]
Maria Montessori és Friedrich Fröbel használt rudakat számok szemléltetésére,[13] de Georges Cuisenaire tette világszerte ismertté a rudakat az 1950-es években. Könyve 1952-ben jelent meg, Les nombres en couleurs (Számok színekben) címmel. Cuisenaire hegedült, zenét és számolást tanított Thuin általános iskolájában. Azon csodálkozott, hogy miért könnyebb a gyerekeknek elkapni egy hangot, és miért nem találják könnyűnek és élvezhetőnek a matematikát. A zenével való kapcsolatot felhasználva kísérleteket végzett, majd 1931-ben tíz különböző hosszú rudat vágott ki fából, különböző színűre festette őket, és elkezdte őket használni a tanításban. 23 évvel később, 1953 áprilisában Caleb Gattegno elhozta tanítványait, hogy lássák a rudakat használatban. Ekkorra már megalapította az International Commission for the Study and Improvement of Mathematics Education (CIEAEM)[14] és az Association of Teachers of Mathematics szervezeteket, de ahogy a gyerekek a rudakat használták a korukhoz képest bonyolult feladatok megoldására, felvillanyozta.[15]
Gattegno diákközpontú megközelítése számos nevelőt inspirált, habár a segédeszközt sokan tanárközpontúan használták. Madeleine Goutard francia-kanadai nevelő az 1963-as Mathematics and Childrenben arról írt, hogy a tanárok nem tanítanak valami olyasmit, amit a gyerekek nem tudnak, hanem rávezetik őket, hogy maguk fedezzenek fel mindent.[16]
John Holt 1964-ben a How Children Fail-ben arról írt, hogy hibás az a gyakorlat, hogy az eszközzel mielőbb minél több tudást akarnak tölteni a gyerekek fejébe. Meg kell maradni a korábbi, rávezetéses módszernél. Ehhez lassítani kell.
Gattegno 1954-ben megalapította a Cuisenaire Companyt Readingben, Angliában.[17] Néhány évvel később több, mint száz ország 10 ezer iskolájában használták.[18] Az 1960-as és 1970-es években további helyekre jutott el az eszköz és a módszerek. 2000-ben az Amerikai Egyesült Államok központú Educational Teaching Aids (ETA) megszerezte az US Cuisenaire Companyt, és azóta az ETA/Cuisenaire üzletág foglalkozik a Cuisenaire-rudakkal és a hozzá kapcsolódó eszközökkel. 2004-ben az új-zélandi Michael Parekowhai képein és szobrain szerepeltek a rudak.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Cuisenaire® Rods Come To America. Etacuisenaire.com. [2013. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
- ↑ Gregg, Simon: How I teach using Cuisenaire rods. mathagogy.com. [2014. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 22.)
- ↑ Teaching fractions with Cuisenaire rods. Teachertech.rice.edu. [2018. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
- ↑ Gattegno, Caleb. The Science of Education Part 2B: the Awareness of Mathematization. ISBN 978-0878252084
- ↑ Cuisenaire – from Early Years to Adult. Derby: Association of Teachers of Mathematics (2017. április 25.). ISBN 978-1-898611-97-4. Hozzáférés ideje: 2017. október 3.
- ↑ Beginner Silent Way exercises using Cuisenaire rods. glenys-hanson.info. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 25.)
- ↑ English Verb Tenses: a dynamic presentation using the Cuisenaire Rods. glenys-hanson.info. [2016. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 25.)
- ↑ Silent Way: rods, describing a scene (part 6 of 8). YouTube, 2010. április 11. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
- ↑ Stern Math: A Multisensory, Manipulative-Based, Conceptual Approach. Sternmath.com. (Hozzáférés: 2016. május 24.)
- ↑ Stern Math: About the Authors. Sternmath.com. [2018. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 24.)
- ↑ (1996. december 1.) „Working towards mental arithmetic... and (still) counting”. Mathematics Teaching (157), 10–14. o.
- ↑ ColorAcademy 2005 - Mathematics & Measurement. ColorAcademy, 2004. [2016. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 24.)(brief overview of the history of Colour Factor)
- ↑ Froebel Web: Georges Cuisenaire created numbers in color. Froebelweb.org. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
- ↑ International Commission for the Study and Improvement of Mathematics Education (CIEAEM)
- ↑ For the Teaching of Mathematics Volume 3, 2nd, Educational Solutions, 173–178. o. (2011. április 25.). ISBN 978-0-87825-337-1. Hozzáférés ideje: 2016. október 28.
- ↑ Mathematics and Children [archivált változat], 2nd, Reading: Educational Explorers Limited, 184. o. (2015. április 25.). ISBN 978-0-85225-602-2. Hozzáférés ideje: 2016. október 28. [archiválás ideje: 2019. szeptember 16.]
- ↑ About Us. The Cuisenaire® Company . (Hozzáférés: 2016. október 28.)
- ↑ Association of Teachers of Mathematics Honours Dr. Caleb Gattegno at Annual Conference, April 14, 2011, <http://www.highbeam.com/doc/1G1-255688425.html>. Hozzáférés ideje: January 2, 2014 Archiválva 2014. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2014. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 28.)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Cuisenaire rods című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.